Képzőművészet

A szabadkai Városi Könyvtár féltve őrzött értékei között kétségtelenül külön hely illeti meg Csáth Géza Földesen vezetett orvosi naplóját. Időről időre elővéve, irodalmi ínyencek kíváncsiságának eleget téve, néhány publikációtól eltekintve, a nagy nyilvánosság elöl elzárva a ritkaságok elszigetelt életét élte eddig. A kiadvány a Páciensek könyvében készült rajzokat és jegyzeteket közli, melyet a Városi Múzeum tulajdonában álló rajzfüzet és a Dér Zoltán hagyatékában található festmény teszi teljessé. Csáth sokoldalú művészeti tevékenysége közül a legkevésbé ismert és feldolgozott a képzőművészeti munkássága, így minden Csáth-olvasónak, rajongóknak, értelmezőknek izgalmas adalékkal szolgál a kötet.

Elszigetelve: hét író - Nyáry Krisztián, Wirth Imre, Cserna-Szabó András, Ozsváth Zsuzsa, Márton Evelin, Kemény István, Molnár T. Eszter - és hét képzőművész -  iski Kocsis Tibor, Tombor Zoltán, Részegh Botond, Weiler Péter, Gaál József, Szabó Dorottya, Nagy Kriszta - a karanténról, a magányról, az elszigeteltség érzéséről vall. 

"1942. május 12-én hetven esztendős lettem. Feleségemtől, gyerekeimtől, rokonaimtól és néhány barátomtól különféle ajándékot kaptam és sok virágot, amint az már ilyenkor szokás. Az ajándékok között volt egy szép, bőrbe kötött, naplónak való üres könyv, Valy sógorasszonyom adománya. Jókívánságai mellett azon óhajának adott kifejezést, hogy ebbe, az általa ajándékozott könyvbe írjam meg életem folyását...

Ez a szemelvényes gyűjtemény az emlékezés és az emlékeztetés szándékával készült. A 28-as nemzedék tagjainak életútjára, szellemi teljesítményére, művészi törekvéseire kíván visszatekinteni. E szándék összekapcsolódik a tőlünk idegen tapasztalatok megértésének igényével is. Kopeczky László, Kalapis Zoltán, Kalmár Ferenc, Vinkler Imre, Fehér Ferenc, Ács Károly, Sáfrány Imre, Dévavári Zoltán és Vukovics Géza azonos évjáratúak, sok mindent közösen éltek meg, ugyanazon társadalmi és kulturális hatások érték őket. Ennek az egyidejűségnek mégis az adott mélyebb értelmet, hogy önértésükbe beleépült az egymáshoz tartozás tudata, a nemzedéki létezés jelentése és gyakorlata. Mindannyian egyedi pályát futottak be, de figyeltek egymásra, baráti kapcsolatokat ápoltak, és cselekvőleg viszonyultak egymáshoz.

A kötet Szabadka és Zenta környékének műemlékvédelmi kérdéseit járja körül, megújítandó és megújult épületek történetét, fotóit, rajzait adja közre...bővebben

A kötetben számos hazai és külföldi művész, író, művészettörténész vall Kassák munkásságáról, melynek apropóját a szülővárosában, Érsekújváron létrejött rendezvénysorozat jelentette. Rengeteg képanyag, illusztráció gazdagítja a könyvet (fotók, képzőművészeti munkák, könyvborítók Kassákhoz kötődően).

Nagy József 1967 és 1973 között állította össze színelméleti kézikönyvét, összefoglalandó mindazt a tudást és tapasztalatot, amit addig az emberi elme felfedezett. Az információkhoz, szakirodalomhoz való hozzáférés abban az időben korántsem volt olyan egyszerű, mint mára felgyorsult korunkban. A művész színes kartonok tömegéből, saját palettáján kikevert színekből állította össze a szemléltető példák sorát...bővebben

A Szlovenszkói Képzőművészek Egyesülete működésének története és összefüggései a magyarországi, valamint a csehszlovákiai művészeti élettel, 1920-1937

Ábrahám Jakab az utolsó félévszázad egyik legeredetibb közép-európai rajztehetsége és grafikusa – állapítja meg Banner Zoltán, a művészről szóló kismonográfia szerzője.  A Kriterion-koszorúval kitüntetett művészettörténész, művészeti író szerint a lázárfalvi születésű, Brassóban élő Ábrahám Jakab annak a páratlan grafikai virágkornak a robusztus egyénisége, amely a második világháborút lezáró második trianoni döntést követő évtizedekben egyszerre szolgálja a székelyföldi művészeti önkép/önkifejezés feladatát, és ugyanakkor az egész erdélyi magyar vizuális kultúra korszerűsítésében oly jelentős szerepet játszó kolozsvári grafikai iskola küldetését.

A költőként és festőművészként jelentőset alkotott művésznő ebben a kötetben költőként és festőként egyaránt jelen van, legfrissebb verseskötetét nyolc festménye teszi teljessé.

Albert László az egyik legeredetibb erdélyi festő, akinek a 20. század második felében jelentős szerepe volt a képzőművészet modernizálási folyamatában. Absztrakt-expresszionista képei eredeti témákat dolgoznak fel, ötleteit, témáit a mikro- és makrokozmosz tárgyaiból, lényeiből, jelenségeiből meríti. Színvilága változatos, képeinek díszítő jellege is jelentős.

Verebes György festő műveinek bemutatása.

A vele született tehetségnek szerencsés esetben rendszerint az a sorsa, hogy előbb vagy utóbb, de felfedezik. Ez történt Ambrus Imrével is tizenhárom éves korában, 1949 nyarán. Az akkor létesített marosvásárhelyi művészeti iskola egyik tanára bukkant rá tehetségkutató körútja során. Ezzel elindult az alfalvi csoda: a gyergyói község legalább két tucat képzőművészt adott az erdélyi magyarságnak, a magyarságnak általában, no meg az európai kultúrának. S nemcsak a létszám okán, hanem kimagasló tehetségük, művészi teljesítményük révén is számon tartják az alfalvi gyökerű, alfalvi élményekből táplálkozó festőket, grafikusokat, szobrászokat. Hiánypótló kiadvány Wagner István Ambrus Imrét bemutató monográfiája, ugyanis még hasonló, átfogó munka nem született az alfalvi csoda elindítójáról. A monográfia a teljes életművét dolgozza fel a hagyaték és a szerző saját kutatásai, a kortárs műkritika, elemzések és emlékezések alapján.

Árkossy István grafikusként, könyvtervezőként és festőművészként is kimagaslót alkotott. Munkái Erdélyben és Magyarországon is méltán arattak sikert, váltották ki a hozzáértők elismerését. Művészetének színvonalát a kötetben bemutatott reprodukciók is méltón igazolják.

1998-2007 között a dunaszerdahelyi ART-MA Galéria Lipcsey György vezetésével művészeti értékek sorának, alkotói pályák bemutatásának adott otthont a Csallóköz szívében. Ennek a folyamatnak a dokumentumait őrzi a színes album. Köztudott tény, hogy kortárs képzőművészetet bemutató galériát nyitni ma elsősorban misszió, legyen ez a kiállítóhely Budapesten, Pozsonyban vagy Dunaszerdahelyen. Az Art-Ma Galéria azzal a céllal alakult, hogy bemutassa, elsősorban a helyi sajátosságokat kiemelve napjaink felvidéki magyar, magyarországi és szlovák képzőművészetét.

Közép-csehországi kortárs művésze(t)k

A tartalomból:

Aleš Rezler: Közép-Csehország kortárs művészete

Aleš Rezler grafikus, művészettörténész

Martin Kuriš festőművész

Michal Cihlář grafikusművész

Ivan Kolman festőművész

A tartalomból:

Keszegh Margit: Gondolatok a Jókai Egyesületről

Striber Lajos: Komárom zenei életéről

Szilva József: A révkomáromi Művészeti Alapiskola

Fűriné Nagy Edit: A rajzolás, teremtés

Tevékenység: a folyóirat ismerteti a szlovákiai magyar művészeket és munkásságukat, valamint tudósít az ország művészettel kapcsolatos eseményeiről. Célja: eljuttatni az információkat a szlovákiai magyar művészekről minél tágabb körben. Ismertetni az új művészeti lehetőségeket.

Gottlieb Rózsa elsősorban festő és nem másodsorban író. A Kölnben élő művésznő több kötet szerzője, legutóbb ez a kilenc évtizedet felölelő önéletírása. De a kötet a túlélés története is, az optimizmus története. Olyan önéletírás, amelyben a nő és szerepe a fontos. Mert élete, vándorlásai - Nagyvárad, Marosvásárhely, Budapest, Bukarest, Csernovic, Kolozsvár és Köln - során a szerző számos szerepet magára öltött...bővebben

Balázs József gyergyóalfalvi festőművész. Lelkében mindig mágnesként élt és él a falu vonzása, annak földrajzi adottsága, az emberekhez való ragaszkodás - a kapcsolódás köldökzsinórja mind ez ideig megmaradt. Alkotói tevékenységét három nagy csoportra oszthatjuk, amelyek természetesen elválaszthatatlan egységet képeznek: portrék, tájképek és kompozíciók. Művészetét a természettel való állandó kapcsolat, a falusi emberekkel való mindennapi szembesülés határolja be, illetve tágítja egyetemes gondolattá.