népköltészet

A Küküllő mentén született népmesék a székely néplélek tükrei. Bennük a székelység játékos ága, a nehéz élethelyzeteken átsegítő humora nyilatkozik meg, "fűszeres", gazdag nyelve pedig felfrissíti nyelvünket. A meséket Vida Erika válogatta. A könyvet Cabuz Andrea szellemes, színes illusztrációi gazdagítják.

Miután Berecz András "hazakísérte" a gyergyói népdalokat, melyeket Bartók, Kodály és Molnár Antal gyűjtött a Gyergyói-medencében a múlt század elején, a magyar népzenekultúra térképén egy új szín árnyalatai tüntek fel: Gyergyóé. Milyen idejében! Mert mi már hajlandóak voltunk elhinni, hogy színtelenül és eszköztelenül állunk ezen a térképen. Holott íme: volt és van gyergyói népdal, volt és van gyergyói tánc! A mi népdalaink nyelvileg....bővebben

Jelen, hangzó melléklettel gazdagított népzenei kismonográfia Bodor Anikó elképzelésének valóra váltása. Az ő hosszú távú terve volt, hogy az egyes népzenei kisdialektusok gyűjtött anyagát, az adott kistáj népzenei tájszólását jól ismerő előadókkal újraénekeltesse. Így nemcsak a szakavatott népzenekutatók, hanem a széles népzenekedvelő tábor is élvezhető és szakmailag is magas szintű népzenei gyűjtést és példatárat vehet a kezébe...bővebben

Népzenei, néprajzi érdeklődés, szakmai elhivatottság, pedagógusi felelősség és a kisebbségben élő magyarság identitásának megőrzéséért való szüntelen fáradozás jellemezte azt a fiatal somorjai matematika-énekzene szakos tanárnőt, népzenegyűjtőt, népzenei együttes-vezetőt, akit Ürge Máriának hívtak. Sokan ismerték és tisztelték őt magyarországi népzenei táborokból is, hiszen kezdettől kereste a kapcsolatot az anyaországi népzenei mozgalommal. Fiatalsága teljében a táncházmozgalom, a népzene sodró ereje őt is magával ragadta. Hegedült, kontrázott, megtanult furulyázni, játszott citerán, dorombon, tekerőn...bővebben

Csoma Gergely egy távoli világba, Moldva falvaiba kalauzolja olvasóit. Bepillantást nyerhetünk a moldvai emberek gondolkodásába, a napi tevékenységeket átitató hitvilágba, szokásokba, a gyógyítás és varázslás fortélyaiba. Megismerhetjük, mit gondoltak eredetükről, milyen mesékkel vették magukat körül, hogyan zajlottak ünnepeik, esküvőjük, temetésük...bővebben

Noha a történeti Felföldnek nem képezi részét, a szlovákiai magyar néprajzi tájak sorában az egyik legjellegzetesebb, kulturális örökséggel gazdagon átitatott vidék a Bodrogköz északi része. E hármas határon fekvő, három folyó által határolt tájegység közel harminc olyan magyarlakta települést ölel fel, melyek népe többnyire az Árpád-kortól kontinuus, lévén, hogy idáig már a török hódoltság sem ért el...bővebben

„Személyes okai is vannak annak, hogy pontosan a Sóvidék népzenéjéről adok közre egy összefoglaló kiadványt. Családom két ágon is székelyföldi, s a dédszülőktől visszamenően falusi őstermelők voltak. ... Ükapám mesélte nagyanyámnak azt a tréfás történetet, hogy az atyhaiak annyira zajosan, dobogtatva, kurjongatva táncoltak, hogy a zene már nem is hallatszott. Így a zenészek egy idő után kimentek, elszívtak egy cigarettát, majd visszajöttek a helyükre, és behúzták a táncot...“ bővebben

Aki ezt a könyvet kézbe veszi, különös világban találja magát. Benne válogatást talál a vajdasági Bánság (szerb neve: Banat) északi feléből származó magyar legenda- és mondakincsből. Az itt olvasható mondákat és legendákat ezen a területen jegyezték fel a népköltészet kutatói, vagy pedig máshonnan származnak, de tartalmuk ehhez a vidékhez vagy annak valamelyik helységéhez kötődik.

Kötetünkkel a szlovákiai magyar néptáncokkal kapcsolatos kutatások egyik adósságát szeretnénk, ha nem is maradéktalanul, de mégis lehetőségeinkhez mérten rendezni. Könyvünk két szerzője, a korabeli terepmunka végzői, „néptáncgyűjtői" közül egyikőjük, Pálfy Gyula, néptánckutató, a Magyar Tudományos Akadémia Zenetudományi Intézetének egykori munkatársa, másik szerzőnk, Takács András, a szlovákiai magyar néptánckutatás nagy öregje, 1951-ben Ág Tiborral együtt az itteni néptáncmozgalom elindítója, megalapozója, azonban ma is aktív, a gyűjtéseket, interjúkat lelkesen rendezte, a kötetet megtervezte, írta, emellett újabb kiadványokat tervez. Elkötelezettsége, munkabírása, lelkesedése példa lehet mindannyiunk számára. Kettőjüknek a témához szorosan kapcsolódó írásait és a Vály-völgyi táncélettel, szokásokkal foglalkozó szöveges gyűjtés anyagát, valamint a könyvhöz mellékelt DVD-n a terepmunka során készített néptáncfilmet tesszük itt közzé...bővebben 

A meséskönyv Balla Tamás gyűjtését tartalmazza. Balla János ízes magyardécsei nyelvjárásban elmondott meséit tizenhat évesen jegyezte le szülőfalujában, s küldte be a Borsszem Péter címűt egy 1967-ben meghirdetett pályázatra. A mese a magyar folklór gyöngyszemének bizonyult. Balla Tamás több mint húsz mesét jegyzett le, a gyűjteményt azóta többször kiadták...bővebben

A neves folkloristának 1999-ben jelent meg a nagy sikert aratott Hegyet hágék, lőtöt lépék című, apokrif imákat tartalmazó könyvének bővített változata a Kalligram Kiadónál.

A közben Kossuth-díjassá lett szerző újabb kötete, egy korábbi tanulmány mellett, további folklórszövegeket, imákat, imazáradékokat tartalmaz – ezúttal azonban nemcsak a magyar nyelvterületről, hanem egész Európából, 16 kottával és színes képanyaggal illusztrálva.

Dieser Band beinhaltet Niederschriften und Übersetzungen von Tonaufnahmen, die Univ. Prof. Dr. Karl Gaál im Rahmen seiner ethnologischen Feldforschungen in den Jahren 1961 bis 1965 in der Gemeinde Unterwart angefertigt hat. Der Inhalt spiegelt die mündlich überlieferte Erzählkultur dieser ehemaligen Grenzwächtergemeinschaft wider und führt den Leser in eine Welt zurück, in der diese Volksgeschichten und Erzählungen noch organischer Bestandteil des Alltages der Bevölkerung waren.

A kötet Dr. Gaál Károly néprajz professzor 1961-65 közötti alsóőri terepkutatásait, a hanganyag magyar lejegyzését és német fordítását tartalmazza. A könyv az olvasót egy olyan világba vezeti vissza, amelyben megismerkedhet az egykori határőrközösség szóbeli elbeszélő kultúrájával abban az időszakban, amikor a népmesék és elbeszélések a lakosság mindennapjainak szerves részét képezték.

A palócföldi szövegfolklór első, egy adott tájegység teljes vonatkozó műfaji hagyományát bemutató mondakötete, mely a palóc régió egy eddig jóformán ismeretlen belső tájegységének, Fülek vidékének néprajzi vizsgálatát tűzte ki céljául. Fülek vidéke táj-történeti bemutatása, etnikai jellemzőinek és kutatástörténetének összegzése mellett a mondák és hiedelmek széles repertoárját tárják az olvasók elé a szerzők. A kötetben olvasható 775 folklóralkotás szövegét jegyzetek és mutatók teszik kézikönyvként is használhatóvá, míg a tájegységet illusztráló képmelléklet e sokszínű és imponálóan gazdag népköltészeti örökség őrzőinek állít emléket.

A kötet a teljességre törekedve bemutatja a történelmi emlékezet szerveződését, a népballadákat, a narratívumokat és proverbiumokat, a találósokat és beugratókat, a táncszókat, az erkölcsi és higiéniai regulákat, a rituális beszéd alkalmait. A gyűjtemény célja árnyalni, újrarajzolni, korrigálni az érdeklődők számára az Aranyosszék-képet; 2. olvasmányt nyújtani Aranyosszék múltjával, társadalmával és kultúrájával kapcsolatosan; 3. felvetni néhány aktuális szakmai kérdést, és válasz-kísérletet fogalmazni ezekre. A kutatás, a forrásfeltárás több téren történt. 

A Hagyományok Háza új kiadványsorozatot indított útjára "Helyi hagyományok" címmel. A sorozat egyes darabjainak szerzői maguk is a gyakorlatban jártas szakemberek (néptánc oktató, tanító, óvodapedagógus), munkájuk kötődik ahhoz a helyhez, amelynek játékait, táncait a kötetekben közzéteszik. E műveket elsősorban gyakorlati használatra szánjuk, gyerektánc-oktatók, óvónők, tanítók számára, nem pedig tudományos céllal. A szerzők archívumokban, helyi kiadványokban, adatközlőktől gyűjtött anyagukat pedagógiai munkájuk során ki is próbálták, s az így szerzett tapasztalataikat is rögzítik. A sorozat segíti a néptáncot és népi játékot oktatók, az óvodapedagógusok, az általános iskolákban tanítók, a művészeti alapiskolák tanárainak munkáját...bővebben

Vargyas Lajos, a magyar néprajztudomány és zenefolklorisztika nagy egyénisége, A magyar népballada és Európa (1976), az Egy felvidéki falu zenei világa - Áj, 1940 (2000), A magyarság népzenéje (2002) és számos más, klasszikussá vált mű szerzője, 2004. február 1-én töltötte be 90. életévét. Ebből az alkalomból barátai, tanítványai, pályatársai és kollégái ünnepi kötettel tisztelegtek sokoldalú munkássága előtt a néprajz, a folklorisztika, a népzene- és néptánckutatás, a zenetörténet, az irodalomtudomány, a verstan, a nyelvészet, a művelődéstörténet és más rokon szakmák területéről írott tanulmányaikkal. A kiadványt Andrásfalvy Bertalan, Domokos Mária és Nagy Ilona szerkesztette. Az első kötet DVD melléklete A Kerítésen kívül című Vargyas Lajosról készült portréfilmet tartalmazza, Csorba Judit Dorottya rendezésében.

A II. világháború befejezése után Csehszlovákiában a kulturális élet területén megindult egy folyamat: a cseh, a szlovák nemzet, valamint a köztársaság területén élő más nemzetiségek, etnikumok népi, nemzeti és forradalmi hagyományainak felkarolása. Ezek a hagyományok képezték az újra induló kulturális élet alapját. A nemzetek, nemzetiségek kulturális életében nagy szerepet kapott a népi kultúra hagyományainak, értékeinek megmentése, felgyorsult felkutatásuk, felgyűjtésük, tudományos feldolgozásuk és színpadra állításuk. A negyvenes évek második felében létrehozták e hagyományos kultúra kutatásának, tudományos és színpadi feldolgozásának intézményeit, művészeti kollektíváit, a különböző szintű versenyfesztiválokat, illetve a verseny nélküli seregszemléket, valamint ezek szervezésére is a nemzetiségi kulturális szövetségeket...bővebben

Az 1982-ben megalakult Nagyabonyi népdalkört az éneklési vágy, a hagyományok felelevenítése hívta életre. A község vezetésének hathatós támogatásával a Vöröskereszt helyi alapszervezetének égisze alatt viszonylag zökkenőmentesen kezdhették munkájukat az énekesek, hiszen a csoportos éneklésnek már voltak hagyományai a faluban. Az évek múltával a Csemadok alapszervezete vállalta át a csoport támogatását...bővebben

A kötet Baka Andrásnak, a csángómagyar mesemondónak és mesegyűjtőnek 125 meséjét tartalmazza gyönyörű nyelvezetben. A kötet melléklete egy 17 mesét tartalmazó CD.

E könyv Bartók Bélának, a magyar és nemzetközi népzenetudomány kiemelkedő, iskolateremtő egyéniségének eddig kiadatlan hangszeres magyar népi dallamgyűjtéseit tartalmazza. Bartók 1906–1914 közt gyűjtött hangszeres magyar népzenét, melyek most jelennek meg teljes egészében. Bartók gyűjtőútjainak nem kizárólagos célja volt a hangszeres zene gyűjtése; általában a népzene, a zeneantropológiai helyzet vizsgálatára törekedett egy adott faluban vagy vidéken. A dallamokat rendkívül gondosan jegyezte le a fonográfhengerről. A gyűjtések eredményét időrendben és az általa bejárt falvak sorrendjében mutatjuk be az I. világháború előtti Magyarország területéről (Alföld, Dunántúl, Kalotaszeg, Csallóköz, Palócvidék, Székelyföld)...bővebben