A honismereti mozgalom gyökerei visszanyúlnak a 19. századig. Középpontjában a népi és nemzeti tudatnak, a nemzeti önismeretnek és identitástudatnak a szolgálata és erősítése áll. Olyan önkéntes, egyéni vagy közösségi tevékenység ez, amely a szülőföld, a haza történelmének, múltjának megismerését, tiszteletét és a nép önbecsülését szolgálja, segíti sorskérdéseink feltárását, hagyományaink ápolását, értékeink őrzését. Elengedhetetlenül szükséges felkutatni, felmérni és megismerni műemlékeinket. De történelmi örökségünkhöz nemcsak a közismert műemlékek tartoznak, hanem népi építészeti emlékek (lakóházak, gazdasági épületek, pincék), temetők, művészeti és régészeti értékek, ipartörténeti emlékek, sőt a népművészet és népi hagyományaink is. Mindezek előfordulnak legeldugottabb falvainkban is, amelyeket nem ismerünk, s lassan eltűnőben vannak. Nyugodtan állíthatjuk, hogy a 24. órában vagyunk. Általános gyakorlat, hogy mindenütt csak a műemlékekkel foglalkoznak, ha foglalkoznak. Ám történelmi helyeinkkel, emlékhelyeinkkel nem sokat törődnek, vagy nem is ismerik azokat. Ezért szükséges ezek feltárása is. Hiszen történelmünk alapvető részei. Az alapigazságok közé tartozik, hogy az a nemzet, amely nem becsüli meg saját történelmi örökségét, eltűnik a történelem süllyesztőjében. Ugyanakkor nagy hiányosságok mutatkoznak a helytörténeti kutatás és feltárás terén is. Városaink múltjáról számos tanulmányt olvashatunk, történelmét különböző időszakokban feldolgozták, megírták, de falvainkról alig, vagy éppenséggel semmit sem tudunk. Még azok helytörténetét sem ismerjük, ahol jelentős műemlékek találhatók, nem beszélve egyes tájegységek területén lévő települések kölcsönhatásairól, ugyanis egyes várak, kolostorok vagy vásárhelyek történelemformáló tényezői voltak a környező településeknek. Mindezek feltárása és közzététele hozzájárulna egy egészséges lokálpatriotizmus kialakításához, főleg az ifjúság körében, melynek fontos szerepe van a szülőföldhöz való kötődéshez, így jelentős eszköze lehetne a kivándorlás megállításának.
A Partiumi füzetek sorozat célja a helytörténeti kutatásban fellelhető hatalmas fehér foltok eltüntetése, műemlékeink megismerése és védelme. A szerkesztők szem előtt tartják, hogy a kistelepülések jó ismerői állítsák össze az anyagot, azok, akik belülről ismerik a vidéket, ott élnek, szívügyük megismerni saját történelmüket, szokásaikat, s össze is gyűjtötték ezeket az adatokat. Ugyanakkor kritériummá vált a levéltári anyagok felhasználása. A sorozat szerkesztője Dukrét Géza, korrektora Mihálka Magdolna.
A kosár üres
