Reprintek

Hasonmás kiadás – Budapest. Magyar Tudományos Akadémia, 1894.

Acsády Ignácz a magyar pénzügyigazgatás török kori két fontos központjának, a szepesi és pozsonyi kamarának a történeti feldolgozását adja közre e fontos tanulmányában...bővebben

Hasonmás kiadás – Lőcse: Szepesmegyei Történelmi Társulat, 1901

„A Szepesség lakosságának sociologiai viszonyai a XVIII. és XIX. században« czímű füzetét nyújtja most választmányunk társulatunk tagjainak 1900-adik évi illetményűl. A csere igen szerencsés, mert ez a mű teljesekké egészíti ki társulatunknak eddig megjelent évezredes kiadványait, de a nélkül, hogy bányavárosaink történetéből sokat előlegezne...bővebben

Hasonmás kiadás – Pest. Heckenast Gusztáv

A magyar irodalomnak egyik jeles hőse, de ki megnevezetlen kivánt maradni, a mult évi Vasárnapi Ujság lapjain a csallóközi uti képeket adta, s ezeket egyszersmind általános érdekü uti vázlattal kisérvén, a csallóközi népet "nemzetünk egyik saját eredetiségü ös sarjának, s beékelve különféle nyelvü népek közé, Magyarországnak nyugatfelé legvégső őrsének nevezi...bővebben

Hasonmás kiadás - Szeged, 1905.

Ungmegye történelmi multja dicsőségben ugyanolyan gazdag, sőt talán némi tekintetben gazdagabb, mint mindeme nevezett megyéké, társadalmi élete a magyarság legragyogóbb századaiban épolyan élénk, mint szomszédaié, multjának feltárására  dus levéltári anyag áll rendelkezésére.

Hasonmás kiadás – Budapest. Méhner Vilmos kiadása, 1888.

Az Anjou-kor legjelesebb dualizmus-kori kutatójának Csák Mátéról szóló történeti műve (Budapest, Méhner Vilmos kiadása, 1888.) a Históriaantik Könyvkiadó egyre színvonalasabb reprint-sorozatának legújabb darabjaként olvasható ismét. A mű a korabeli virágkorként is leírt időszakot megelőző zűrzavaros időszak kulcsfigurájának életrajzát adja...bővebben

Az eredetileg 1894-ben megjelent könyv a 16-17. századi Komárom megye eseményeit dolgozza fel. Hasonmás kiadás. - Komárom, 1894.

„Azoknak irtam e szerény vázlatot, akik szeretik Komárom megyét és ragaszkodnak annak rögéhez. Tudom, hogy több tudással, külömb segédeszközökkel s nagyobb közérdeklődés mellett más jobban irt volna a török világról. Én ismerem legjobban munkám fogyatékosságát, ne is várjon a szives olvasó  tőlem többet, mint amennyi egy egyszerű műkedvelőtől telik. Kedves kötelességemnek tartom egyuttal kijelenteni, hogy a vázlat tárgybeosztása és vezéreszméi dr. Acsády Ignácz: ,,Magyarország Budavár visszafoglalása korában" című művéből meritvék.”

Hasonmás kiadás – Esztergom, Buzárovits Gusztáv, 1891.

Simor János hercegprímás a dualizmus korának egyik meghatározó műpártolója volt, aki jelentős karitatív tevékenységet is folytatott: saját költéségén árvaházakat, kórházakat alapított, iskolákat támogatott. A jelen kötetben az ő élettörténetét olvashatjuk.

Hasonmás kiadás – Nyitra, 1876.

A nyitrai rendi gimnázium 1701 és 1876 közti fennállásának története. 

Hasonmás kiadás

Ami a nedv a növény életére, az a munka az ember szervezetre és társadalmi életünkre vonatkozólag. Nedv nélkül elsatnyul, elhervad a növény: szellemi és anyagi munka nélkül tespedésnek indul a lélek a testtel egyaránt. A munka az emberiség kulturai fejlődésének elengedhetlen tényezője; a becsületes munka által szerzett közvagyonosság természetes feltétele anyagi és szellemi haladásunknak, ugyannyira, hogy bizvást elmondhatjuk, miszerint a munka körül forog az emberiség egész fejlődés-története. /részlet/

Hasonmás kiadás - Győr, 1936.

„A Szent István király alapította győri püspökség hatalmas földterületet foglalt magában. A századok folyamán nagy történeti események játszódtak le ezen az őskultúra emlékeiben gazdag határterületen. Itt érintkezett a Kelet a Nyugattal, a keletrómai császárság a keresztény szellemben új életre támasztott római szent birodalommal. Az őslakók és a később betelepülő néptöredékek laza rétegeiből a maga erejével egységes országot alakított az államalkotó magyarság, mely meg akarta oltalmazni a maga állami életének függetlenségét mindkét világhatalom ellenében.

Az eredetileg 1873-ban megjelent megyemonográfia hasonmás kiadása.

„Nemzetünk összes anyagi és szellemi életét leghívebben a tárgyilagosan felfogott, s melléktekintetek nélkül irt helyrajzi és statistikai mongraphiák tükröztetik vissza. Az országos m. k. statistikai hivatal hivatása öntudatában addig is, mig a tudomány feladatához képest ily művek közzétételének és terjesztésének élénkebb szükségérzetét az illető helyhatóságokban sikerrel felköltheti : saját kültagjait hivta fel, hogy honismertető munkáik benyújtása által magukat a statistikai, majdan meginduló magvasabb monographia-irodalom úttörőiül felavatni ne késedelmezzenek."

Hasonmás kiadás – Nyomtatott: Seiler Henrik - Szombathely, 1878.

Chernel Kálmán kétkötetes Kőszeg monográfiája, a város történetének feldolgozása a kezdetektől a XIX. század végéig...bővebben

Hasonmás kiadás – Budapest, 1892.

„Midőn Liptómegye törzsökös családjai néhánya történetének összegyűjtött adatait, oklevéltári alapokon feldolgozva, ezen első részben önállóan is közrebocsátani jónak látom, teszem ezt azzal a meggyőződéssel, hogy e legnagyobbrészt ismeretlen adatok kiadása némi hézagot fog pótolni oly terület multjának megismertetése körül, a melynek kulturális, községi, családi és köz-történetéről vajmi keveset tud a történeti szakirodalom, s még kevesebbet tudnak azon· irányadó körök vezetői, a kiknek saját megyéjük jól felfogott érdekében a mult történetének tanulságából le kellene vonni a következtetéseket a jelen és a jövő fejleményeire. 

Hasonmás kiadás - Nyomtattatott a' Ns. Ref. Kollégyom' betűivel Fiedler Gottfried által 1829.

„A Nemes Székely Nemzet régi állapotjának megesmertetése dignus vindice Nodus; ha csak valamenyire is Engel kívánságának eleget tettem (vindiciae anonymi p. 553.) nem kis mértékben örvendhetek munkámnak. Reménylem, hogy a'dologhoz értők is részt vesznek ezen örömben. A' még e' munka mellett, is fenn maradt Hiánosságokat Hézakokat Hazánk tudóssai és a'Familiák kipótolhatják Észrevételeikel idővel , melyeknek velem közlését bizodalmoson kérem. Ha az előadás és stilus nem mutatnak elég gyakorlott kézre, a' dolgok' bővsége ezt a’ Hiányt is kipótolja. Rerum copia verborum copiam gignit, et si est honestas in rebus ipsis de quibus dicitur, existit ex rei natura quidam splendor in verbis Cicero.

Hasonmás kiadás. - Különlenyomat a Bars-ból. Léva, Nyitra és Társa Könyvnyomdája, 1932

Léva város és vár története a XVI-XVII. században, egészen a Rákóczi szabadságharcig...bővebben

Hasonmás kiadás - Szerémi. Budapest: Athenaeum, 1891.

A szerző, Odeschalchi Artur királyi kamarás és főrendházi tag, számos történeti munka szerzője, aki Bars megyében telepedett le, s itt megalakította a megyei régészeti és történelmi bizottságot. Innen datálható érdeklődése a megye története iránt. Gyűjtőmunkájának eredménye a jelen kötet...bővebben

Hasonmás kiadás – Esztergom, 1867.

Dallos János győri bíró és Grebecsi Ilona fia volt. Ifjúságáról nem tudunk semmit. 1609 szeptemberében mint egri kanonokot káptalanja Bécsbe küldte idegen kézre jutott tizedeinek és egyéb jövedelmeinek visszaszerzése érdekében. Később az esztergomi főkáptalanba helyeztetett át; itt zólyomi főesperessé és olvasó kanonokká lett. Mint lectort küldé őt a káptalan 1616 októberében Prágába Pázmány Péterhez, az új hercegprimáshoz, ki őt később is bizalmával tisztelte meg; így 1618-ban a királyválasztó országgyűlésen jelent meg; a tanácskozásokat naplóba jegyezte föl és küldőit az országgyűlés mozzanatairól tudósította.

Nyitra Schempek és Huszár Ny., 1886 - Hasonmás kiadás

„Legujabb alkotásu könyvtárunk ismertetése előtt megemlékeznem illenék a nyitrai régi könyvtárakról, vagy legalább azoknak egy-két rommaradványát bemutatnom. Mert fel nem tehető, hogy Nyitrának annyi jeles püspöke, kik Árpád- és vegyes-házi királyaink korszakában nem csak buzgón terjesztették Isten országát, hanem hazájokat is kitünően szolgálták; - s a káptalan, mely már a XIII-dik század elején hiteles okmányok kiadásával közjogi téren fontos tényezőként szerepelt, ne birtak volna kettős hivatásuk méltó betöltéséhez szükséges forrásmunkákkal. Mindezekből azonban misem maradt fenn; sőt egykori létezésöket is egy árva levéltári adattal sem bizonyithatom be. E sajnos jelenség okát a nyitrai püspöki vár viszontagságteljes multjában kell keresnünk.”

A Magyar Tudományos Akadémia Nyelv- és Irodalomtudományi Osztályának a kezdeményezésére 1953 elején 1952-es kiadási évjelzéssel látott napvilágot az Akadémiai Kiadónál Arany János 1871 és 1874 között Bartalus Istvánnak, a kor ismert zeneesztétájának és népdalgyűjtőjének a felkérésére a költő által sajátkezűleg lejegyzett népdalgyűjteménye...

Dudás Gyula műve a 19. század végi Bács-Bodrog vármegye ismert régészeti lelőhelyeit veszi sorba, az őskortól, a római-koron, népvándorlás korán át a középkorig. Tárgyalja az őskori halmokat, földvárakat mindennapi eszközöket, római sáncokat, településeket és feliratos köveket, a bácsi várat, Szt. Ferencz templomot, a bátmonostori templomromot, a titeli középkori leleteket, és több más romtemplomot.