Jogtudomány

E kötet történelmi betekintést kíván nyújtani az első világháborút követően Csehszlovákiához került, ma Dél-Szlovákia részét képező magyarlakta területek nyelvhasználatának egy fontos szeletére, melyet nyilvános nyelvhasználatnak nevezhetünk. A köztéri feliratok, a közéleti és a hivatalos nyelv- használat dokumentumai beszédesen tükrözik a kisebbségben élő szlovákiai magyarok sorsát is. E több mint félmilliós közösség 1918-ban, egyik napról a másikra egy nyelvileg idegen állam határai közé került, és – az új szláv nemzetállam építésében időszakonként erőszakosabb, néha türelmesebb állami politika által – idegenné, gyakran veszélyforrásként kezelt kisebbséggé vált saját szülőföldjén...bővebben

A kézirat egyik sajátossága a nyelvezet. A szerző tudományos kérdéseket is játékos, gyakran ironikus (vagy önironikus) stílussal kezel. A szokatlan kanyarok meglephetik a szakmához tartozó olvasókat, estenként talán meg is hökkenthetik, de végeredményben a különleges nyelvhasználat érdekes, és vitathatatlan értéke a kéziratnak...

Hogyan függött össze a gazdaság a politikával? Mi az, hogy gazdasági nacionalizmus? Kik irányították és szervezték a (cseh)szlovákiai magyarság gazdasági szervezeteit a két világháború között? Az első kísérlet arra, hogy korabeli forrásokra támaszkodva átfogó képet nyújtson a szlovákiai magyarságnak a gazdaság különböző területein fenntartott szervezeteiről.

Bibó szuverén módon, külső kényszertől mentesen, gondolkodva jutott el korábbi származási csoportja nem látványos, ám annál átfogóbb és elmélyültebb kritikájához. Tanulmányútjainak tapasztalatait felhasználva, de nem nyugat- vagy külföldmajmolásból vált a demokrácia elkötelezett hívévé úgy, hogy közben sohasem adatott meg neki, hogy működő demokráciában élhessen, amelyben a polgárok számára nemzedékek óta természetes, hogy a rendszert éppen az stabilizálja, hogy a kormányt le lehet váltani...

A kötet szakpolitikai esettanulmányként közel két évtized magyarországi kisebbségpolitikájának az egyik legjelentősebb szeletét, a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvény körüli, szabályozóként értelmezett ágazati döntéshozatali folyamatokat mutatja be és elemzi...

Bozóki Antal ügyvéd, a jogvédelemmel foglalkozó, újvidéki székhelyű Árgus Egyesület elnöke munkája A magyar közösség Szerbiában című könyv, amely egy hiánypótló tükörkép arról, hogy hogyan kellene érvényesülnie a magyar nemzeti közösség jogainak Szerbiában, és mindeközben hogyan nem érvényesül az ország EU-csatlakozásának árnyékában. A Szerbiában élő kisebbségek jogállásáról és a vajdasági magyarok helyzetéről huzamosabb ideje nem készült alaposabb elemzés, és ezt az űrt a komoly szakmai alapokon álló kiadvány méltó módon tölti be.

A szöveggyűjtemény a hosszú időn át politikai és szakmai viták kereszttüzében álló státustörvényt (2001. LXII. évi törvény a szomszédos államokban élő magyarokról) és a vele kapcsolatos fontosabb dokumentumokat, tanulmányokat és publicisztikákat tárja kronologikus rendben az olvasó elé. Tartalmazza mindazokat a 2002-es parlamenti választásokig, szinte bármilyen műfajban közzétett írásokat, melyek a tárgy szempontjából elméletileg fontos kérdéseket valamiképpen érintették.

A könyv ekként hasznos olvasnivaló a politikai elemzőknek, akiket a szerkesztő azzal is segít, hogy az írások összegyűjtése, a kötet szerkesztése közben pártatlan maradt, s a különböző nézeteket egyaránt és kellő arányban szerepelteti. Arra törekszik, hogy a közölt írások ne az ő álláspontját, hanem szerzőik világnézetét és a határon túli magyarokról való vélekedésüket tükrözzék. A szerkesztő továbbá a kötetet egy szinte teljes, az időrendre is ügyelő bibliográfiával egészíti ki, amelyben gyakorlatilag mindenki szerepel, aki a témában – ha csak pár mondat erejéig is – megszólalt.

Kántor Zoltán a kutatók tanulmányai és publicisztikai írásai közül inkább az elméleti kérdéseket boncolgató, s nem a jogszabály-szöveget értékelő írásokat válogatta be. A törvény által felvetett elméleti kérdések valóban sokkal érdekesebbek, mint maga a – módosításáig egészen meghökkentően alacsony törvényhozási nívót megjelenítő – jogszabály. 

Az általános jogelmélet tárgya a jog fogalmával kapcsolatos néhány alapvető jogfilozófiai és jogtudomány területéhez tartozó kérdés. Jelen egyetemi jegyzet bemutatja a jogi jelenséggel összefüggő lényegesebb fogalmakat, elméleteket és intézményeket, úgymint az állam, az állammal kapcsolatos teóriák, az állam funkciói, alkotóelemei, valamint a jog fogalma, a jogi norma, a jog alapelvei, a jogforrások, a jogrendszer, jogi viszonyok a jogi felelősség. Mindezek a témák. Mindezek a témák bevezetik és megalapozzák a hallgatók jogi ismereteit, illetve előkészítik a többi jogi tárgy elmélyítését.

Amikor ennek az évkönyvnek az összeállításához fogtunk 2001 végén, nem az volt a szándékunk, hogy elkészítsük a vajdasági magyarok politikai, gazdasági, oktatási, jogi stb. aspektusainak elemzését, hanem hogy a közösségünk életével kapcsolatos tényeket és adatokat, eseményeket, történéseket és nyilatkozatokat, érveket és ellenérveket mintegy dokumentumszerűen és dokumentáltan áttekintsük, és hogy azokat könyv formájában a Tisztelt Olvasó asztalára tegyük, hogy az most, de évek multán is megbízható forrásként szolgáljon sorsunk alakulásának kutatásában, de nem csak abban...bővebben

Az Árgus 2001-es Évkönyvének bevezetőjét annak a kérdésnek a felvetésével fejeztük be, hogy lesz-e folytatás, lesz-e újabb Árgus könyv? A választ most már tudjuk: Lesz!

A könyv anyaga, ezúttal is felöleli a vajdasági magyar kisebbségi közösség helyzetének alakulásával és jogainak megvalósulásával kapcsolatos legfontosabb történéseket, elemzéseket, nyilatkozatokat. Részletesen áttekinti a vajdasági magyarságnak a közügyekben való részvételét, a kultúrában és az oktatásban jelentkező problémákat, a határon túli kapcsolatok alakulását.  

Bibó István a 20. századi magyar jogfilozófiai, állam- és politikaelméleti, illetve politikai gondolkodás egyik legjelentősebb alakja volt. Most lenne 100 éves. Életművéhez azonban nem könnyű hozzáférni...

"Az érdekek harmóniájának a feltevése a nemzetközi viszonyokban és általában a materiális világban alapvetően téves feltevés. A harmónia alapvetően spirituális fogalom, még akkor is, ha a materiális világra (tárgyakra) vonatkozik. Nem értelmetlen pl. az emberi testben megnyilvánuló harmóniáról beszélni, de ez a harmónia olyan bonyolult összefüggéseknek a végeredménye, amelyek ...bővebben

Nincs szörnyűbb dolog annál, mint amikor egy nép nem érzi magát biztonságban saját szülőföldjén. A vajdasági magyarságnak viszont már évek óta ez a sors jutott. Ma már ott tartunk, hogy nemcsak megverik, hanem esetleg meg is késelik, csak azért mert magyarul beszélt nyilvános helyen. Az autóbuszban először csak csúnyán néznek rá, majd rá is szólnak, ha magyarul beszélget.

Marosvásárhely jogszabályai a sok évszázados helyi önkormányzat megnyilvánulásának bizonyítékai, a polgárnévsorok a vezető testületnek egy egységes, életerős és hasznos városi közösség megteremtését célzó gyakorlatát tükrözik.

Dr. Varga Attila egyetemi docens új kötete, a román alkotmányjogot magyar nyelven tárgyaló tankönyv sokban hozzájárul az alkotmányjog megismertetéséhez, az alkotmányosság értékeinek bemutatásához, és szükség esetén ismerteket és eszközöket nyújt az alkotmányosság védelméhez...bővebben

E kötet terveink szerint a bolognai rendszerben történő közgazdászképzésben a jog oktatásának alaptankönyve lesz, jogászképzésben pedig terminológiai segédeszközként fog szolgálni a román nyelvű polgári jogi tárgyak oktatása során.