Film

Melyek a huszadik század legmaradandóbb, az idő próbáját kiálló magyar nagyjátékfilmjei? Erre kereste a választ a Magyar Művészeti Akadémia, amikor megszavaztatta tagságát a számukra legemlékezetesebb magyar filmekről. Az Urániai Nemzeti Filmszínház pedig nagysikerű sorozatot szervezett a válogatásból, melyet a Duna Televízió is bemutatott. Az 53 magyar film című kötet különböző műfajú írásokban – tanulmányok, kritikák, riportok, irodalmi művek – segít felidézni a filmeket, s azt a korszakot, amikor az emberek még jártak moziba, s a filmek legjava a közgondolkodás formálója tudott lenni.

A kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem Magyar Néprajz és Antropológia Intézete doktori iskolájának oktatói és hallgatói 2008-ban indították az Emberek és kontextusok sorozatot. A forrásközlő kötetek a társadalomkutatók és a népi életforma, a hagyományok iránt érdeklődő olvasók figyelmére tartanak számot. Jelen kötet a doktori iskolában készült, 2012-ben megvédett disszertáció kiadásra előkészített változata. A fényképezés feltalálása után megjelent a mozgókép, amely a megörökítés, a közlés, az önkifejezés, a reprezentálás történetében új médiumot és szövegformát képviselt. Jelen kötetben Blos-Jáni Melinda a kamera, a filmezés, a film családi körben történő meghonosodását követi nyomon. Három eset- és korpuszelemzés az erdélyi filmezés történetének három korszakát különíti el, s leírja az egyes korszakok sajátos filmezési és filmhasználati habitusát.

Dr. Keszeg Vilmos

A magyar animációs film több mint 100 éves históriájának egyik fontos helyszíne Kecskemét.

Vízipók-csodapók, Magyar népmesék, Száz éve történt… csak néhány a nagysikerű animációs filmek közül, melyek a Kecskemétfilm Kft. néven világhírűvé vált stúdióban születtek.

Varga Zoltán kötete színes illusztrációkkal varázsolja elénk a műhely és az animációs filmek történetét.

Két művészetről, a színházról és a filmről megnyilatkozó művészek vallomásaiból válogat e könyv. Abból a kevés könyvből és írásból, amely ezen a téren magyarul megjelent. A témák szerinti részleteket a kötet összeállítójának újabb kori helyzeteket tükröző, rövid jegyzetei vezeteik fel azzal a nem titkolt szándékkal, hogy a művészetek eltűnésének és eltüntetésének korában az ifjú lelkeknek legyen majd mibe kapaszkodniuk. Kisegítő tankönyve lehet mindazoknak, akik valódi művészeti iskolák híján tanácstalanul vergődnek a jelenben.

A könyv a filmkészítést és az ezzel kapcsolatos rendezői döntéseket nemcsak technikai, hanem elméleti-esztétikai-gyakorlati szempontból is közelebb hozza az olvasó-nézőhöz. Ezért a könyv célközönsége kitágul, nemcsak a filmkészítéssel foglalkozó gyakorlati szakemberek, hanem a filmelmélet iránt érdeklődők számára is érdekes. Magyarul kevés olyan könyv jelent meg, ami átfogóan foglalkozik a filmkészítés gyakorlati kérdéseivel.  Ezt a hiányt szeretné pótolni az Erdélyi Magyar Filmszövetség füzetsorozatának legfrissebb darabja...bővebben

Egy termékeny életpálya számokban: 22 film, mintegy 60 színházi rendezés és díszletterv, 47 fennmaradt festmény, legalább 8 betiltott forgatókönyv – és 77 év. Fábri Zoltán a magyar és egyetemes filmművészet nagy formátumú alakja, legjobb alkotásai a huszadik század jelentős kordokumentumai. Napjainkra azonban mintha kissé feledésbe merült volna ez a páratlan életmű, de születése századik évfordulója kiváló alkalom arra, hogy mélységére és gazdagságára ismét rácsodálkozhasson az utókor..

A Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézete 2016- ban indította útjára Fundamenta profunda című sorozatát, amelynek harmadik kötete a magyar animáció aktuális kérdéseit vizsgálja...

A könyvsorozat további köteteit ajánljuk még:

Az alkotás szabadsága és a szerzői jog metszéspontjai

A felsőfokú művészeti képzés Magyarországon

Dánél Mónika 1976-ban született Csíkszeredában. A Babeş-Bolyai Tudományegyetem magyar–orosz szakán 2000-ben szerzett bölcsész-tanári oklevelet és 2001-ben mesteri diplomát, majd 2009-ben doktori fokozatot az Eötvös Loránd Tudományegyetem Általános Irodalomtudományi (Irodalomelmélet) programon. Jelenleg az ELTE Magyar Irodalom- és Kultúratudományi Intézet tanársegédje és a Balassi Intézet műfordító programjának koordinátora. Első kötete az irodalomtudomány és filmelmélet területén 1999 és 2012 között megjelent – a neoavantgárd témakörében írott doktori értekezésén kívüli – publikációiból tartalmaz válogatást.

Irodalom és film határterületeit vizsgálja kötetében Pieldner Judit, a csíkszeredai Sapientia Tudományegyetem oktatója, a Szegedi Tudományegyetem doktorandusza. Irodalom és film kapcsolatának tanulmányozása mind az irodalomelmélet, mind a filmelmélet eredményeit hasznosíthatja és mindkét diszciplína érdeklődésére számot tart. A film kutatásának különböző irányai, a módszercentrikus elméletektől a horizontelméletekig, sokat köszönhetnek a tágan értelmezett irodalomelméletnek, ahogy az irodalom tanulmányozása sem hagyja figyelmen kívül a filmelmélet, a médiaelméletek belátásait. Korszerű kutatási irány az irodalom medialitásának tanulmányozása.

Maradhat-e egy film az íróasztalfiókban? Igen is, meg nem is. Egy kész film nyilván nem kerülhet oda - legfeljebb a polcra, ha nem mutatják be -, de a kreatív előkészítő munka különböző fázisai (szinopszis, irodalmi vagy technikai forgatókönyv) igen. Ennek többféle oka lehet...

A dokumentumfilmes és játékfilmes rendezői módszerek kölcsönhatása nem újdonság, ugyanis az olasz neorealizmustól kezdődően a direct cinemán és a cinéma véritén, a Budapesti Iskolán, a csehszlovák új hullámon és a dán Dogmán keresztül egészen a napjainkban zajló román új hullámig végigvonul a filmtörténeten. A dokumentumfilm a játékfilm lelkiismereteként működik, vagyis amikor az utóbbi eltávolodik a valóságtól, az előző hatására általában létrejön egy realista irányzat, amely visszatéríti a játékfilmet a társadalmi valóság vizsgálatához...

Az előszóból:

„A világot már hallgatólagosan meg tudjuk fejteni, még mielőtt azt nyelvileg megpróbálnánk kifejezni. Felismerünk egy arckifejezést, és megértjük anélkül, hogy pontosan körül tudnánk írni, hogy mit is fejez ki ez az arc. A természetben egyszer csak megpillantunk valamit, megragad egy érdekes alakzat. Ez a forma már eleve az által kelti fel érdeklődésünket, hogy valamilyennek (specifikusan rá jellemző valaminek) tűnik. Kant fogalmaival a szemlélt dolog formája beindítja a képzelőerő spontán sematizmusát, ami annak felfogását/megjelenítését lehetővé teszi, még mielőtt le tudnánk írni, hogy pontosan mihez is hasonlít - másképp fogalmazva, mielőtt fogalmak alá tudnánk hozni ezt a különös megjelenést...bővebben

A szerzőnek, aki irodalomtörténész, kritikus, szerkesztő, a sorozatban megjelenő negyedik kötetét veheti kézbe az olvasó, amely ezúttal filmértelmezéseket tartalmaz. Az írások egy része a filmmel mint médiummal foglalkozik, másik része a produkcióhoz rendelhető természettudományos kérdéseknél időzik. Vagyis az Extrákban összefonódik a szerző műértelmezési érdeklődése és tudománynépszerűsítő hajlama. Mindez olyan ötletgazdag könyvet eredményez, mely széles körű tájékozottságról ad számot - olvasmányos nyelven, szórakoztató formában.

A kötet Vicsek Károlynak, a híres vajdasági filmrendezőnek, kritikusnak és újságírónak, az Újvidéki Színház igazgatójának, a Magyar Nemzeti Tanács tagjának munkásságát elemzi. A tanulmányok között találunk egy interjút is, melyben a művész maga foglalja össze munkássága lényegét. A kifejezetten szép és igényes kötet melléklete egy DVD, melyen cikkek, fotók, film- és előadásrészletek találhatók, egyenesen a rendező gyűjteményéből.

A lexikon a szerző Filmhang, Filmzene, illetve Filmhangtervezés előadásain használt szaknyelv kifejezéskészletét tartalmazza, mely elsődlegesen a fotóművészet, filmművészet és média szakos diákok megsegítésére készült, de hasznossá válhat a filmművészet és zeneművészet iránt tudatosan érdeklődő nagyközönség számára is.

A kötet mintegy 265 (105 filmhang/filmzene és 160 tartalmilag szervesen kapcsolódó zenei) szakkifejezés definiálására és értelmezésére, három nyelven (magyar, román, angol) való szakszerű megnevezésére, illetve az angol nyelvű helyes kiejtés bemutatására vállalkozik.

Nagyszerű színházi előadások sorát rendezte Udvaros Béla. Nem érte azonban be a színházzal: már a negyedik könyvét tartjuk a kezünkben. Mi másról írt volna, mint az élete értelmét adó szenvedélyről: a színházról. Elsőként a Shakespeare Breviáriummal jelentkezett, aztán 2014-ben megjelent a Moliére tragikuma, majd 2015-ben talán legfontosabb vállalkozása: az Evangélium Színház történetét írta meg. Élete, színházi pályafutása egy kor tükörképe is. Udvaros Bélát számtalanszor próbára tette a történelem, emberként, művészként egyaránt. Művelődéstörténeti érdekességű emlékezése tanúságtétel egy különös korszakról és világról. Az általa érzékletesen ábrázolt világot a kötet gazdag képanyaga hozza még közelebb az olvasóhoz.

A Parazita könyvek sorozat a populáris kultúra részleges fel térképezésére vállalkozik. Olyan kismonográfiák és többszerzős tanulmánykötetek megjelentetését tűzi ki célul, melyek egy-egy tematikára vagy műfajra összpontosítva a választott "peremjelenség" esztétikai, történeti és médiumközi problémáival szembesítenek. Ez a kötet kultikus sci-fi-filmek és hozzájuk kapcsolódó jelenségek értelmezhetőségére koncentrál. A példák között ott szerepel a Solaris, a Star Wars, az Alien, a Blade Runner, a Star Trek, a The Matrix - hogy csak néhányat említsünk azon produkciók közül, melyek szóba kerülnek e kiadvány lapjain...bővebben

Az izgalmas interjúkötet alanyai költők, írók, filmrendezők: Szabó Magda, Mándy Iván, Móricz Virág, Nemes Nagy Ágnes, Galgóczi Erzsébet, Bacsó Péter, Weöres Sándor, Juhász Ferenc, Szabó István, Závada Pál és még sokan mások.

A könyv Janovics Jenő (1872–1945) életét és munkásságát mutatja be. Janovics rendezőként, színészként, színházigazgatóként (a Kolozsvári Magyar Nemzeti Színház igazgatója), filmszínészként, forgatókönyvíróként, filmrendezőként és producerként a huszadik század elején Kolozsvár egyik meghatározó művészi egyénisége volt. Száz évvel ezelőtt létrehozta az első világszerte sikeres kolozsvári némafilmet, majd 1913–1921 közt valóságos filmipart fejlesztett ki Kolozsváron.  A kötet három nyelven ismerteti a nagy művész életét, impozáns korabeli képsorokkal illusztrálva. A kötet szerkesztője, szerzője és két szakértője is egyetértett abban, hogy a kiadvány egyik legnagyobb erőssége annak háromnyelvűségében rejlik.  

Negyvennégy szlovákiai magyar író vall egy-egy kedves filmjéről, felidézve hozzá fűződő személyes élményeit, emlékeit is. A Kedves filmem valójában azoknak az írásoknak a gyűjteménye, melyek a címével azonos cím alatt a Katerdában, a szlovákiai magyar pedagógusok és szülők lapjában jelentek meg 2004 szeptembere és 2009 júniusa között.