Történelem

A szerző a magyarországi reformkori városok fejlődését vizsgálja, külön figyelmet szentelve a korszak egyik kiemelkedő jelentőségű regionális központjának, a reformkori Kassa történetének. Márai városának reformkori viszonyairól hasonló részletességű vizsgálatok mindeddig nem születtek - várostörténeti, szociológiai és politológiai viszonylatban is több szempontból új eredményeket tár az olvasó elé ez a tanulmánykötet.

A Kis-Szamos völgyének (ro.: Someșul Mic) régészeti repertóriuma, e régió régészeti kutatástörténetének felmérése, illetve különféle szempontok alapján történő vizsgálata többféle szempontból rendhagyó próbálkozás. Egyrészt, mikroregionális szempontok alapján (a terület mérete nem sokkal nagyobb, mint a kistájnak számított Nyírség) hasonló próbálkozás az Erdélyi-medence régészetében alig történt, illetve módszertani szempontból teljesen úttörő vállalkozás... 

Meggyőződésem, hogy a két világháború közti időszaknak, illetve ezen belül is e kötet fókuszában álló magyar ifjúsági mozgalmak történetének még számos olyan kiaknázatlan, értékekben gazdag lelőhelye van, mely mindenképp rászolgál a kutatói, történészi feltáró munkára. A (cseh)szlovákiai magyarság történetének olyan, nagyrészt a feledés homályába elmerült Atlantiszáról van szó ugyanis, mely számos jó példával, tanulsággal tudna szolgálni a napjainkban élő, és a saját identitásából fakadó felelősséget komolyan venni kívánó kortársaink számára is. A kötet immár valóságosan is történelmi szereplői sokféle utat jártak be életükben, de történeteik egy dologban mégis megegyeznek egymással, ez pedig az a fontos tény, hogy valamennyien a (Cseh)Szlovákiába szakadt magyar nemzetrész szolgálatának szentelték életüket. S ezen ifjúkori elhatározásuk mellett jószerével életük végéig kitartottak. Nagyszerű példát hagytak ezzel örökségül az utókornak emberségből, a szülőföldhöz kötő hűségből és hazaszeretetből egyaránt...bővebben

Az eddig publikált magyar nyelvű szakirodalom és az orosz nyelven kiadott levéltári dokumentumgyűjtemények szerint a második világháborút követően mintegy 600-800 ezer magyar hadifogoly és internált civil járta meg a szovjetunióbeli kényszermunkatáborokat (egyes kutatók adatai szerint az internált civileké pedig meghaladta a 200 000 főt). Közülük sok ezren sohasem tértek haza. A hadifogoly-problematikának is jelentős irodalma van. bővebben

Berekméri Árpád-Róbert hosszas és eredményes kutatást követően írta meg a marosvásárhelyi magyar király 27. honvéd székely könnyű hadosztály történetét. A tábori újság címét (Lesz még kikelet!) viselő kötet megalakulásától kezdve a harctéri szolgálaton át egészen a cseh-morva és az osztrák területeken folytatott kilátástalan küzdelmekig, majd a fegyverletételig követi a seregtest nyomát...bővebben

Lajtai L. László monográfiája azokra a kérdésekre keres választ, amelyek a magyar nemzeti önazonosság-tudatnak a 19. század utolsó harmadáig formálódó átalakulásait, az intézményes magyar nyelvű történetírás kialakulását, valamint első eredményeinek társadalmi-pedagógiai felhasználását érintik...

A kötet az 1916-os román betörésnek, és az erdélyiek, különösképpen a barcasági csángók menekülésének, majd visszatérésének viszontagságos történetét meséli el visszaemlékezések, korabeli képes és írásos források gazdag tárházának segítságével. Alapos, megrázó történeti munka egy kevéssé kutatott, ám a korszak nemzettudatának szempontjából jelentős eseményről.

A személyes sorsok, különösen a közfeladatokat ellátóké, mindenképpen színesítik a történelem zajlásának nagy fordulatait, és az egymásra következő kisebb mozzanatok sorozatát, valamint az egyénekre le nem bontott száraz adatokat. A történelem nélkülük, ők a történelem nélkül, nem értelmezhetők. Egy valamirevaló pályakép, az adott személy jellemzőinek és szorosabb tevékenységének időrendi felsorolásával párhuzamosan, elengedhetetlen hogy tartalmazza a hozzá közvetlenül vagy közvetetten kapcsolható események és folyamatok, valamint az általános keretek legalább vázlatos leírását is. A két kiváló szabadságharcos parancsnok, Márkosfalvi Szabó Ferdinánd alezredes és Károly őrnagy sorsának ecsetelése, szemléletesen példázza mindezt...bővebben

2014-ben volt száz éve annak, hogy kirobban a nagy történelmi átalakulásokat elindító I. világháború. A hosszú békeévek után fellobbantotta a harci kedvet a Ferencz Ferdinánd trónörökös ellen elkövetett szarajevói merénylet, s eufória fogadta a Szerbia elleni hadüzenetet. Mindenki a villámgyors győzelemben bízott, a kezdeti lelkesedés azonban hamarosan szenvedéssé, a győzelemmámor keserűséggé, a támadás védekezéssé alakult, 1916-ban bekövetkezett az első román betörés, majd jött a menekülés – mintegy előrevetítve a háború végét, végkifejletét...bővebben

Kötetünk a XX. században bevezetett osztrák–magyar, majd magyar katonai szabvány-anyagokból kívánt éves bontásban érdekességeket bemutatni: minden esztendőből egy-egy, a Hadtörténeti Múzeum gyűjteményében fellelhető különlegességeket,vagy az idők folyamán széles körben elterjedt és ismerté vált hadianyag-típust. Az összeállítás során azonban kiderült, hogy van olyan év, amelyben a hadseregszámos téren vezetett be újítást, s van olyan, amelyhez nem lehet ún. minta- vagy modell-számot kapcsolni. Ez utóbbi éveknél olyan egyedi vagy típustárgyak és dokumentumok kerülnek bemutatásra, amelyeknek keletkezési dátuma az adott évre esik.

Kinek hozta a legnagyobb hasznot a mohácsi vereség? A töröknek? Nem! Hát akkor kinek? Egyértelműen a Nyugatnak és a kor nyugati nagyhatalmának, a Habsburg Birodalomnak! A könyv mindezt világosan bemutatja...bővebben

Végvári oroszlánok – „Élni és halni a hazáért”! 

A szerző helytörténeti munkája gazdag képanyaggal mutatja be a város emlékhelyeit. Az emlékhelyeket címszószerűen sorolja fel, de ezek között nemcsak 48-as emlékeket vesz számba, részletesen foglalkozik Kármán József és családja síremlékével, és a síremlék felállításának történetével is. A szerző összegyűjtötte a losonci Református temető, Új zsidó temető és Köztemető még fellelhető néhány honvédsírját. A második rész a 48-as ünnepségek rendjét ismerteti, majd részletesen felsorolja az adatolható március 15-i ünnepségeket. A könyv egy külön fejezete foglalkozik Kossuthnak Losonchoz fűződő kapcsolatával. Megtaláljuk a kötetben Kossuth Losonc városához írt levelét, melyben köszönti a várost díszpolgárrá választása alkalmából. A kötet végén jegyzetek, továbbá fotók, reprodukciók találhatók.

Bibó Istvánnak 1956-tal kapcsolatos szövegeiben érzékelhető legközvetlenebbül az, amit Göncz Árpád így fejezett ki a Bibó-Emlékkönyvben: Élet és szó egy anyagból...

Az 1956-os magyar forradalom 50. évfordulója nemcsak az emlékezés, hanem a számbavétel alkalma is. Felteszi nekünk a kérdést, hogy miképpen viszonyulunk azokhoz az eszmékhez, amelyeket 1956 annak idején megfogalmazott és a célokhoz, amelyeket kitűzött. És megkérdezi azt is: miképpen viszonyulunk azokhoz, akik fél évszázaddal ezelőtt életüket, szabadságukat áldozták fel az Eszméért. Ehhez az utóbbi számonkéréshez kíván segítséget nyújtani ez a könyv: az 1956-1965 között politikai üldöztetést, börtönt szenvedett közel 1500 erdélyi magyar (és a magyarokkal együtt 56-ért a kiállást vállaló román) életrajzi adattára...bővebben

A Magyar Autonóm Tartományból az a jelentés futott be, hogy Erdőszentgyörgyön a hőerőmű udvarán valaki ledöntötte Sztálin szobrát; Hajdu Zoltán író jelentette, hogy mellette az autóbuszban valaki azt mondta: „inkább haljunk meg fegyverrel a kézben, mint éhen”; Tóth Ödön kulák Zoltán községben azt kiabálta az utcán, hogy „eljött a mi időnk”; az uzoni körorvos azt mondta, hogy Vasile Lucát is rehabilitálni kellene, mint ahogy Nagy Imrét rehabilitálták; a csíkszeredai Fodor Imre pedig kijelentette, hogy azért, ami Magyarországon történt, a kommunisták a felelősek...bővebben

A három kötetesre tervezett könyv első kötete az 1956-os magyarországi forradalomhoz kapcsolódó öt nagy romániai hazaárulási per egyikének, a tíz halálos ítélettel és azok végrehajtásával végződött Szoboszlai-pernek az eddig még nem közölt levéltári dokumentumokkal teljessé tett anyagát tartalmazza, amelyek révén ráláthatunk a kommunista megtorló gépezet ördögien megszervezett belső mechanizmusára.

Az 1956-os forradalmat követő erdélyi "hazaárulási perek" egyik jellegzetes momentuma volt a Dobai-csoport pere, akiket egy, az ENSZ-nek címzett az erdélyi kérdés megoldását célzó memorandum miatt ítéltek életfogytiglani, illetve sok-sok évi börtönbüntetésre.

A sorozat IV. kötete a Fodor Pál neve által fémjelzett, az erdélyi kérdés megoldásában “bűnös”csoport teljes peranyagát mutatja be hiteles, eddig nem publikált dokumentumok alapján.

A sorozat előző köteteiben az 1956-os magyar forradalomhoz kapcsolódó négy romániai „hazaárulási” per bemutatását követően, e kötetben azok az interjúk kaptak helyet, amelyeket az anyagot feltáró és rendszerező Tófalvi Zoltán készített a perek túlélőivel.A megrázó vallomások újból kiemelik, milyen méretű embertelenség, gátlástalanság jellemezte a kommunista rendszernek azokat az eszközeit, amelyeket a proletárdiktatúra valódi és potenciális ellenzékének elnémítására, megsemmisítésére használt.

A közzétett 150 dokumentum túlnyomó többsége a magyar kisebbség érdekvédelmét a prágai tavasz idején nyíltan felvállaló és nemzetiségpolitikai célkitűzéseket is megfogalmazó Csemadok tevékenységéhez kapcsolódik. Emellett átfogó képet nyújt a Magyar Ifjúsági Szövetség megalakulásának folyamatáról, a nemzetiségi kérdésrol a sajtó hasábjain folytatott szlovák-magyar vitáról, az állami és pártszervek nemzetiségekkel kapcsolatos döntéseirol, a magyar lakosságnak az augusztusi katonai megszállás elleni tiltakozásáról, a nemzetiségi alkotmánytörvény megalkotásának folyamatáról, a reformfolyamat eredményeként létrejött ún. nemzetiségi szervek tevékenységének kezdeti szakaszáról, végül pedig a visszarendezodésrol, a reformfolyamatban aktív szerepet vállalt személyeknek a közéletbol való eltávolításáról...bővebben