Képzőművészet

A szabadkai Városi Könyvtár féltve őrzött értékei között kétségtelenül külön hely illeti meg Csáth Géza Földesen vezetett orvosi naplóját. Időről időre elővéve, irodalmi ínyencek kíváncsiságának eleget téve, néhány publikációtól eltekintve, a nagy nyilvánosság elöl elzárva a ritkaságok elszigetelt életét élte eddig. A kiadvány a Páciensek könyvében készült rajzokat és jegyzeteket közli, melyet a Városi Múzeum tulajdonában álló rajzfüzet és a Dér Zoltán hagyatékában található festmény teszi teljessé. Csáth sokoldalú művészeti tevékenysége közül a legkevésbé ismert és feldolgozott a képzőművészeti munkássága, így minden Csáth-olvasónak, rajongóknak, értelmezőknek izgalmas adalékkal szolgál a kötet.

Elszigetelve: hét író - Nyáry Krisztián, Wirth Imre, Cserna-Szabó András, Ozsváth Zsuzsa, Márton Evelin, Kemény István, Molnár T. Eszter - és hét képzőművész -  iski Kocsis Tibor, Tombor Zoltán, Részegh Botond, Weiler Péter, Gaál József, Szabó Dorottya, Nagy Kriszta - a karanténról, a magányról, az elszigeteltség érzéséről vall. 

"1942. május 12-én hetven esztendős lettem. Feleségemtől, gyerekeimtől, rokonaimtól és néhány barátomtól különféle ajándékot kaptam és sok virágot, amint az már ilyenkor szokás. Az ajándékok között volt egy szép, bőrbe kötött, naplónak való üres könyv, Valy sógorasszonyom adománya. Jókívánságai mellett azon óhajának adott kifejezést, hogy ebbe, az általa ajándékozott könyvbe írjam meg életem folyását...

A kötet Szabadka és Zenta környékének műemlékvédelmi kérdéseit járja körül, megújítandó és megújult épületek történetét, fotóit, rajzait adja közre...bővebben

A kötetben számos hazai és külföldi művész, író, művészettörténész vall Kassák munkásságáról, melynek apropóját a szülővárosában, Érsekújváron létrejött rendezvénysorozat jelentette. Rengeteg képanyag, illusztráció gazdagítja a könyvet (fotók, képzőművészeti munkák, könyvborítók Kassákhoz kötődően).

 Szent Korona eredetének és létrejöttének az egyedüli objektív bizonyítéka maga a korona, amely nemcsak egy kiemelkedően fontos nemzeti kincs, hanem a világ egyik legrégibb, eredeti formájában fennmaradt beavató koronája.

Nagy József 1967 és 1973 között állította össze színelméleti kézikönyvét, összefoglalandó mindazt a tudást és tapasztalatot, amit addig az emberi elme felfedezett. Az információkhoz, szakirodalomhoz való hozzáférés abban az időben korántsem volt olyan egyszerű, mint mára felgyorsult korunkban. A művész színes kartonok tömegéből, saját palettáján kikevert színekből állította össze a szemléltető példák sorát...bővebben

A Szlovenszkói Képzőművészek Egyesülete működésének története és összefüggései a magyarországi, valamint a csehszlovákiai művészeti élettel, 1920-1937

Ábrahám Jakab az utolsó félévszázad egyik legeredetibb közép-európai rajztehetsége és grafikusa – állapítja meg Banner Zoltán, a művészről szóló kismonográfia szerzője.  A Kriterion-koszorúval kitüntetett művészettörténész, művészeti író szerint a lázárfalvi születésű, Brassóban élő Ábrahám Jakab annak a páratlan grafikai virágkornak a robusztus egyénisége, amely a második világháborút lezáró második trianoni döntést követő évtizedekben egyszerre szolgálja a székelyföldi művészeti önkép/önkifejezés feladatát, és ugyanakkor az egész erdélyi magyar vizuális kultúra korszerűsítésében oly jelentős szerepet játszó kolozsvári grafikai iskola küldetését.

A költőként és festőművészként jelentőset alkotott művésznő ebben a kötetben költőként és festőként egyaránt jelen van, legfrissebb verseskötetét nyolc festménye teszi teljessé.

Albert László az egyik legeredetibb erdélyi festő, akinek a 20. század második felében jelentős szerepe volt a képzőművészet modernizálási folyamatában. Absztrakt-expresszionista képei eredeti témákat dolgoznak fel, ötleteit, témáit a mikro- és makrokozmosz tárgyaiból, lényeiből, jelenségeiből meríti. Színvilága változatos, képeinek díszítő jellege is jelentős.

Verebes György festő műveinek bemutatása.

A vele született tehetségnek szerencsés esetben rendszerint az a sorsa, hogy előbb vagy utóbb, de felfedezik. Ez történt Ambrus Imrével is tizenhárom éves korában, 1949 nyarán. Az akkor létesített marosvásárhelyi művészeti iskola egyik tanára bukkant rá tehetségkutató körútja során. Ezzel elindult az alfalvi csoda: a gyergyói község legalább két tucat képzőművészt adott az erdélyi magyarságnak, a magyarságnak általában, no meg az európai kultúrának. S nemcsak a létszám okán, hanem kimagasló tehetségük, művészi teljesítményük révén is számon tartják az alfalvi gyökerű, alfalvi élményekből táplálkozó festőket, grafikusokat, szobrászokat. Hiánypótló kiadvány Wagner István Ambrus Imrét bemutató monográfiája, ugyanis még hasonló, átfogó munka nem született az alfalvi csoda elindítójáról. A monográfia a teljes életművét dolgozza fel a hagyaték és a szerző saját kutatásai, a kortárs műkritika, elemzések és emlékezések alapján.

Árkossy István grafikusként, könyvtervezőként és festőművészként is kimagaslót alkotott. Munkái Erdélyben és Magyarországon is méltán arattak sikert, váltották ki a hozzáértők elismerését. Művészetének színvonalát a kötetben bemutatott reprodukciók is méltón igazolják.

1998-2007 között a dunaszerdahelyi ART-MA Galéria Lipcsey György vezetésével művészeti értékek sorának, alkotói pályák bemutatásának adott otthont a Csallóköz szívében. Ennek a folyamatnak a dokumentumait őrzi a színes album. Köztudott tény, hogy kortárs képzőművészetet bemutató galériát nyitni ma elsősorban misszió, legyen ez a kiállítóhely Budapesten, Pozsonyban vagy Dunaszerdahelyen. Az Art-Ma Galéria azzal a céllal alakult, hogy bemutassa, elsősorban a helyi sajátosságokat kiemelve napjaink felvidéki magyar, magyarországi és szlovák képzőművészetét.

Gottlieb Rózsa elsősorban festő és nem másodsorban író. A Kölnben élő művésznő több kötet szerzője, legutóbb ez a kilenc évtizedet felölelő önéletírása. De a kötet a túlélés története is, az optimizmus története. Olyan önéletírás, amelyben a nő és szerepe a fontos. Mert élete, vándorlásai - Nagyvárad, Marosvásárhely, Budapest, Bukarest, Csernovic, Kolozsvár és Köln - során a szerző számos szerepet magára öltött...bővebben

Balázs József gyergyóalfalvi festőművész. Lelkében mindig mágnesként élt és él a falu vonzása, annak földrajzi adottsága, az emberekhez való ragaszkodás - a kapcsolódás köldökzsinórja mind ez ideig megmaradt. Alkotói tevékenységét három nagy csoportra oszthatjuk, amelyek természetesen elválaszthatatlan egységet képeznek: portrék, tájképek és kompozíciók. Művészetét a természettel való állandó kapcsolat, a falusi emberekkel való mindennapi szembesülés határolja be, illetve tágítja egyetemes gondolattá.

Történhetett volna másképp? Igen. Ha a jó képességű gyerket helyi szokás szerint nem viszik el tanulni a marosvárárhelyi kollégiumba és ott a kézimunka- és rajztanára  nem ösztönzi. figyelemre méltó faragó, mintázó tehetsége kiteljesítésére. Ha a talentum tudatosodása nem alakít olyan szenvedélyes elszántságo az ifjúban, hogy – a nehéz anyagi körülmények között élő család tiltása ellenére is – a művészeti iskolába iratkozzék, és ott folytassa tanulmányait...bővebben

„Műveiben a különleges tárgyválasztás, szellemiség, gondolatiság, formai lelemény mellett rendkívül változatos és bravúros technikai eljárások, képalkotó megoldások alkalmazásával találkozunk. (…) A modern kor szelleme által áthatott, a kor súlyos konfliktusainak és emberi problémáinak igézetében született, a világ abszurditásaival szembesülő, humánus üzeneteket megfogalmazó, korszerűségre törő, progresszív szemléletű munkáit a hagyományos képalkotó módszerek és eszközök alkalmazása avatja meggyőzővé és hitelessé.”

„Bandi Kati ruháiban az anyag, funkció és forma szerves egysége jut kifejezésre – írja a ma már Németországban dolgozó pályzatárs, Garda Aladár László, akit Nagy Miklós Kund idéz a Bandi Kati-művészalbumhoz írt előszavában. A szerző kiemeli a művész családi indíttatását, azt, hogy a népművészet iránt elkötelezett Bandi Dezső iparművész lányaként már otthon kapcsolatba került a művészettel, ezen belül a népművészettel, a népi iparművészetben használt anyagokkal, motívumokkal, használati tárgyakkal...bővebben