Iskolatörténet

Minden ember életében vannak sorsdöntő pillanatok, melyek meghatározzák életútját. Jómagam is a nagyenyedi Bethlen Könyvtár nyújtotta egyedi lehetőségek, előnyök haszonélvezője lettem azzal, hogy e jeles intézmény gondozását bízták rám, harmincöt éven át gazdag élményekkel, benyomásokkal, de mindenekelőtt rendkívüli ismeretanyaggal kerültem kapcsolatba...

A polgári fiúiskola a XIX. század második felének sajátos oktatási intézménye, melynek létrehozására az 1868-ban kiadott 38-as törvény 67-78-as paragrafusai biztosítottak lehetőséget. A korabeli törvényhozó testület az ilyen típusú oktatási egységek létrehozásának a szükségességét a következőképpen indokolta: „…a nép azon nagy osztálya, melynek szellemi szükségét az elemi oktatás távolról sem elégíti ki, azonban felsőbb oktatásra elkészülni sem kedve, sem célja: találja fel a polgári iskolában azon intézetet...

Az első erdélyi református kollégiumtörténet eddig kiadatlan, kétnyelvű kiadását veheti kézbe a téma iránt érdeklődő olvasó. Pápai Páriz Ferenc 18. század elejéről származó kézirata, a Gyulafehérvárról Nagyenyedre költöztetett Bethlen-kollégium legelső történeti összefoglalója, amely kronológiai rendben adja annak krónikáját, taglalva az első erdélyi egyetemalapítási kísérleteket az 1704-es labancdúlásig. Ennek szemtanújaként a leghitelesebb leírását nyújtja.

Kolozsvár Csanád-Egyházmegyei K., 1890 - Hasonmás kiadás

"A jelen könyv czélja jubiláris, és pedig azon 100 évnek eseményeit, a lehető hűséggel és részletességgel előadni, a melyeket a piaristák Temesvár szép városának falai között átéltek"...bővebben

A Marosvásárhelyi Református Kollégium-történet harmadik kötete. ,,A marosvásárhelyi Bolyai Farkas Líceum egyike Erdély legrégibb tanintézeteinek. Jogelődje, a ,,schola particula" 1557-ben, a reformáció idején jött létre. A helység abban az időben, lakosai számát tekintve még jelentéktelen település volt, de már megindult a városiasodás útján, ez pedig új művelődési igényeket teremtett. A Kézműves, kereskedő polgárok igényelték az iskolát, szívesen taníttatták gyermekeiket, áldoztak is rá, hiszen az iskolázás a társadalmi felemelkedés útja volt...bővebben

A 450 éves marosvásárhelyi kollégium történetének érdekes felvezetése a Milleneumtól a második világháború hozta változásokig. A mellékletben a végzősök tablóinak színes reprodukciói találhatók.

A Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem 1945-2005 közötti történetének feldolgozása. A szerző munkája objektív és támadhatatlan dokumentumkötet, amely az 1995-ben megjelent első kiadásban leírtakat további tíz esztendő történéseivel egészíti ki, s 2005-ig rögzíti a MOGYE krónikáját, arra törekedve, hogy pótolja és kiegészítse az előző kiadásban észlelt hiányokat illetve pontatlanságokat..

A Ceausescu korszak utolsó évtizedében igen kevesen vállalták fel a magyar történelem és néprajz értékeinek a tanítását, kutatását, illetve népszerűsítését. Még kevesebben voltak azok, akik ezeket az értékeket az oktató-nevelői tevékenységük során, a szülőföld megtartó erejeként és a megmaradás eszményeként használták fel...

A nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium 2012-ben indult megújulása az iskola múltjára irányította figyelmünket. Az iskola történetét sokan ismerni véljük, gyakran szóba kerülnek az alapítás körülményei, az Enyedre költöztetés, az egykor gazdag könyvtár emléke. Ám ismerjük-e valójában? Jelen kötetet lapozva bárki rácsodálkozhat közel 400 éves iskolánk történetének részleteire, választ kaphat az eddig nyitva hagyott kérdésekre...bővebben

Hasonmás kiadás – Nyitra, 1876.

A nyitrai rendi gimnázium 1701 és 1876 közti fennállásának története. 

Hasonmás kiadás - Stephaneum nyomda, Budapest - 1909.

Visegrádi János piarista pap munkája az 1642-ben alapított podolini piarista rendház történetét tárgyalja, amely a lengyeleknek elzálogosított tizenhárom szepességi város egyikében működött, így mindkét ország művelődéstörténetében fontos szerepet játszott...

Hasonmás kiadás – Pozsony : Eder István Kvny., 1896.

„Egy határszéli középiskola történetének keretében a magyar közművelődés egyik legfontosabb ágának, a hazai iskolázás ügyének, a képe tárul fel e munkában az olvasó szemei előtt. Azon időtől kezdve, a midőn a tanultság teljesen a. róm. egyház papjainak tulajdonát képezte és az iskola kizárólag az egyház czéljait tartotta szem előtt, egész máig, a midőn az iskolák az államélet nagy szervezetében nagyon jelentékeny tényezőként szerepelnek és a midőn tőlük a magyar nemzeti állam megalkotásában a  politikusok és a társadalom vezetői elemei döntő munkásságot várnak: mondjuk, a keresztény magyar monarchia megalapításától e haza ezeréves fennállásának világraszóló ünnepéig, gymnasiumunk multján, mintegy a nemzettest ütőterén megfigyelhetjük közművelődésünk fejlődő életének korszakonként való lüktetéseit.”

Hasonmás kiadás – Pozsony, Eder István kny., 1897.

A kegyes tanítórend, másnéven a piaristák 1685-ben alapítottak rendházat a Pozsony melletti Szentgyörgyön. A kötet a rendház és templom történetét mutatja be...

Jómagam is a Mezőgazdasági Főiskola hallgatója voltam 1955-től 1960- ig. Öt év elméleti oktatás után fél év termelési gyakorlat következett. 1961 januárjában államvizsgáztam, elnyerve a mezőgazdasági mérnöki oklevelet. Már mielőtt bejutottam volna ismertem az 1869-ben megalakított Gazdasági Tanintézet történetét. Jelen voltam 100 éves fennállásának megünneplésén, és megvásároltam az akkor megjelentetett emlékkönyvet...

Tanulmányozva Berecz Gyula munkáját, Cs. Bogáts Dénes maga is észlelte annak adatszegénységét, és a tőle megszokott hangyaszorgalommal kezdte gyűjteni a Székely Nemzeti Múzeum okmányaiból a háromszéki községek és városok papjainak és tanítóinak nevét. Nagyszámú iratot, jegyzőkönyvet és lajstromot kellett átnéznie, hogy 75 helység 444 egykori papjának és 346 egykori tanítójának nevét és a nevéhez kapcsolódó 529, illetve 404 évszámot összegyűjthesse...bővebben

A kiadó kezdeményezése egyedülálló a hazai középiskolák ábrázolásában, ugyanis nem a megszokott TOP iskolai összeállítás és nem is beiskolázási szempontok szerint készült gyűjtemény. A tanintézmények önmeghatározása, identitása, munkájának hozzáadott értéke, büszkeségei kerülnek előtérbe, egységes szerkesztési elvek mentén. Azt szeretné bemutatni, hogy milyennek látja önmagát az iskola. Mi a  története, a küldetése, a jelene? Hogyan valósul meg a pedagógiai programja? Mi az ajánlata a szülők és a gyerekek számára? Mitől egyedi és mitől különleges?

A társadalom és a mindenkori hatalom a tanítót tekintette - tekinti - az adott kor emberiségideálját formáló egyik fő tényezőjének, ezért a tanítóképzés az iskolapolitika homlokterében állt. Ezért fontos megismerni a tanítóképzés történetét. E mű, amely tudományos igényű részletes áttekintést biztosít Erdély ezen intézménytípusánál teljes hálózatáról a kezdetektől a 20. század végéig, összefoglaló-összehasonlító jellegével egységes szemléletmódú összképet alkot, alapul szolgálva mind a szaktudomány kutatói, mind pedig a tárgykör iránt érdeklődő laikusok számára....

1918, de főleg a trianoni békeszerződés megkötése után a demokratikusnak mondott új államalakulat azzal kezdte cseppet sem demokratikus ténykedését, hogy egy sor közép- és főiskolát, egyetemet megszüntetett. S csak azért, mert azok magyar vagy német nyelvűek voltak. Ezekről az eseményekről szól, illetve a csehszlovákiai egyetemi, főiskolai fiatalság gazdasági, nemzetiségi, politikai és szociális helyzetével, a külömböző intézményeinek a sorsával foglalkozik nagy szakmai hozzáértéssel, mindig hiteles egykorú forrásokra támaszkodva Popély Gyula könyve.

A felsőoktatás megszervezése, az egyetem létesítése évszázadok óta visszatérő kérdése az erdélyi közéletnek. Összmagyar viszonylatban öt, erdélyiben három évszázadon át folytak a próbálkozások a felsőoktatás megszervezésére, egyetem létesítésére. Az egyetlen és csak kevesek számára elérhető nagyszombati, majd budai, illetve pesti egyetem mellé mégis csak a XIX. század utolsó harmadában sorakozott fel a második magyarnak tekinthető tényleges egyetem...bővebben

Az utóbbi években közölt tanulmány- és könyvcímek azt is mutatják, hogy a szerzők többsége legszívesebben egy – a kutató számára valamilyen oknál fogva kivételesen fontos – iskola történetét tárgyalja; átfogó oktatástörténet írására csak kevesen vállalkoznak. Ezen kevesek közé tartozik az Erdélyből Magyarországra áttelepült Sebestyén Kálmán, akit évekkel korábban a kalotaszegi elemi oktatás kutatójaként ismerhettünk meg. Az elmúlt évben régebbi s újabb kutatásai eredményeit összegezve könyvet állított össze az erdélyi magyar református népoktatás II. József kora s 1848 közötti történetéről.

A szóban forgó kötet gerincét tehát az 1780–1848 közötti időszak erdélyi református népoktatástörténete teszi ki, de bevezetőként szükségszerűen áttekintést nyújt a 15–18. századi előzményekről is. Az erdélyi népiskolai hálózat kialakulása című fejezetben a szerző tisztázni igyekszik a népiskola fogalmát s kialakulását. A feladat, amire Sebestyén Kálmán vállalkozott, nem ígérkezett könnyűnek, s azt csupán könyvészeti tanulmányok alapján nem is teljesíthette volna. Hogy mégis jó és hasznos könyvet írhatott, azt alapos levéltári kutatásai segítették elő. A különböző egyházi levéltárakból kibányászott adatokkal ugyanis a lehetőségig sikerült kitöltenie azokat az űröket, amelyek az elemzett korszak oktatástörténetének terén eleddig tátongtak. Ezért okkal nevezhető Sebestyén Kálmán könyve adatfeltáró munkának, amely ugyanakkor rendszerező-összegező és értelmezésben is előrelépést jelent az erdélyi magyar iskolatörténet-írásban.