Zene

Sorozatunk legújabb, Csíksomlyónak szentelt kötete kiemelkedő szerzők olyan vallásos, istenes verseit gyűjti egy csokorba, amelyeknek vagy csíksomlyói lokális vonatkozásaik vannak, vagy pedig a búcsú és annak vallási és nemzeti vonatkozásai fő ihletőjük volt. A Mirk László által szerkesztett kötetben 16 ének is helyet kapott, többségük ismert Mária-ének. Azért közöljük kottával valamennyit, hogy ezzel is szolgálatára lehessünk a dalok iránt érdeklődést mutató olvasónak.

Nem tudjuk, elérné-e a zeneakadémiák bejutási pontszámát Euterpé fuvolajátéka, Pán sípszava, Orpheusz lanttudása; nem tudjuk, Dávid ujjai elég szakszerűen kezelték-e a hárfahúrokat, csábítana-e csápolásra tömegeket Szent Cecília orgonája; nem tudjuk, hogyan szólt az egyetemes harmóniát megtörő, nem felfelé törekvő tiltott zene a régi Kínában, s hogy nem énekelte-e fel valaki Bartók viaszhengerére épp azt a dallamot, amely már Balassit is versírásra ihlette. De tudjuk, hogy univerzális ikon lett a líra, hogy Verlaine nem is akart mást a verstől csak zenét, amire ma is elcsendesülnek a toporgó vadak, tudjuk, hogy a török előretörés fájdalmát Tinódi Sebestyén lantja tette elviselhetőbbé, hogy a Sors olykor Beethoven hangjaival tör ránk, hogy nász és gyász katarzisát a muzsika teljesíti ki. A Természet karmesteri pálcája tökéletesen irányítja a sok ezer hangszert, s ha meghalljuk, a csend dúdolja a legszebb altatódalt...

Miután Berecz András "hazakísérte" a gyergyói népdalokat, melyeket Bartók, Kodály és Molnár Antal gyűjtött a Gyergyói-medencében a múlt század elején, a magyar népzenekultúra térképén egy új szín árnyalatai tüntek fel: Gyergyóé. Milyen idejében! Mert mi már hajlandóak voltunk elhinni, hogy színtelenül és eszköztelenül állunk ezen a térképen. Holott íme: volt és van gyergyói népdal, volt és van gyergyói tánc! A mi népdalaink nyelvileg....bővebben

A kötet a blues születését és történetét meséli el. "Átlépvén a XXI. század küszöbét, a blues lassan századik születésnapját ünnepli. Ez a zeneirányzat manapság nemcsak az amerikai négerek, hanem az emberiség nagy részének is a lelkivilágát tárja fel. Az érzés, amelyet a színes bőrű ember évszázadokon keresztül rejtegetette a szíve mélyén, kitörve rejtekéből, megható nyomot tud hagyni a mai emberben is."

A háromszéki Réty község neves fúvószenekarának 70 éves történetét mutatja be a zenekar vezetője, gazdag fotóanyaggal illusztrálva.

Olykor nem volt egyszerű eldönteni, hogy kit sorolhatunk a „szlovákiai magyar” kategóriába, hiszen a zene nemzetközi – nem lehet magyarul, angolul vagy szlovákul zenélni. Különösen neves hangszeres zenészeink esetében volt nehéz a kérdést megválaszolni. Az 1918 utáni szlovákiai magyar zenei élet olyannyira bővelkedett kiváló zenészben, hogy jobbnak láttuk a kötetet csupán a komolyzenészek felsorolására tervezni. A könnyűzenészek (operetténekesek, nótaénekesek, cigányzenekarok, rockzenészek) és a népzenészek egy (vagy akár két) további kötetet tölthetnek meg majd meg...bővebben

A "boldog békeidők" Szabadkáján sok szép dolog született, ezek egyike a Szabadkai Dalegyesület. Az 1889-ben megalakult énekkar viszonylag rövid, de eseményekben gazdag élete megérdemli, hogy Szabadka történetének legfényesebb lapjaira kerüljön.

Bicskei Zoltán igazi kanizsánernek, az Akadémia rendes tagjának A szív sorsa című könyve, mely hatvan zeneesszét tartalmaz. Az 1977-től gyűjtött írások és rajzok kiegészülnek Dormán László fotóival és egy hangjátékmelléklettel is....

A kiadványban azok a személyek - énekkarvezetők, énekkarok, zenekarok, hangszeres-szólisták, zeneszerzők, zenekari játékosok, énekesek, karmesterek, pedagógusok, tankönyv-összeállítók, muzikológusok, kulturális intézmények tagjai stb.- szerepelnek, akik a 20. század első évtizedeiben és főleg a második világháború után bekapcsolódtak Szlovákia magyarságának zenei életébe, sokat tettek zenei kultúránk életbenmaradásáért és fejlesztéséért.

Simon Géza Gábor (1947) zene- és hanglemeztörténész, a Magyar Zenetudományi és Zenekritikai Társaság alapító tagja, a Magyar Jazzkutatási Társaság elnökének immár 38. kötete a szorosan vett magyar jazztörténeten túlmenően igazi interdiszciplináris megközelítéssel szemléli az 1920 és 1950 közötti, a jazzmuzsikához kapcsolódó eseményeket...bővebben

Penge/ujszo.com

Olasz Sándor cikke a könyvről (www.rif.hu)

A kötet Albert Annamária, a kolozsvári Állami Magyar Opera énekesnőjének életébe és művészi pályájába nyújt betekintést, egyaránt figyelve a történeti-kulturális összefüggésekre és az aprólékos dokumentálásra. A művésznő 1948. augusztus 1-től a kolozsvári Állami Magyar Opera énekkarának tagja, később az Opera magánénekese, 1992-től örökös tagja, az intézmény megbecsült, széles körben ismert művésze. A könyv kitér énekesi pályájának részleteire, részvételére az Opera számos hazai és nemzetközi sikerének megalapozásában.

A Magyar Tudományos Akadémia Nyelv- és Irodalomtudományi Osztályának a kezdeményezésére 1953 elején 1952-es kiadási évjelzéssel látott napvilágot az Akadémiai Kiadónál Arany János 1871 és 1874 között Bartalus Istvánnak, a kor ismert zeneesztétájának és népdalgyűjtőjének a felkérésére a költő által sajátkezűleg lejegyzett népdalgyűjteménye...

A kötet a teljességre törekedve bemutatja a történelmi emlékezet szerveződését, a népballadákat, a narratívumokat és proverbiumokat, a találósokat és beugratókat, a táncszókat, az erkölcsi és higiéniai regulákat, a rituális beszéd alkalmait. A gyűjtemény célja árnyalni, újrarajzolni, korrigálni az érdeklődők számára az Aranyosszék-képet; 2. olvasmányt nyújtani Aranyosszék múltjával, társadalmával és kultúrájával kapcsolatosan; 3. felvetni néhány aktuális szakmai kérdést, és válasz-kísérletet fogalmazni ezekre. A kutatás, a forrásfeltárás több téren történt. 

Hallani a világot - magától értetődő foglalatosság, öröm és figyelem. Ami a közelünkben történik, azt halljuk, ami távol tőlünk, arról hallunk. Két, egymáshoz simuló falevél suttogását éppen csak, a felhőkbe kapó repülőgép harsogását de még hogy! De azt hallod-e, amint angyal lépdel a lengő lajtorján? Hát azt, ahogy karmos szelek zimankót hordanak...

Vargyas Lajos, a magyar néprajztudomány és zenefolklorisztika nagy egyénisége, A magyar népballada és Európa (1976), az Egy felvidéki falu zenei világa - Áj, 1940 (2000), A magyarság népzenéje (2002) és számos más, klasszikussá vált mű szerzője, 2004. február 1-én töltötte be 90. életévét. Ebből az alkalomból barátai, tanítványai, pályatársai és kollégái ünnepi kötettel tisztelegtek sokoldalú munkássága előtt a néprajz, a folklorisztika, a népzene- és néptánckutatás, a zenetörténet, az irodalomtudomány, a verstan, a nyelvészet, a művelődéstörténet és más rokon szakmák területéről írott tanulmányaikkal. A kiadványt Andrásfalvy Bertalan, Domokos Mária és Nagy Ilona szerkesztette. Az első kötet DVD melléklete A Kerítésen kívül című Vargyas Lajosról készült portréfilmet tartalmazza, Csorba Judit Dorottya rendezésében.

Az 1982-ben megalakult Nagyabonyi népdalkört az éneklési vágy, a hagyományok felelevenítése hívta életre. A község vezetésének hathatós támogatásával a Vöröskereszt helyi alapszervezetének égisze alatt viszonylag zökkenőmentesen kezdhették munkájukat az énekesek, hiszen a csoportos éneklésnek már voltak hagyományai a faluban. Az évek múltával a Csemadok alapszervezete vállalta át a csoport támogatását...bővebben

E könyv Bartók Bélának, a magyar és nemzetközi népzenetudomány kiemelkedő, iskolateremtő egyéniségének eddig kiadatlan hangszeres magyar népi dallamgyűjtéseit tartalmazza. Bartók 1906–1914 közt gyűjtött hangszeres magyar népzenét, melyek most jelennek meg teljes egészében. Bartók gyűjtőútjainak nem kizárólagos célja volt a hangszeres zene gyűjtése; általában a népzene, a zeneantropológiai helyzet vizsgálatára törekedett egy adott faluban vagy vidéken. A dallamokat rendkívül gondosan jegyezte le a fonográfhengerről. A gyűjtések eredményét időrendben és az általa bejárt falvak sorrendjében mutatjuk be az I. világháború előtti Magyarország területéről (Alföld, Dunántúl, Kalotaszeg, Csallóköz, Palócvidék, Székelyföld)...bővebben

A kötet szerzője, tucatnyi Bartók Béláról írt vagy szerkesztett könyv mellé a Bartók- évforulóra az utolsó negyedszázadban közölt legfontosabbnak és legidőszerűbbnek érzett Bartók-tanulmányait nyújtja át az olvasónak. Képet alkothatunk belőle arról, mit jelent Bartók műve - közelebbről - a romániai magyarság számára, de az egyetemes zeneművészet vonatkozásában is. A kötet egyes írásaiban a szerző a Bartók Béla Kritikai Összkiadás munkatársaként szerzett tapasztalatait is leszűri...bővebben

A karácsonyi ünnepkörnek egyik meghatóan szép eleme a betlehemes játék. Betlehemeseink közt fontos helyet foglal el a bukovinai székely népcsoport jellegzetes szokása a „csobánolás”...

Ág Tibor, Kodály Zoltán, Pongrácz Zoltán, Manga János és lelkes kollégáik által gyűjtött mátyusföldi népdalok tematikus gyűjteményét tartalmazza a kötet. A mátyusföldi népdalgyűjtés történetéről és a népzenei anyag sajátosságairól szóló tanulmányok után gyermekdalok, szerelmi dalok, katonadalok, balladák, életképek, majd a jeles napokhoz köthető dalok és vallásos népénekek kapnak helyet, természetesen a kottákkal együtt.