Történelem

A szerző a magyarországi reformkori városok fejlődését vizsgálja, külön figyelmet szentelve a korszak egyik kiemelkedő jelentőségű regionális központjának, a reformkori Kassa történetének. Márai városának reformkori viszonyairól hasonló részletességű vizsgálatok mindeddig nem születtek - várostörténeti, szociológiai és politológiai viszonylatban is több szempontból új eredményeket tár az olvasó elé ez a tanulmánykötet.

Meggyőződésem, hogy a két világháború közti időszaknak, illetve ezen belül is e kötet fókuszában álló magyar ifjúsági mozgalmak történetének még számos olyan kiaknázatlan, értékekben gazdag lelőhelye van, mely mindenképp rászolgál a kutatói, történészi feltáró munkára. A (cseh)szlovákiai magyarság történetének olyan, nagyrészt a feledés homályába elmerült Atlantiszáról van szó ugyanis, mely számos jó példával, tanulsággal tudna szolgálni a napjainkban élő, és a saját identitásából fakadó felelősséget komolyan venni kívánó kortársaink számára is. A kötet immár valóságosan is történelmi szereplői sokféle utat jártak be életükben, de történeteik egy dologban mégis megegyeznek egymással, ez pedig az a fontos tény, hogy valamennyien a (Cseh)Szlovákiába szakadt magyar nemzetrész szolgálatának szentelték életüket. S ezen ifjúkori elhatározásuk mellett jószerével életük végéig kitartottak. Nagyszerű példát hagytak ezzel örökségül az utókornak emberségből, a szülőföldhöz kötő hűségből és hazaszeretetből egyaránt...bővebben

Az eddig publikált magyar nyelvű szakirodalom és az orosz nyelven kiadott levéltári dokumentumgyűjtemények szerint a második világháborút követően mintegy 600-800 ezer magyar hadifogoly és internált civil járta meg a szovjetunióbeli kényszermunkatáborokat (egyes kutatók adatai szerint az internált civileké pedig meghaladta a 200 000 főt). Közülük sok ezren sohasem tértek haza. A hadifogoly-problematikának is jelentős irodalma van. bővebben

Berekméri Árpád-Róbert hosszas és eredményes kutatást követően írta meg a marosvásárhelyi magyar király 27. honvéd székely könnyű hadosztály történetét. A tábori újság címét (Lesz még kikelet!) viselő kötet megalakulásától kezdve a harctéri szolgálaton át egészen a cseh-morva és az osztrák területeken folytatott kilátástalan küzdelmekig, majd a fegyverletételig követi a seregtest nyomát...bővebben

A kötet az 1916-os román betörésnek, és az erdélyiek, különösképpen a barcasági csángók menekülésének, majd visszatérésének viszontagságos történetét meséli el visszaemlékezések, korabeli képes és írásos források gazdag tárházának segítságével. Alapos, megrázó történeti munka egy kevéssé kutatott, ám a korszak nemzettudatának szempontjából jelentős eseményről.

A személyes sorsok, különösen a közfeladatokat ellátóké, mindenképpen színesítik a történelem zajlásának nagy fordulatait, és az egymásra következő kisebb mozzanatok sorozatát, valamint az egyénekre le nem bontott száraz adatokat. A történelem nélkülük, ők a történelem nélkül, nem értelmezhetők. Egy valamirevaló pályakép, az adott személy jellemzőinek és szorosabb tevékenységének időrendi felsorolásával párhuzamosan, elengedhetetlen hogy tartalmazza a hozzá közvetlenül vagy közvetetten kapcsolható események és folyamatok, valamint az általános keretek legalább vázlatos leírását is. A két kiváló szabadságharcos parancsnok, Márkosfalvi Szabó Ferdinánd alezredes és Károly őrnagy sorsának ecsetelése, szemléletesen példázza mindezt...bővebben

2014-ben volt száz éve annak, hogy kirobban a nagy történelmi átalakulásokat elindító I. világháború. A hosszú békeévek után fellobbantotta a harci kedvet a Ferencz Ferdinánd trónörökös ellen elkövetett szarajevói merénylet, s eufória fogadta a Szerbia elleni hadüzenetet. Mindenki a villámgyors győzelemben bízott, a kezdeti lelkesedés azonban hamarosan szenvedéssé, a győzelemmámor keserűséggé, a támadás védekezéssé alakult, 1916-ban bekövetkezett az első román betörés, majd jött a menekülés – mintegy előrevetítve a háború végét, végkifejletét...bővebben

Kötetünk a XX. században bevezetett osztrák–magyar, majd magyar katonai szabvány-anyagokból kívánt éves bontásban érdekességeket bemutatni: minden esztendőből egy-egy, a Hadtörténeti Múzeum gyűjteményében fellelhető különlegességeket,vagy az idők folyamán széles körben elterjedt és ismerté vált hadianyag-típust. Az összeállítás során azonban kiderült, hogy van olyan év, amelyben a hadseregszámos téren vezetett be újítást, s van olyan, amelyhez nem lehet ún. minta- vagy modell-számot kapcsolni. Ez utóbbi éveknél olyan egyedi vagy típustárgyak és dokumentumok kerülnek bemutatásra, amelyeknek keletkezési dátuma az adott évre esik.

Kinek hozta a legnagyobb hasznot a mohácsi vereség? A töröknek? Nem! Hát akkor kinek? Egyértelműen a Nyugatnak és a kor nyugati nagyhatalmának, a Habsburg Birodalomnak! A könyv mindezt világosan bemutatja...bővebben

Végvári oroszlánok – „Élni és halni a hazáért”! 

A szerző helytörténeti munkája gazdag képanyaggal mutatja be a város emlékhelyeit. Az emlékhelyeket címszószerűen sorolja fel, de ezek között nemcsak 48-as emlékeket vesz számba, részletesen foglalkozik Kármán József és családja síremlékével, és a síremlék felállításának történetével is. A szerző összegyűjtötte a losonci Református temető, Új zsidó temető és Köztemető még fellelhető néhány honvédsírját. A második rész a 48-as ünnepségek rendjét ismerteti, majd részletesen felsorolja az adatolható március 15-i ünnepségeket. A könyv egy külön fejezete foglalkozik Kossuthnak Losonchoz fűződő kapcsolatával. Megtaláljuk a kötetben Kossuth Losonc városához írt levelét, melyben köszönti a várost díszpolgárrá választása alkalmából. A kötet végén jegyzetek, továbbá fotók, reprodukciók találhatók.

Az 1956-os magyar forradalom 50. évfordulója nemcsak az emlékezés, hanem a számbavétel alkalma is. Felteszi nekünk a kérdést, hogy miképpen viszonyulunk azokhoz az eszmékhez, amelyeket 1956 annak idején megfogalmazott és a célokhoz, amelyeket kitűzött. És megkérdezi azt is: miképpen viszonyulunk azokhoz, akik fél évszázaddal ezelőtt életüket, szabadságukat áldozták fel az Eszméért. Ehhez az utóbbi számonkéréshez kíván segítséget nyújtani ez a könyv: az 1956-1965 között politikai üldöztetést, börtönt szenvedett közel 1500 erdélyi magyar (és a magyarokkal együtt 56-ért a kiállást vállaló román) életrajzi adattára...bővebben

A Magyar Autonóm Tartományból az a jelentés futott be, hogy Erdőszentgyörgyön a hőerőmű udvarán valaki ledöntötte Sztálin szobrát; Hajdu Zoltán író jelentette, hogy mellette az autóbuszban valaki azt mondta: „inkább haljunk meg fegyverrel a kézben, mint éhen”; Tóth Ödön kulák Zoltán községben azt kiabálta az utcán, hogy „eljött a mi időnk”; az uzoni körorvos azt mondta, hogy Vasile Lucát is rehabilitálni kellene, mint ahogy Nagy Imrét rehabilitálták; a csíkszeredai Fodor Imre pedig kijelentette, hogy azért, ami Magyarországon történt, a kommunisták a felelősek...bővebben

A három kötetesre tervezett könyv első kötete az 1956-os magyarországi forradalomhoz kapcsolódó öt nagy romániai hazaárulási per egyikének, a tíz halálos ítélettel és azok végrehajtásával végződött Szoboszlai-pernek az eddig még nem közölt levéltári dokumentumokkal teljessé tett anyagát tartalmazza, amelyek révén ráláthatunk a kommunista megtorló gépezet ördögien megszervezett belső mechanizmusára.

Az 1956-os forradalmat követő erdélyi "hazaárulási perek" egyik jellegzetes momentuma volt a Dobai-csoport pere, akiket egy, az ENSZ-nek címzett az erdélyi kérdés megoldását célzó memorandum miatt ítéltek életfogytiglani, illetve sok-sok évi börtönbüntetésre.

A sorozat IV. kötete a Fodor Pál neve által fémjelzett, az erdélyi kérdés megoldásában “bűnös”csoport teljes peranyagát mutatja be hiteles, eddig nem publikált dokumentumok alapján.

A sorozat előző köteteiben az 1956-os magyar forradalomhoz kapcsolódó négy romániai „hazaárulási” per bemutatását követően, e kötetben azok az interjúk kaptak helyet, amelyeket az anyagot feltáró és rendszerező Tófalvi Zoltán készített a perek túlélőivel.A megrázó vallomások újból kiemelik, milyen méretű embertelenség, gátlástalanság jellemezte a kommunista rendszernek azokat az eszközeit, amelyeket a proletárdiktatúra valódi és potenciális ellenzékének elnémítására, megsemmisítésére használt.

A közzétett 150 dokumentum túlnyomó többsége a magyar kisebbség érdekvédelmét a prágai tavasz idején nyíltan felvállaló és nemzetiségpolitikai célkitűzéseket is megfogalmazó Csemadok tevékenységéhez kapcsolódik. Emellett átfogó képet nyújt a Magyar Ifjúsági Szövetség megalakulásának folyamatáról, a nemzetiségi kérdésrol a sajtó hasábjain folytatott szlovák-magyar vitáról, az állami és pártszervek nemzetiségekkel kapcsolatos döntéseirol, a magyar lakosságnak az augusztusi katonai megszállás elleni tiltakozásáról, a nemzetiségi alkotmánytörvény megalkotásának folyamatáról, a reformfolyamat eredményeként létrejött ún. nemzetiségi szervek tevékenységének kezdeti szakaszáról, végül pedig a visszarendezodésrol, a reformfolyamatban aktív szerepet vállalt személyeknek a közéletbol való eltávolításáról...bővebben 

A második világháború oroszországi magyar hadifogolytáborairól, az ott elpusztult, illetve az ott szenvedő katonák életéről szóló tanulmánykötet, amelynek végén a hadifoglyok névjegyzékét is megtaláljuk. ˝Mint az 1944-ben Erdély területén lezajlott harcok kutatója és az egyetlen e témában megjelent monográfia  szerzője tökéletesen tisztában vagyok azzal, hogy a Gocz József által végzett és végzendő anyaggyűjtés igen figyelemreméltó, és égetően szükséges...bővebben 

A (cseh)szlovákiai magyar művelődés története 1918-1998 címmel indított, négykötetes vállalkozásunk külön fejezetben tekinti át a (cseh)szlovákiai magyarság nyolc évtizedes történetét, legfontosabb szociológiai, demográfiai mutatóit, az anyanyelvhasználata törvényi szabályozásával, illetve nyelvhasználati jellegzetességeinek és mindennapi kultúrájának vizsgálatával kapcsolatban felmerülő kérdéseket...bővebben

A (cseh)szlovákiai magyarság története immár közel kilenc évtizedre tekint vissza, múltjának feldolgozásával ennek ellenére máig adós a történettudomány. A mai napig várat magára nemcsak a történetét bemutató átfogó szintézis, hanem számos esetben az egyes szakterületeket az alapkutatások szintjén feldolgozó forrástanulmányok, monográfiák elkészítése is. Politikatörténete mellett nincs megírva kultúrtörténete, tudománytörténete, irodalomtörténete, gazdaságtörténete, egyházi életének, valamint oktatásügyének története sem. Hatványozottan érvényes ez a megállapítás a második világháború végén kezdődő s jelen kronológia tárgyát is képező második kisebbségi korszakára, amelyből a szakirodalom eddig jobbára csupán történetének legfájóbb szakaszát, 1944 és 1948 közötti jogfosztásának eseményeit tárgyalta...bővebben