Egy-egy falu, város, kisrégió, tájegység bemutatása. A könyvekben történeti feldolgozás, néprajz, kultúrtörténet és egyéb tudományterületek egyaránt találhatóak.
A Kis-Szamos völgyének (ro.: Someșul Mic) régészeti repertóriuma, e régió régészeti kutatástörténetének felmérése, illetve különféle szempontok alapján történő vizsgálata többféle szempontból rendhagyó próbálkozás. Egyrészt, mikroregionális szempontok alapján (a terület mérete nem sokkal nagyobb, mint a kistájnak számított Nyírség) hasonló próbálkozás az Erdélyi-medence régészetében alig történt, illetve módszertani szempontból teljesen úttörő vállalkozás...
A szerző hetvenötödik születésnapjára megjelenő, tudományos igénnyel és nagy szakértelemmel megírt, gazdagon illusztrált legújabb könyvének első tanulmánya a paraszti gazdálkodás és életvitel topolyai vonatkozásainak leginkább a XX. század második negyedében szokásban lévő folyamatait ismerteti. Egy másik írása a topolyaiak nyelvében (a múlt század 50-es és 70-es éveinek második felében) észlelt megfigyeléseiről ad számot. A kötet hírt ad egy ismeretlen szerző XIX. század eleji verses krónikájáról és Csete Károly pirosi református kántortanító nem akármilyen szándékkal összegyűjtött és egybefűzött sírverseiről is, de szól a neves vajdasági magyar költő, Fehér Ferenc Topolyához és a topolyiakhoz fűződő viszonyáról, és rövid írásban beszámol a Topolya melletti Bajsa határában talált Árpád-kori pénzekről is.
Minden ember életében vannak sorsdöntő pillanatok, melyek meghatározzák életútját. Jómagam is a nagyenyedi Bethlen Könyvtár nyújtotta egyedi lehetőségek, előnyök haszonélvezője lettem azzal, hogy e jeles intézmény gondozását bízták rám, harmincöt éven át gazdag élményekkel, benyomásokkal, de mindenekelőtt rendkívüli ismeretanyaggal kerültem kapcsolatba...
Célom: minél teljesebben bemutatni a gyergyószentmiklósi halottas és temetkezési szokásokat, elsősorban a település zömét alkotó, hagyományőrző, római katolikus vallású székelyeknél, de párhuzamokat hozok más felekezetű, illetve más etnikumbeli szokásokból is. (...) A kultúraváltás folyamata Gyergyószentmiklóson is érzékelhető; a hagyományos szokásrend, a közösség és múlt tisztelete, valamint a társadalmi változásokból adódó új szokáselemek együtt élnek és hatnak az emberek tudatában. S bár a világkép változása jelentősen befolyásolja a halálkép változását, még élő az a hit, amelyet egyik idős adatközlőm így fogalmazott meg: "Eljön a drága Jézus értem!"
Ez a kiadvány már a kilencedik hely- és régiótörténeti kötet, amelyet az alsóöri UMIZ adott ki. A "100 éve Alsóőri Énekkar" intézményi levéltárból származó fényképfelvételek és az énekkartól kapott egyéb kísérő dokumentumok mellett főként a Dalárda (egykori férfikar elnevezese) krónikájára támaszkodik, amely - 1919 óta kézírásos formában vezetve - két kötetben hiánytalanul rendelkezésre állt. Ebben az énekkar tevékenységeit évről évre dokumentálták.
A szerző helytörténeti munkája gazdag képanyaggal mutatja be a város emlékhelyeit. Az emlékhelyeket címszószerűen sorolja fel, de ezek között nemcsak 48-as emlékeket vesz számba, részletesen foglalkozik Kármán József és családja síremlékével, és a síremlék felállításának történetével is. A szerző összegyűjtötte a losonci Református temető, Új zsidó temető és Köztemető még fellelhető néhány honvédsírját. A második rész a 48-as ünnepségek rendjét ismerteti, majd részletesen felsorolja az adatolható március 15-i ünnepségeket. A könyv egy külön fejezete foglalkozik Kossuthnak Losonchoz fűződő kapcsolatával. Megtaláljuk a kötetben Kossuth Losonc városához írt levelét, melyben köszönti a várost díszpolgárrá választása alkalmából. A kötet végén jegyzetek, továbbá fotók, reprodukciók találhatók.
Kolozsvár nem jellegzetesen barokk város, vannak szép számban eklektikus, szecessziós és reneszánsz épületek is. Viszont a város történetében egy lényeges korszak a barokk, éppen ezért ameddig ez a korszak nem kerül bemutatásra, nem beszélhetünk arról, hogy a kincses város történetét ismerjük.(Kovács Kiss Gyöngy)
Igényes várostörténeti kalauz, lebilincselő képeskönyv és egyben hiánypótló művészettörténeti album mely, kolozsvári fotósok fényképeit és Kovács Zsolt művészettörténész Kolozsvár barokk műemlékeiről írt tanulmányát tartalmazza.
Már a kezdetekkor „élő” múzeum, és szerencsére meg tudott maradni annak a mai napig is. Sátrazó diákok tucatjai tanulták a hagyományos mesterségek fortélyait, vagy besegítettek a gyűjtemények rendezésébe, karbantartásába egy olyan korban, amikor a múzeumpedagógia fogalma még ismeretlen volt nálunk. A szelíd mosolyú pedagógus, id. Haszmann Pál kitűnően ráérzett a közgyűjtemények élővé tételének, vagyis a modern muzeológia művelésének a módozataira, arra, hogy nem elég a régmúlt korok tárgyi emlékeit „szemmel simogatni”, nem elég a szépérzékünket fejleszteni általuk, de meg kell tanulnunk a történetüket, anépi mesterségek észjárását, zsenialitását, sőt a tárgyak újraalkotását, továbbgondolását, akár rendeltetésük újraértelmezését.
Régészet, történettudományok. 2009. I. kötet
Néprajz, muzeológia, természettudományok. 2009. II. kötet
Sorozatszerkesztő: Murányi János
Szerkesztőbizottság: Darvas Lóránt, Gyarmati Zsolt, Mara Zsuzsanna, Muckenhaupt Erzsébet, Murányi János, Salló Szilárd, Gazda Klára, Beöthyné Kozocsa Ildikó....bővebben
Antikvár könyv
E könyv célja, hogy bemutassa e vidék gazdag, de egyre pusztuló építészetén kiváló értékeit. Ezenkívül megismertet az itt általános településszerkezettel, a lakóház fejlődésével és elrendezésével, a gazdasági épületek jellemzőivel, a malmokkal és egyéb épületekkel és végül ismerteti a Sóstó-i Szabadtéri Falumúzeum tervét. A magyar műemlékvédelem mindent elkövet, hogy a Felső-Tiszavidék faépítészetének néhány kiváló értékét megmentse a jövő számára, ez azonban csak elenyésző része e vidék építészetének. A könyv legnagyobb jelentősége abban rejlik, hogy e pusztuló kultúra feldolgozásával a feledés ellen szellemi védelmet nyújt.
A nagy sikerű Erdély legszebb túraútvonalai és a négy magyarországi kötet után ezúttal a Kárpátok északi részére, a történelmi Felvidékre és környékére csábítjuk a túrázás szerelmeseit. Az itt magasodó vonulatok rendkívül változatos hegyi helyszínek, a sokszínű domborzat egészen eltérő túratípusok bejárására ad kiváló lehetőséget, a családdal is bátran kipróbálható, kisebb kőrtúráktól kezdve egészen a többnapos gerinctúrákig. Válogatott túráink során a Kárpátok minden jellegzetes felszíncsoportját érintjük...bővebben
A közbirtokosságok Székelyföld lakói számára az évszázadok során, de főleg a 20. században jelentős gazdasági erőt jelentettek. A vagyonközösségek faanyagukkal és legelőikkel, ezen földművelésre kevésbé alkalmas tájon a székely családok számára erőforrást biztosítottak a létért, a megmaradásért folytatott küzdelemben. (részlet)
A polgári fiúiskola a XIX. század második felének sajátos oktatási intézménye, melynek létrehozására az 1868-ban kiadott 38-as törvény 67-78-as paragrafusai biztosítottak lehetőséget. A korabeli törvényhozó testület az ilyen típusú oktatási egységek létrehozásának a szükségességét a következőképpen indokolta: „…a nép azon nagy osztálya, melynek szellemi szükségét az elemi oktatás távolról sem elégíti ki, azonban felsőbb oktatásra elkészülni sem kedve, sem célja: találja fel a polgári iskolában azon intézetet...
A Vajdaságban az utóbbi években robbanásszerűen megnőtt az érdeklődés a helytörténet iránt, s ebben az irányban számos kutatás indult. Ugyanakkor sokszor felismerhető a megfelelő módszerek nélkülözése, amely a képzettségből adódnak (pedagógus, újságíró stb.). Pejin Attila könyve mindezeket a lelkes, időt, energiát (sokszor pénzt) nem sajnáló értelmiségieket próbálja segíteni módszertani kézikönyvével. Így a helytörténeti munkák nemcsak olvasási élményt nyújtanak majd, hanem a tudományt is szolgálják valamilyen szinten.
A kötet Szabadka és Zenta környékének műemlékvédelmi kérdéseit járja körül, megújítandó és megújult épületek történetét, fotóit, rajzait adja közre...bővebben
Garda Dezső könyveinek főhőse a székely faluközösség. Könyvei a székely közösségek kialakulásáról, gazdasági, társadalmi, katonai, politikai fejlődéséről szólnak. Hatalmas levéltári kutatás után pontos képet kapunk a birtokviszonyokról, a mezőgazdasági termelés és az állattenyésztés eredményeiről, a helyi ipar kialakulásáról, a kultúráról, az oktatásról, a gazdasági és a kereskedelmi kapcsolatokról...
Kézdivásárhely négyötöd része és református temploma is elpusztult az 1834-es tűzvészben. A vonatkozó levéltári iratok maradéktalan megsemmisülésére hivatkozva a hely- és egyháztörténet méltatlanul kevés figyelmet szentelt a kézdivásárhelyi református egyház múltjának, pedig az a fejedelemségkori Székelyföld egyik legjelentősebb hitközsége volt. Iskolája uzoni Béldi Pál főkirálybíró (1621–1679) támogatásával jó eséllyel indult az udvarhelyivel párhuzamosan a jelentősebb gimnáziumok sorába való felzárkózás útjára...bővebben
T. Veress Éva (Nagyenyed, 1939) természettudományi szakíró.
"A kertkultúra sokat változott az idők folyamán, valamikor a kert a mindennapi élelmet jelentette, sokaknak a megélhetést is, manapság azonban az emberek zömének az öröm, a kikapcsolódás, a felüdülés, az állandó sikerélmény forrása. Elhatároztam, hogy átmentem az utókorra Kolozsvár néhány régi kertjének arculatát, elbeszélgetek az új kerttulajdonosokkal.
A könyv az 1953 és 1955 közötti hirdetések szövegeit dolgozza fel. Bár három évet ölel fel, a benne foglaltak több generáció életét mutatják be...
Nagybaczoni Molnár Ferenc a székelyföldi Erdővidék történetének egyik legavatottabb, Nagybacon történetének pedig legavatottabb szakértője, a történelemtudományok mellett, más tudományágakat érintően is magas szintű felkészültséggel rendelkezik. A székelység históriájának kutatásában megkerülhetetlen tényező, akire mindenképpen érdemes figyelmet fordítani.
A kosár üres
Rendeléseim követése:
A kosár üres
