Politika, politikatörténet

Zörgő Noémi könyve azt a kérdést teszi fel, milyen szavazók lesznek a hashtagekkel kommunikáló generáció tagjai – Erdélyben. Tudja azt, hogy milyen szavazók az Amerikai Egyesült Államokban. Sejti, hogy milyenek Magyarországon. Megvizsgálta, hogy milyenek Erdélyben. Vizsgálatának módszertana újszerű, eredményeit társadalomtudósok, de kampányszervezők is hasznosíthatják.

Bibó Istvánnak 1956-tal kapcsolatos szövegeiben érzékelhető legközvetlenebbül az, amit Göncz Árpád így fejezett ki a Bibó-Emlékkönyvben: Élet és szó egy anyagból...

Az 1956-os magyar forradalom 50. évfordulója nemcsak az emlékezés, hanem a számbavétel alkalma is. Felteszi nekünk a kérdést, hogy miképpen viszonyulunk azokhoz az eszmékhez, amelyeket 1956 annak idején megfogalmazott és a célokhoz, amelyeket kitűzött. És megkérdezi azt is: miképpen viszonyulunk azokhoz, akik fél évszázaddal ezelőtt életüket, szabadságukat áldozták fel az Eszméért. Ehhez az utóbbi számonkéréshez kíván segítséget nyújtani ez a könyv: az 1956-1965 között politikai üldöztetést, börtönt szenvedett közel 1500 erdélyi magyar (és a magyarokkal együtt 56-ért a kiállást vállaló román) életrajzi adattára...bővebben

A közzétett 150 dokumentum túlnyomó többsége a magyar kisebbség érdekvédelmét a prágai tavasz idején nyíltan felvállaló és nemzetiségpolitikai célkitűzéseket is megfogalmazó Csemadok tevékenységéhez kapcsolódik. Emellett átfogó képet nyújt a Magyar Ifjúsági Szövetség megalakulásának folyamatáról, a nemzetiségi kérdésrol a sajtó hasábjain folytatott szlovák-magyar vitáról, az állami és pártszervek nemzetiségekkel kapcsolatos döntéseirol, a magyar lakosságnak az augusztusi katonai megszállás elleni tiltakozásáról, a nemzetiségi alkotmánytörvény megalkotásának folyamatáról, a reformfolyamat eredményeként létrejött ún. nemzetiségi szervek tevékenységének kezdeti szakaszáról, végül pedig a visszarendezodésrol, a reformfolyamatban aktív szerepet vállalt személyeknek a közéletbol való eltávolításáról...bővebben 

A kötet több szempontból formabontó és szókimondó története az Amerikai Egyesült Államok utóbbi évtizedeinek, különös tekintettel a Bush-kormányzat idejének eseményeire. Purger Tibor 1991 óta követi és elemzi az amerikai politikát az újvidéki Magyar Szóban és 1994 óta a Duna TV-ben, illetve a balkáni válság idején a Szabad Európa Rádióban is. Korábban az újvidéki Fórum kiadóháznál tévékritikus, főszerkesztő, lapalapító. Jelenleg a washingtoni Brookings Intézet webtechnológiai igazgatója.

A budapesti Nemzeti Emlékezet Bizottsága és a somorjai Fórum Kisebbségkutató Intézet együttműködésének eredményeként megszületett kötet célja, hogy a kutatás mai állása szerint a lehető legteljesebb módon bemutassa a Csehszlovákiai Magyar Demokratikus Népi Szövetségnek mint földalatti szervezetnek a szlovákiai magyar közösség érdekében kifejtett jogvédő tevékenységét, leírja a köré szerveződött értelmiségiek kiállását, az 1949-es koncepciós per előzményeit, a vizsgálat lefolyását és magát a megtorlást...bővebben

1989 őszén indul ez a könyv. A romániai diktatúra utolsó heteiben egy fiatal, nagyváradi műszaki értelmiségi; nem mellesleg író, szamizdat leveleket fogalmaz, miközben látja: sorra buknak a térség gyűlölt rendszerei. Aztán számára is – aki az Ady-kör és az Irodalmi Kerekasztal szervezője volt – eljön a cselekvés ideje. Alapítója az RMDSZ Bihar megyei szervezetének, hosszú éveken át hűséges hadnagya, majd Bukarestbe kerül, egy hivatal élére „száműzött” értelmiségiként. Az már egy másik, nem kevésbé drámai végkifejletű történet...bővebben

Bibó István 1956-57-es állásfoglalásai nem vallanak politikai rögtönzésre. Aki ezeket írta, kiforrott közösségi értékelési és magatartásmintákkal rendelkezett, amelyeket nagy nyilvánosság előtt vállalt és képviselt. A kötetünkben közreadott szövegek, a többségükben kiadatlan kézirattári iratok e közösségi értékelési és magatartási minták kialakulását és kontextusát mutatják be...

A két világháború közötti erdélyi közélet egyik kiemelkedő szereplőjének visszaemlékezéseit, a háború utolsó két évében írott naplóját és két országgyűlési beszédét kapja most kézbe az olvasó. Egy olyan szereplőét, aki szerkesztője volt az 1930-as években jelentkezett nemzedék egyik iránymeghatározó folyóiratának, a Hitelnek, mélyre tekintő, jövőt fürkésző vizsgálója az erdélyi magyarság mindennapjaiban végbemenő társadalmi és gazdasági folyamatoknak, a Magyar Országgyűlésbe...

Bibó szuverén módon, külső kényszertől mentesen, gondolkodva jutott el korábbi származási csoportja nem látványos, ám annál átfogóbb és elmélyültebb kritikájához. Tanulmányútjainak tapasztalatait felhasználva, de nem nyugat- vagy külföldmajmolásból vált a demokrácia elkötelezett hívévé úgy, hogy közben sohasem adatott meg neki, hogy működő demokráciában élhessen, amelyben a polgárok számára nemzedékek óta természetes, hogy a rendszert éppen az stabilizálja, hogy a kormányt le lehet váltani...

A trianoni békediktátum következtében sok ágra szakadt magyarság egyharmada kisebbségi sorba került. A kisebbségi sors szinte mindig veszélyeztetett helyzetet szül. Akkor is, vagy talán még inkább, ha a kisebbség egy adott terület őslakossága. Helyzetüket befolyásolja a többségi nemzet kisebbségpolitikája, de magának a kisebbségnek is a többséghez és a saját helyzetükhöz való viszonya...

„A román állam megdöntésére irányuló szervezkedés” miatt az 1956-os forradalom után több társával együtt kivégzett Szoboszlay Aladár tevékenységét és a Szoboszlay-pert állítja műve középpontjába a szerző forrásértékű, hiányt pótló könyve.

A neves erdélyi író-költővel, politikussal készültinterjúkötet.

Ez a kötet a vállalkozás első olyan darabja, amely a politikai gondolkodó koalíciós évekbeli tevékenységét állítja a középpontjába. Élére a magyar demokrácia válságát elemző híres vitacikk - meg a vitacikket követő hírhedt vita - került, amellyel a publicista Bibó először foglal állást a koalíciós pártpolitika ügyeiben. A kötet minden más dokumentuma ennek a vitacikknek és vitának a hátteréül szolgál. A dokumentumok összességükben, bízunk benne, átfogó képet adnak a legnagyobb magyar demokrata talán leghíresebb - mindenesetre a legnagyobb visszhangot keltő - írásának hátteréről.

Bozóki Antal ügyvéd, a jogvédelemmel foglalkozó, újvidéki székhelyű Árgus Egyesület elnöke munkája A magyar közösség Szerbiában című könyv, amely egy hiánypótló tükörkép arról, hogy hogyan kellene érvényesülnie a magyar nemzeti közösség jogainak Szerbiában, és mindeközben hogyan nem érvényesül az ország EU-csatlakozásának árnyékában. A Szerbiában élő kisebbségek jogállásáról és a vajdasági magyarok helyzetéről huzamosabb ideje nem készült alaposabb elemzés, és ezt az űrt a komoly szakmai alapokon álló kiadvány méltó módon tölti be.

Az Országház 100 éves évfordulójára jelent meg a könyv. 69 házelnök életrajzát tartalmazza Pázmándy Dénestől Szili Katalinig. Az életrajzok megírásához korabeli forrásokat, lexikonokat, családtörténeti könyveket, és egyéb dokumentumokat használtak fel. Eddig még nem készült ilyen összefoglaló munka a házelnökökről...

A Magyar Párt megalakulásáról és tevékenységéről számos könyv, tanulmány látott napvilágot. Garda Dezső huszonegyedik könyve Gyergyószentmiklós közélete, valamint a sajtó és a levéltári források szemszögéből közelíti meg a magyarság legfontosabb politikai szervezetét az 1919-1933 közötti időszakban...

A csehek és szlovákok számára az európai egyenjogúságot jelentette az első Csehszlovák Köztársaság, de a "csehszlovák politikai nemzet" konstrukciójával szemben a szlovákok mindig is különállásukért küzdöttek. A ruszinok és a zsidók pozitív változások lehetőségét látták az új államban. Kárpátalja szovjeteknek való átadása, a holokauszt tragédiája azonban rácáfolt a reményekre. A "masaryki republika" határkisebbségei - a németek, magyarok és lengyelek - eleve történeti kényszerhelyzetként élték meg a soknemzetiségű Csehszlovákiát, s emiatt jórészt anyaországaik revíziós törekvéseire hagyatkoztak...bővebben 

Amikor a Fő utcai börtönben 11 hónapi magánzárkában töltött vizsgálati fogságom után a Katonai Bíróság meghozta a jogerős ítéletet és átszállítottak a Gyűjtőfogházba, fellélegeztem, mert ismét emberek között lehettem. Ráadásul olyan emberek között, akikkel közös politikai nézeteket vallottunk, melynek alapja a kommunistaellenesség volt...