Műemlékvédelem, épített örökség

„et continuans ipsi antiquo operi" szól Péter püspök szerződése Tyno fia Jánossal. A szövegrészlet azonban nemcsak az 1280-as évek végére illik rá. A régi mű folytatása, kijavítása, megújítása századokon át adott tennivalót a püspökség számára. Elegendő felidéznünk, hogy a 12. század végén megkezdett új katedrálist félkész állapotban érte a tatárjárás kegyetlen pusztítása, majd ki sem javíthatták, és be sem fejezhették teljesen, amikor a szászok haragja söpört végig rajta. Ezt követően állapodott meg Péter püspök a Magyarországon dolgozó kevés név szerint ismert építőmesterek egyikével a munka folytatásáról...

Az ismert szerzőpáros újabb kötete a híres felvidéki bányavárosok középkori templomait mutatja be.

A Felvidék tele van csodálatos műemlékekkel, építményekkel, templomokkal. Utóbbiak egy része az Árpád-házi királyok uralkodása alatt épült, ezek múltunk olyan emlékei, amelyeket bárki felkereshet, megtekinthet. A felvidéki bányavárosokban is több olyan emlék van, amely a magyar középkorból maradt ránk.

A könyv közel száz olyan fürdőt, hévízforrást vagy ásványvízkútfőt, valamint az ezekre épült balneológiai gyógyhelyeket mutat be, amelyek már sok esetben évszázadok óta, de a fénykorukat a 19. század végén megélve később eltűntek, sok esetben azonban napjainkban is virágzóan működnének szolgálva pihenni és gyógyulni vágyókat egyaránt.

Hasonmás kiadás - Győr, 1936.

„A Szent István király alapította győri püspökség hatalmas földterületet foglalt magában. A századok folyamán nagy történeti események játszódtak le ezen az őskultúra emlékeiben gazdag határterületen. Itt érintkezett a Kelet a Nyugattal, a keletrómai császárság a keresztény szellemben új életre támasztott római szent birodalommal. Az őslakók és a később betelepülő néptöredékek laza rétegeiből a maga erejével egységes országot alakított az államalkotó magyarság, mely meg akarta oltalmazni a maga állami életének függetlenségét mindkét világhatalom ellenében.

„ A Daniela Marcu Istrate régész által vezetett, változó összetételű kutatócsoport által eddig elvégzett, jelenleg is folytatódó ásatások első szakaszának az eredményeit rögzíti ez a kötet, reméljük, kezdő darabjaként annak a sorozatnak, amely az együttes felmérhetetlen fontosságú régészeti monográfiáját eredményezheti. Ezek az ásatások a Teleki László Alapítvány közvetítésével magyarországi intézmények és alapítványok, illetve a helyreállításokban elsődlegesen érdekelt Gyulafehérvári Római Katolikus Főegyházmegye támogatásával folytak és folynak. Első ízben villantják fel a tudományos dokumentáció közzétételével az ásatási eredmények kritikai feldolgozásának a lehetőségét. Nézetünk szerint ugyanakkor kiváló lehetőséget kínálnak arra, hogy a két ország régészei és történészei – túltéve magukat az elmúlt évtizedek ideológiai és politikai fogantatású vitáin – megtalálják az egymás és a középkortudomány közös művelése felé vezető utat. „ Kovács András művészettörténész

A kilenc gazdag tanulmány átfogóan mutatja be a székesegyház történeti és régészeti kutatásait, felfedezéseit. A kiegészítő táblák segítik az áttekintést.

A néhány évvel az ezredforduló után, I. István által alapított erdélyi püspökség központjában áll Magyarország történelmének, egyháztörténetének és művészettörténetének egyik kiemelkedő, emblematikus épülete, a gyulafehérvári székesegyház. A magyar királyság egykori területén ez az épület az egyetlen olyan középkori püspöki templom, amely jórészt eredeti formájában maradt fenn, s így egyedül ad méltó képet középkori székesegyházaink hajdani külső és belső megjelenéséről...

A kötet Szabadka és Zenta környékének műemlékvédelmi kérdéseit járja körül, megújítandó és megújult épületek történetét, fotóit, rajzait adja közre...bővebben

A Mátyás király alapította kolozsvári Farkas utcai templom a legnagyobb egyhajós gótikus istenháza a Kárpát-medencében. A szerző történelmi hitelességgel, korabeli dokumentumok felidézésével, oknyomozó alapossággal tárja fel az első erdélyi műemlék-felújítást az építkezés ünnepélyes megkezdésétől a templom újrafelavatásának ünnepéig.

Sisa Béla a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal vezető munkatársa, aki évtizedek óta foglalkozik népi műemlékek felmérésével, megmentésével és helyreállításával. Emellett a Kárpát-medence különleges ábrázolásait is kutatja. Ezúttal az erdélyi Magyargyerőmonostor templomának talányos koraközépkori domborművével, a kígyókat szoptató nőalakkal, az ún. Madárlánnyal foglalkozott, felkutatva és képileg dokumentálva európai rokonábrázolásait a mediterrán világban, Krétától kezdve Itálián át Franciaországig. Jelen könyvében emellett részletesen bemutatja koraközépkori építészetünk egyik legszebb alkotását, a magyargyerőmonostori templomot és néhány vele rokon nemzetségi monostortemplomot is.  

A 19. század végének műemlékvédelmi munkái során alkalmaztak először - ha nem is nagy számban és rendszeresen, hiszen ekkor még modern értelemben vett régészeti kutatásokról nem volt szó - a dokumentálás eszközeként a fényképezést. Sajnos azonban a hivatalos műemlékvédelem lehetőségeit meghaladta az ország műemlékeinek, s ezen belül várainak-várromjainak módszeres fotográfiai megörökítése...

A neves temesvári író, műkritikus, helytörténész, Szekernyés János kötete a történelmi Bánság még meglevő vagy valaha létezett magyar vonatkozású történelmi, kulturális, tudományos emlékjeleit és emlékhelyeit mutatja, kilenc magyarországi, harmincöt szerbiai és hatvannyolc romániai településen, amelyek valamilyen módon a magyarság jelenlétét és együvé tartozását bizonyítják a térségben.

A kötet létrejöttének elsődleges célja annak bizonyítása volt, hogy a történelmi Bánság egységes földrajzi entitás, és magyar történelmi-kulturális szempontból egyazon szellemi hagyaték hordozója...bővebben

A gazdagon illusztrált kötet első részében Kolozsvárt ismerhetjük meg a szobor felállításának idején, a második fejezetben a szerző a szülőváros Mátyás-kultuszát mutatja be a kezdetektől napjainkig. Murádin Jenő gondos gyűjtőmunkájának köszönhetően fényképekkel, levelekkel illusztrálva követhetjük végig Fadrusz János életét és munkásságát, ugyanakkor a könyvben szó esik a szobrász két másik alkotásáról, a zilahi Wesselényi-szoborról és a Feszületről is. A kiadvány bepillantást enged a Mátyás-szobor megalkotásának és felállításának történetébe az ötlet felvetődésétől a pályázat meghirdetésén, majd a szobor tervein át a leleplezésig, a könyv második fele pedig a műalkotás további sorsát ismerteti a felállításától napjainkig. Az Unipan Helga tervezte kötet címlapján Mátyás király Fadrusz János által megmintázott arca látható.

A honismereti mozgalom gyökerei visszanyúlnak a 19. századig. Középpontjában a népi és nemzeti tudatnak, a nemzeti önismeretnek és identitástudatnak a szolgálata és erősítése áll. Olyan önkéntes, egyéni vagy közösségi tevékenység ez, amely a szülőföld, a haza történelmének, múltjának megismerését, tiszteletét és a nép önbecsülését szolgálja, segíti sorskérdéseink feltárását, hagyományaink ápolását, értékeink őrzését. Elengedhetetlenül szükséges felkutatni, felmérni és megismerni műemlékeinket...bővebben

A Magyar Művészeti Akadémia a pesti Vigadó megnyitásának alkalmából új könyvvel tiszteleg a nagy múltra visszatekintő épület előtt. 

Az érdekfeszítő művelődéstörténeti, ismeretterjesztő olvasmányban a több mint száznyolcvan éves épület történetét Holló Szilvia Andrea nem csupán helytörténész szemmel és időrendben próbálja tárgyalni, hiszen pezsgő zenei, irodalmi és képzőművészeti élet jellemezte a korabeli Vigadó mindennapjait. Röviden bemutatja ezek szereplőit, a külcsínt és belbecset, az elsőrangú bálok és művészi koncertek során pedig megismerhetjük a sokarcú Vigadót, melynek falain belül jeles zenészekkel, zeneszerzőkkel, képző- és iparművészekkel találkozhatott a 19. és 20. századi pesti közönség. A harmadik évezred Vigadójában ismét régi fényében tündököl a főlépcsőház, az előcsarnok, a kamaraterem, a Duna-part eme ékköve új előadó- és kiállítóteremmel, valamint tetőterasszal gazdagodott. 2014-es, március 14-i megnyitója után ismét középpontba kerül a kultúra.

A Regéci vár az elmúlt három évszázadban a pusztulás szomorú képét mutatta. Csak hosszú idő után nyílt lehetőség ennek a folyamatnak a megállítására. Álló, még mindig tekintélyes falmaradványai gyönyörű környezettel párosulnak, így a térség egyik turisztikai látványossága, amely még sok lehetőséget rejt magában mind tudományosan, mind gazdaságilag. Ezt a helyi önkormányzat is felismerte, és pályázati támogatásokhoz folyamodott. Simon Zoltán régész vezetésével 1999-ben megkezdődött a vár tudományos feltárása és a feltárt maradványok konzerválása, amelyet a tervek szerint részleges helyreállítás követ. Az ásatások során, melyek zömmel a nyári 2-5 hetes időszakra korlátozódnak, szép lassan a vár egészét sikerül megtisztítani a törmeléktől és az előkerült falak nagy részének megerősítése is megtörténik. Nagyon szép remények vannak abban az irányba mutatva, amely a Regéci vár történetének egy új korszakát jelenthetik. 

A gernyeszegi régi várkastély a 15. század második felében épült, majd Teleki Mihály, Erdély kancellárja építtette át 1685–1689. között. Helyébe a 18. század második felében épült a most is álló barokk kastély. A könyv e két kastélyt és a régi kastély építés-történetét mutatja be, színes fotókkal illusztrálva.

Budapest Magyar Tudományos Akadémia, 1908 -Hasonmás kiadás

Hazai történetírásunk feltünően keveset foglalkozik a magyarországi szerb nép görög egyházi intézményeinek történetével. Nem érdeklődünk eléggé e bizanti alkotásoknak magyar földön - a római egyház és a nyugati műveltség körében - folytatott életével és azokkal a körülményekkel, melyek közt ezek az ősrégi keleti keresztény intézmények az ő sajátszerű jellegzetes formájukkal és szellemükkel hazánk területére behatoltak s itt már évszázadok előtt állandó otthont készítettek maguknak. A keleti görög egyház legjellemzőbb s közművelődési és magyar állami tekintetekből is figyelemre legméltóbb intézményei hazánkban a szerb monostoregyházak, rendeltetésük szerint a magyar földön élő szerb nép valláserkölcsi nevelőházai és tanítóiskolái.

László Dezső (1904-1973), a kolozsvári Református Kollégium vallástanára, teológiai magántanár. 1940-től haláláig a Kolozsvár Belvárosi (Farkas utcai) Református Egyházközség lelkipásztora. Társadalomtudományi és egyházi író, szerkesztő. Írásaival jelen van a korabeli magyar sajtótermékek hasábjain. Az értékvédő és értékteremtő munkát állítja a kisebbségi élet megszervezésének középpontjába. Koholt vádak alapján 1952-ben letartóztatják és a Duna-csatornához viszik, majd 1957-ben újra letartóztatják. Öt évet ült börtönben. A kolozsvári Házsongárdi temetőben nyugszik.

Hasonmás kiadás – Trencsén, nyomtatott Sándor Ferencnél, 1910.

„A ritka természeti szépségei és kiváló történeti multja következtében messze földön híres Vágvölgyének egyik elsőrangú látványossága a trencséni romvár, melyet méltán soroznak nemcsak a haza, hanem a külföld legkiválóbb enemű emlékei közé s mely maradandó és mély benyomást gyakorol mindenkire, aki csak egyszer is látta. Az egyszerű ember, kinek képzeletvilágát foglalkoztatja, azt hiszi, hogy nem is emberek, hanem óriások építették e szörnyű falakat, tornyokat és bástyákat, melyeken az iskolázott ember érdeklődéssel tanulmányozza, a régi várszerkezet titkait, a várvédelem módozatait, a hazánkban dívott építészeti stylok sajátosságait, melyeket az idő vasfoga, mely szörnyű pusztításokat végzett e várban, eltüntetni még nem birt, s keresi a vonatkozásokat, melyekben e nagymultú vár hazánk ezeréves történetével van.