Dráma

Dráma a rendszerváltozás utáni években tébláboló és kiszolgáltatott ember helykereséséről. '89 reménysége számomra - többek közt - az volt, hogy ezután a dolgokat nem csupán megtenni, szóvá tenni is szabad. Ennek megvalósulásában ma, 2003-ban már nem vagyok olyan biztos.A "szóvá tevő" szerzők eltűnhetnek vagy elhalálozhatnak, esetleg mindkettő megtörténhet velük; attól függ, az exkluzív tabuk közül mit mernek észrevenni...

A Vajdasági Magyar Drámaíróverseny első öt évének időszerű, fájó, bosszantó, izgalmas darabjai olvashatók a kötetben, amelynek erénye, hogy - hála a versenynek - szerzőket nem skatulyázva ad valós keresztmetszetet. Szerzők: Balázs Attila, Beszédes István, Aaron Blumm, B. Boros Rozália, Danyi Zoltán, Gobby Fehér Gyula, Gyarmati Kata, Jódal Rózsa, Kontra Ferenc, Ladik Katalin, Szabó Palócz Attila, Pressburger Csaba - Saul, Szerbhorváth György, Verebes Ernő.

A címadó színjátékon kívül a kötet tartalmazza Az erkély címűt, és két filnovellát: Tizenhárom remény, Mámá Klára.

Hatházi drámáit talán a humor felől közelíthetjük meg a legjobban, ezt a humort pedig az önreflexió és a döbbenet segítségével határozhatjuk meg. Figyelem magam, aki nem vagyok, mert nem is lehetek, mégis megdöbbenek - így lehetne leírni e humor működését. Meg kell jegyeznünk azt is, hogy ezek a művek egy vérbeli színházi ember darabjai, nem egy közülük pályázaton vívta ki a zsűri elismerését.

A szerző öt drámája jelent meg a Media Nova M gondozásában, a dunaszerdahelyi Nap Kiadó közre-működésével. Kiss Péntek József elő-szavából idézünk. „A drámai szöveg mindig kétszer születik meg. Először akkor, amikor megírják, és/vagy kiadásra kerül. Másodszor pedig akkor, amikor eljátsszák. Mindkét megszületés nagyon fontos, de mivel tájainkon, meg – tartok tőle, hogy – másutt is, elég kevesen olvasnak drámát, így a második megszületés a fontosabb...bővebben

A kötet címadó színjátékát az Újvidéki Színházban "A lappangó" címmel mutatták be, Merő Béla rendezésében. A kötet több hangjátékot is tartalmaz.

A kötet két, a gyerekeknek írt darabot tartalmaz, mindkettő a magyar népmesevilágból ihletődött. A Tejkút témája: Piros- és Fehérország határában egy tejkút áll, amelyet megdézsmál egy fáradt óriás. A két ország eleve viszályban áll egymással, de külön-külön berúgatják majd megkötözik az óriást. A konfliktust a két király gyerekei, Rózsagyöngy és Tejkispej oldják meg, akiket szüleik elüldöztek, az eloldozott óriás segítségével azonban visszanyerik a szülői bizalmat, és a két országot is egyesítik...bővebben

Kiss Péntek József (1951. október 19.–) felvidéki magyar író, rendező, tanár. Mintegy hatvan hivatásos és amatőr színházi rendezése van. Rendszeres publikál, színikritikái, műbírálatai, színházi tanulmányai jelennek meg. A tartalomból: A vendég Husi, A szimering, A művészeti tanács. A vendég című zenés játék egy még befejezetlen lakás kissé elsietett házszentelő bulijának története. A fiatal pár, Pubi és Husi barátaikkal, rokonaikkal ünnepelnek. Csakhogy hiába az új lakás, a régi gondok tovább élnek, így a vidámnak induló csevegésből hamarosan vita kerekedik, például arról, kinél helyezzék el a mamát. A régóta nyúló családi viták akkor fordulnak igazán élesbe, amikor kiderül, valaki kívülről rájuk zárta az ajtót...bővebben

A kötetben olvasható darabok: Abreaál, Gabes és Gy. Bence, Halálkísértő, Életvesztesek, A gödörásó lány.

Daniel Bănulescu 1960-ban született Bukarestben. Ugyanitt mérnöknek tanult, ma főállású újságíróként és íróként tevékenykedik. Már első két verseskötetével nagy feltűnést keltett. 1994-ben adták ki első regényét, Csókolom a segged, Szeretett Vezérünk!-et, mellyel végérvényesen berobbant a köztudatba. A könyv elnyerte a Román Írószövetség Díját. 

A kolozsvári Polis Kiadónál jelent meg korábban számos Bánffy-kötet. A kiadó ezt az életműgondozást folytatva adja közre Bánffy Miklós összes drámáját, összesen nyolc színművet.

Három színpadi szöveg, amely abszurd humorával, logikai bukfenceivel, sajátos nyelvhasználatával gondolkodásra késztet. Elcsúszó bibliai jelentések a mai, egyszerre szakrális és profán világban. Megtérésre nincs esély.

Szentimrei Jenő (1891-1959) elsősorban költő, prózaíró, újságíró és művelődéstörténész volt, életművében a drámaírás csekély szerepet játszott, annak ellenére, hogy pályakezdőként is kacérkodott vele, és a hat kiadást megért Kölcsey-életregénye mellett talán a Csáki bíró lánya című balladajátéka volt a legnépszerűbb műve...bővebben

Pénzes Tímea 1976-ban született, költő, író, műfordító, újságíró. A Drámák hatodik szépirodalmi kötete. A történetek nem a kilátástalanságról szólnak. Szereplőik hisznek a titokban, a csodában.

Páskándi Géza Erdélyi triptichonokban a magyar történelem három jelentős személyisége kerül szembe a hatalommal, a világgal, a többi emberrel - végül barátaival és saját magával is. A szerző arra keresi a választ, meddig lehet egyedül maradni; s hogy miért vergődik mégis az, aki meg van győződve saját igazáról. Szabadság-e a belső kényszer, amely sokkal zsarnokibb olykor, mint a külső? Ha valaki tisztességes, útja feltétlenül az elviselhetetlen magányba vezet? 

A három, elsősorban a fiatalabb korosztálynak szánt darab a népmesék világából és a magyar történelemből meríti témáját. A Magister Apáczai című darab, amely a Komáromi Jókai Színház pályázatára készült, s máig nem látott színpadot, Apáczai Csere János hányatott életéből emel ki epizódokat, míg a Rózsa és Ibolya, valamint A derék molnárlegény népmesék színpadra alkalmazása. E két utóbbit annak idején a kassai társulat be is mutatta

E kötet drámái arra utalnak, hogy írójuk - a pillanat impresszióinak engedve - mindig akkor jut a dráma(író)i vétség közelébe, amikor valami olyasmi foglalkoztatja, ami - anyagként - a színpadra kívánkozik. Legyen szó bár egy halálos látomással fűszerezett családi/művészeti háromszög/négyszög konfliktusról (A révész satuja), egy javítóintézet ordítóan sivár életének ordító kilátástalanságokkal és tragédiákkal elkevert hétköznapjairól (Stranger in the Night), egy újságírónő - szintén családi konfliktusokkal terhelt - küzdelmes karriertörténetéről, a felemelkedésével együtt járó bukásáról (Fanyar ódium), egy isten háta mögött magára hagyott öregasszony küzdelméről a magánnyal, a szeretethiánnyal és a technikával (Csörte)...bővebben

A víg ördög, A puritán özvegy, Thomas of Woodstock, Vasbordájú Edmond, A hűség próbája, Athéni Timon, II. Edwárd: hét olyan angol színmű a késő reneszánsz korából, ameleyk – a kor szellemével összhangban – helyenként, vagy olykor hangsúlyozottan magukon viselik a Shakespeare-i jegyeket. Jánosházy György míves fordítása és elemző utószava igyekszik segíteni, hogy a szerzőt illetően a talányokra fény derüljön.

Egymástól különböző, egymásnak ellentmondó korok, korszakok tanúja volt Szabédi – és maga sem tévedésektől mentes; a teljesítmény, a hagyaték egésze, belső vitáival, ellentmondásaival és kiemelkedő eredményeivel várja a mai olvasót, a felületnél mélyebbre nézni hajlandó utókorit, hogy a legismertebb, irodalomtörténeti Szabédi-felfedezők után hetven-nyolcvan évvel, adjon igazat Illés Gyulának, Jékely Zoltánnak, akik benne nagy tehetséget láttak.

A magyar olvasók által is ismert Daniel Bănulescu az úgynevezett kilencvenes nemzedékhez tartozik, az „Universitas” körben formálódott Dan-Silviu Boerescu, Dan Stanca és Radu Aludlescu társaságában. A költőként és regényíróként is sikeres román szerzőt ezúttal a drámaírás kísértette meg. Sikeresen vezényeli le három felvonásban a vallások világháborúját, amelyet, úgy tűnik, lehetetlenség megnyerni. A herceg víziójából érkező négy idős, magas rangú egyházi vezető az ortodox, a buddhista, a római katolikus és a muzulmán vallásokat képviselik...bővebben