néptánc

Napjainkban, amikor megszűnt a hagyományok átadásának az a módja melyet családi tradíciók, közösségi normák és ízlés szabályoztak, már nem beszélhetünk klasszikus értelemben vett népművészetről. Mégis azt tapasztaljuk, hogy nem csökken az érdeklődés iránta. A sorozat küldetése a hagyományos (paraszti, népi) kultúra közvetítése, be- és megmutatása a mindenkori aktuális közkultúra felé. Célja, hogy a néphagyomány élhető műveltségi tényezőként, érvényes tudásként jelenjen meg a közművelődésben, a szórakozásban, az oktatásban. A hagyományos műveltség – ezen belül kiemelten a néptánc, a népzene, a népköltészet és a kézművesség – az egyetemes kultúra részeként éljen tovább.

A Hagyományok Háza gondozásában 2007 tavaszán jelent meg A Kalocsai szállások táncai és táncélete című oktatási segédanyag, A KÁRPÁT-MEDENCE TÁNCOS ÖRÖKSÉGE második sorozatának részeként. A DVD-ROM formátumban megjelentett kiadvány által segítséget és alternatívát kívánnak adni a pota néprajzi csoport tánckultúrájának megismeréséhez és tanításához. A táncok bemutatása mellett nagy hangsúlyt fektettek a táncok környezetének megismertetésére is. A tájtörténetet, népviseletet és a táncéletet bemutató, képekkel illusztrált szöveges részek teszik még teljesebbé a kalocsai szállások táncai iránt érdeklődők tudását.

Kötetünkkel a szlovákiai magyar néptáncokkal kapcsolatos kutatások egyik adósságát szeretnénk, ha nem is maradéktalanul, de mégis lehetőségeinkhez mérten rendezni. Könyvünk két szerzője, a korabeli terepmunka végzői, „néptáncgyűjtői" közül egyikőjük, Pálfy Gyula, néptánckutató, a Magyar Tudományos Akadémia Zenetudományi Intézetének egykori munkatársa, másik szerzőnk, Takács András, a szlovákiai magyar néptánckutatás nagy öregje, 1951-ben Ág Tiborral együtt az itteni néptáncmozgalom elindítója, megalapozója, azonban ma is aktív, a gyűjtéseket, interjúkat lelkesen rendezte, a kötetet megtervezte, írta, emellett újabb kiadványokat tervez. Elkötelezettsége, munkabírása, lelkesedése példa lehet mindannyiunk számára. Kettőjüknek a témához szorosan kapcsolódó írásait és a Vály-völgyi táncélettel, szokásokkal foglalkozó szöveges gyűjtés anyagát, valamint a könyvhöz mellékelt DVD-n a terepmunka során készített néptáncfilmet tesszük itt közzé...bővebben 

A Hagyományok Háza új kiadványsorozatot indított útjára "Helyi hagyományok" címmel. A sorozat egyes darabjainak szerzői maguk is a gyakorlatban jártas szakemberek (néptánc oktató, tanító, óvodapedagógus), munkájuk kötődik ahhoz a helyhez, amelynek játékait, táncait a kötetekben közzéteszik. E műveket elsősorban gyakorlati használatra szánjuk, gyerektánc-oktatók, óvónők, tanítók számára, nem pedig tudományos céllal. A szerzők archívumokban, helyi kiadványokban, adatközlőktől gyűjtött anyagukat pedagógiai munkájuk során ki is próbálták, s az így szerzett tapasztalataikat is rögzítik. A sorozat segíti a néptáncot és népi játékot oktatók, az óvodapedagógusok, az általános iskolákban tanítók, a művészeti alapiskolák tanárainak munkáját...bővebben

Pávai István Az erdélyi magyar népi tánczene című kötete először 2012. december havában jelent meg Kolozsváron a Kriza János Néprajzi Társaság kiadásában. A könyvet 2013. január 23-án Kolozsváron a kiadó székházában Szenik Ilona népzenekutató, a Kolozsvári Zeneakadémia nyugalmazott egyetemi tanára mutatta be, majd február 5-én Budapesten, az MTA BTK Zenetudományi Intézet Bartók termében került sor újabb bemutatóra, ahol Richter Pál, az intézet igazgatója, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Népzene Tanszékének vezetője, a kötet lektora méltatta a munkát...bővebben

A II. világháború befejezése után Csehszlovákiában a kulturális élet területén megindult egy folyamat: a cseh, a szlovák nemzet, valamint a köztársaság területén élő más nemzetiségek, etnikumok népi, nemzeti és forradalmi hagyományainak felkarolása. Ezek a hagyományok képezték az újra induló kulturális élet alapját. A nemzetek, nemzetiségek kulturális életében nagy szerepet kapott a népi kultúra hagyományainak, értékeinek megmentése, felgyorsult felkutatásuk, felgyűjtésük, tudományos feldolgozásuk és színpadra állításuk. A negyvenes évek második felében létrehozták e hagyományos kultúra kutatásának, tudományos és színpadi feldolgozásának intézményeit, művészeti kollektíváit, a különböző szintű versenyfesztiválokat, illetve a verseny nélküli seregszemléket, valamint ezek szervezésére is a nemzetiségi kulturális szövetségeket...bővebben

„A játék elsődlegessége mellett teret biztosítunk a néphagyományok, népszokások felelevenítésének, továbbéltetésének, valamint fontos szerepet adunk a zenei nevelésnek. A népzene és a néptánc alapvető összetevői a néphagyományoknak, nem hiányozhat tehát az óvodai nevelésből sem. Az óvodai zenei nevelés kiegészítőjeként szerepelhet az élő zenés gyerektáncház, melynek fejlesztő hatása - több éves tapasztalataink alapján - bebizonyosodott. A legfontosabb célunk, hogy az óvodások megismerjék és megszeressék a népzenét, a néptáncot, a táncos foglalkozások pedig jó hangulatban teljenek, a gyerekek kedvvel táncoljanak, énekeljenek...

A kiadvánnyal segítséget kívánunk adni a moldvai csángó magyarok tánckultúrájának megismeréséhez és tanításához. A táncok bemutatása mellett nagy hangsúlyt fektettünk azok néprajzi környezetének megismertetésére is. A tájtörténetet, népviseletet és a táncéletet, zenefolklorisztikát bemutató, képekkel, hangfelvételekkel illusztrált tanulmányok teszik még teljesebbé a moldvai táncok és oktatásuk iránt érdeklődők tudását.