Betöltés...

románok


A múlt kisajátítása
3.000 Ft
Magyar, román és cigány közösségek történelemszemléletének összehasonlító elemzése / Zsidó Ferenc

A kötet a magyar–román–cigány közösségek naiv történelmét vizsgálja, az együttélő népcsoportok történelemszemléletei közti összefüggésekre, az etnikus eltérésekre és a regionális egységességre fókuszálva. A könyv témájául választott mikrorégió a Nagy-Küküllő fennsíkján terül el, Hargita megye délnyugati részén, ahol magyar közösség már erősen keveredik a románsággal és cigánysággal, kialakítva egy sajátos együttműködési modellt.


A szörény vármegyei hajdani oláh kerületek.
2.800 Ft
(Olvastatott a M. Tud. Akadémia 1875. október 4-iki ülésén.) / Pesty Frigyes

Budapest, Magyar Tudományos Akadémia Könyvkiadó-Hivatala, 1876 - Hasonmás kiadás

"Magyarország délkeleti része, mely a mult század közepe óta a változó politikai rendszerek mintaiskolájává használtatott, és sok oly intézményt mutatott fel tarka változatosságban, mely másutt e hazában ismeretlen volt, a régibb századokban is különleges térképet, és külön fejezetet az alkotmánytörténetben igényelt magának. Ezen állapotok, melyek annak idején a nemzet érdekei által igazolva lehettek, de a mai alkotmányos theoria előtt meg nem állhatnak, a felismerhetlenségig elmohosodtak az idők viszontagságai által, és a köztudomásból egészen kivesztek...bővebben


A vajolai zenekar - CD
3.000 Ft
Authentic Village Music from Transylvania / Árendás Péter (szerk.)

Az erdélyi Beszterce környéki, Sajó melléki hangszeres népzene régóta kedvelt a népzenét szeretők körében, azonban a mozgalom leginkább csak a nagysajói zenekar játékát ismeri annak ellenére, hogy több kiváló, azon a kistájon működő bandával is készültek felvételek. A most megjelenő, részletes magyar és angol ismertető füzettel kiegészített dupla CD-n a vajolai zenekar eddig nem publikált felvételei hallhatók. A Téka együttes, Árendás Péter és Kelemen László gyűjtéseiből készült válogatáson a dallamok nemzetiségek szerint csoportosítva hallhatók, így a lemezeken magyaroknak, románoknak, cigányoknak és szászoknak játszott táncdallamok és lakodalmi nóták is helyet kaptak.


Az erdélyi román nacionalizmus első százada 1697-1792
2.000 Ft
I. Tóth Zoltán / Múltunk könyvek

„Ebben a könyvben a román nemzetiségi öntudatosodás folyamatát kísérelem meg bemutatni a források tanúsága alapján. A valóságtartalom, melyhez eljutottam, nem felel meg sem a magyar, sem a román nacionalista történetírás megszokott eredményeinek. Bár nem ölel fel minden megközelíthető egykorú forrásanyagot, minden eddigi kísérletnél többet használ fel, és a leglényegesebb anyag nagy részét felöleli. Megírásából az emberi lehetőségek határain belül minden célzatosság hiányzik, kivéve egyet: a valóság megismerésének vágyát.” (részlet az előszóból)

Ez a mű, amelyet az olvasó ezennel kézbe vehet, 1946-ban látott napvilágot. Dokumentum és ma is aktuális mű. Szerzője, I. Tóth Zoltán a magyar történetírás rendhagyó alakja, egyetlen mártírja. 1956. október 25-én érte golyó, amikor – mint dékán – az egyetemi hallgatóság igényeit akarta a Pártközpont elé terjeszteni. Ember és mű értékét akkor tudjuk felbecsülni, ha kora összefüggéseibe próbáljuk elhelyezni, pontosabban: a ma újrafelfedezett multikulturalitás színes szövevényébe.

 


Az erdélyi románság polgárosodása
2.800 Ft
Ábrahám Barna / Múltunk könyvek

A monográfia az erdélyi román elit és a polgárosuló parasztság körében a 19. század második felében megindult polgárosodás összetevőit, az életmód és az értékrend változását kívánja föltérképezni: egyrészt, a románság társadalomszerkezete mennyiben differenciálódott a kapitalizmus kihívásainak következtében, másrészt, mely régiókban alakultak ki a folyamat legkedvezőbb feltételei.


Etnikai és felekezeti viszonyok a történelmi Torontál vármegye Csenei járásában
2.900 Ft
Gyémánt Richárd

 A történelmi Torontál vármegye az 1910. évi magyar népszámlálás idején egy törvényhatósági jogú városra (Pancsova), két rendezett tanácsú városra (Nagybecskerek, Nagykikinda) és 14 járásra - ezeken belül 210 településre - tagolódott. A járások közül az egyik volt a tizenhat településnek otthont adó Csenei járás. A Csenei járás tizenhat települése mind „nagyközség” ranggal rendelkezett, ezek voltak Aurélháza, Berekszónémeti, Billéd, Csatád, Csene, (a Kláriból alakult) Horvátklári, Kisjécsa, Klári, Kőcse, Nagyjécsa, Nagykőcse, Öregfalu, Papd...

Ajánljuk még: 

Etnikai és felekezeti viszonyok a történelmi Torontál vármegye Törökbecsei járásában

Etnikai és felekezeti viszonyok a történelmi Torontál vármegye Nagykikindai járásában

Etnikai és felekezeti viszonyok a történelmi Torontál vármegye Párdányi járásában

Etnikai és felekezeti viszonyok a történelmi Torontál vármegye Zsombolyai járásában


Etnikai és felekezeti viszonyok a történelmi Torontál vármegye Perjámosi járásban
2.900 Ft
Gyémánt Richárd

A történelmi Torontál vármegye az 1910. évi magyar népszámlálás idején egy törvényhatósági jogú városra (Pancsova), két rendezett tanácsú városra (Nagybecskerek, Nagykikinda) és 14 járásra - ezeken belül 210 településre - tagolódott. A járások közül az egyik volt a tizenegy településnek otthont adó Perjámosi járás... 


Etnikai és felekezeti viszonyok a történelmi Torontál vármegye Zsombolyai járásában
2.800 Ft
Gyémánt Richárd

Jelent tanulmány szerzője arra tesz kísérletet, hogy - egyedülálló módon a magyar, szerb (jugoszláv) és román népszámlálások településsoros adatai segítségével- bemutassa a történelmi Torontál vármegye egykori Zsombolyai járásának etnikai (anyanyelvi-nemzetiségi), illetve felekezeti statisztikai adatait.

Továbbá feladatául tűzte ki, hogy vázlatos áttekintést adjon az egyes "történelmi" és újonnan "kiépült" települések (Bozitópuszta, Leonamajor és Pálmajor) népesedéstörténetéről is. A járás jobbára németek (svábok) által lakott térség volt, ezért a tanulmány többnyire a németek (svábok) betelepedését, statisztikai adatait, valamint eltűnésének "kálváriáját" taglalja. Emellett nyomon követi a románság és a szerbség, de különösen a magyarság népesedéstörténeti sajátosságait, illetve "aktualitásait" is. A hiánypótló mű megírását hosszú, többéves kutatómunka előzte meg, mely által sikerült beszerezni több, ma már ritkán fellelhető könyvritkaságot a 18., de különösen a 19. századból. A tanulmány megírását többszöri helyszíni kutatómunka is megelőzte. 

Ajánljuk még: 

Etnikai és felekezeti viszonyok a történelmi Torontál vármegye Párdányi járásában

Etnikai és felekezeti viszonyok a történelmi Torontál vármegye Csenei járásában

Etnikai és felekezeti viszonyok a történelmi Torontál vármegye Nagykikindai járásában

Etnikai és felekezeti viszonyok a történelmi Torontál vármegye Törökbecsei járásában


Oláhok költöztetése Délmagyarországon a múlt században
2.800 Ft
(Olvastatott a II. osztály ülésén 1891. nov. 9-én.) / Szentkláray Jenő

Budapest Magyar Tudományos Akadémia, 1891 - Hasonmás kiadás

"Oláh nép sűrűn tanyázott a Maros és Temes közén már a XIV. század óta. Erdély bérczes határainak hosszában kiváltságos oláh kerületek is léteztek, melyek némelyike lehúzódott egészen a mai Temes és Torontál rónáira. A török hódoltság nem bolygatta őket fészkeikben, sőt számos kedvezményben részesíté az oláh kenézségeket."


Román képviselet a dualista Magyarország parlamentjében
5.200 Ft
I. Beszédek 1906-1909, II. Beszédek 1910-1918, III. Analógiák / Balázs Sándor

Balázs Sándor háromkötetes munkájának első két kötetében válogatást közöl a román parlamenti képviselőknek a magyar képviselőházban 1906-1918 között elhangzott beszé­deiből. A harmadik kötetben a magyar parlament román nemzetiségű képviselőinek tevékenységét értelmezi. A szerző amellett érvel, hogy a többségi magyar és a kisebbségi román álláspontok között azért sem lehetett konszenzus parlamenti hozzászólásaikban, mert más-más nemzetfogalmak felől közelítették meg gondjaikat. 



Részletes keresés