Képzőművészeti könyveink a határon túli művészek életművét, munkásságát dolgozzák fel albumok formájában, vagy egy-egy kiállítási anyagot mutatnak be.
A szabadkai Városi Könyvtár féltve őrzött értékei között kétségtelenül külön hely illeti meg Csáth Géza Földesen vezetett orvosi naplóját. Időről időre elővéve, irodalmi ínyencek kíváncsiságának eleget téve, néhány publikációtól eltekintve, a nagy nyilvánosság elöl elzárva a ritkaságok elszigetelt életét élte eddig. A kiadvány a Páciensek könyvében készült rajzokat és jegyzeteket közli, melyet a Városi Múzeum tulajdonában álló rajzfüzet és a Dér Zoltán hagyatékában található festmény teszi teljessé. Csáth sokoldalú művészeti tevékenysége közül a legkevésbé ismert és feldolgozott a képzőművészeti munkássága, így minden Csáth-olvasónak, rajongóknak, értelmezőknek izgalmas adalékkal szolgál a kötet.
"1942. május 12-én hetven esztendős lettem. Feleségemtől, gyerekeimtől, rokonaimtól és néhány barátomtól különféle ajándékot kaptam és sok virágot, amint az már ilyenkor szokás. Az ajándékok között volt egy szép, bőrbe kötött, naplónak való üres könyv, Valy sógorasszonyom adománya. Jókívánságai mellett azon óhajának adott kifejezést, hogy ebbe, az általa ajándékozott könyvbe írjam meg életem folyását...
Ez a szemelvényes gyűjtemény az emlékezés és az emlékeztetés szándékával készült. A 28-as nemzedék tagjainak életútjára, szellemi teljesítményére, művészi törekvéseire kíván visszatekinteni. E szándék összekapcsolódik a tőlünk idegen tapasztalatok megértésének igényével is. Kopeczky László, Kalapis Zoltán, Kalmár Ferenc, Vinkler Imre, Fehér Ferenc, Ács Károly, Sáfrány Imre, Dévavári Zoltán és Vukovics Géza azonos évjáratúak, sok mindent közösen éltek meg, ugyanazon társadalmi és kulturális hatások érték őket. Ennek az egyidejűségnek mégis az adott mélyebb értelmet, hogy önértésükbe beleépült az egymáshoz tartozás tudata, a nemzedéki létezés jelentése és gyakorlata. Mindannyian egyedi pályát futottak be, de figyeltek egymásra, baráti kapcsolatokat ápoltak, és cselekvőleg viszonyultak egymáshoz.
A szerző számos izgalmas művészettörténeti tényre hívja fel a figyelmet könyvében. Elsősorban arra, hogy a nagybányai festőtelep mellett a felsőbányai művésztelep is nagy jelentőségű a festészet, és általánosságban a képzőművészet történetében. Kiderül, hogy a felsőbányai telep létrejötte szükségszerű volt, különösen, ha figyelembe vesszük a nagybányai vezetőségnek az újításoktól való idegenkedését, elzárkózását. Az új telep a fiatalabb generációnak, illetve a nagybányai zártságtól óvakodóknak biztosít helyet.
A kötet Szabadka és Zenta környékének műemlékvédelmi kérdéseit járja körül, megújítandó és megújult épületek történetét, fotóit, rajzait adja közre...bővebben
A gyönyörű képekkel illusztrált kiadvány végigvezeti az olvasót a kassai Szent Erzsébet-székesegyházon, miközben feltárja múltjának titkait is.
A kötetben számos hazai és külföldi művész, író, művészettörténész vall Kassák munkásságáról, melynek apropóját a szülővárosában, Érsekújváron létrejött rendezvénysorozat jelentette. Rengeteg képanyag, illusztráció gazdagítja a könyvet (fotók, képzőművészeti munkák, könyvborítók Kassákhoz kötődően).
A középkori szentek tiszteletének, kultuszának szerves része volt, hogy templomok, egyházi intézmények (kolostorok), oltárok patrónusának választották. Ezzel együtt járt a szentek ábrázolása faliképeken, festett oltárképeken, oltárszobrokon, de önálló plasztikai ábrázolásuk is általános volt. A szentek kultuszának gyakorlata lehetővé tette minden újonnan megtért nép, így a magyarok számára is, hogy saját képviselőikkel gazdagítsák a szentek karát...bővebben
Nagy József 1967 és 1973 között állította össze színelméleti kézikönyvét, összefoglalandó mindazt a tudást és tapasztalatot, amit addig az emberi elme felfedezett. Az információkhoz, szakirodalomhoz való hozzáférés abban az időben korántsem volt olyan egyszerű, mint mára felgyorsult korunkban. A művész színes kartonok tömegéből, saját palettáján kikevert színekből állította össze a szemléltető példák sorát...bővebben
A Szlovenszkói Képzőművészek Egyesülete működésének története és összefüggései a magyarországi, valamint a csehszlovákiai művészeti élettel, 1920-1937
Gazdáné Olosz Ella képzőművész, pontosabban textilművész nem tartotta magát néprajzosnak, bár számos gyűjtőúton részt vett. A tű csodája is ezeknek az utaknak az eredményét foglalja össze, a könyvben megtalálhatóak moldvai csángó varrottasok, széki öltésmódok és Törcsvár vidéki román öltések.
Ábrahám Jakab az utolsó félévszázad egyik legeredetibb közép-európai rajztehetsége és grafikusa – állapítja meg Banner Zoltán, a művészről szóló kismonográfia szerzője. A Kriterion-koszorúval kitüntetett művészettörténész, művészeti író szerint a lázárfalvi születésű, Brassóban élő Ábrahám Jakab annak a páratlan grafikai virágkornak a robusztus egyénisége, amely a második világháborút lezáró második trianoni döntést követő évtizedekben egyszerre szolgálja a székelyföldi művészeti önkép/önkifejezés feladatát, és ugyanakkor az egész erdélyi magyar vizuális kultúra korszerűsítésében oly jelentős szerepet játszó kolozsvári grafikai iskola küldetését.
A költőként és festőművészként jelentőset alkotott művésznő ebben a kötetben költőként és festőként egyaránt jelen van, legfrissebb verseskötetét nyolc festménye teszi teljessé.
Albert László az egyik legeredetibb erdélyi festő, akinek a 20. század második felében jelentős szerepe volt a képzőművészet modernizálási folyamatában. Absztrakt-expresszionista képei eredeti témákat dolgoznak fel, ötleteit, témáit a mikro- és makrokozmosz tárgyaiból, lényeiből, jelenségeiből meríti. Színvilága változatos, képeinek díszítő jellege is jelentős.
Verebes György festő műveinek bemutatása.
A vele született tehetségnek szerencsés esetben rendszerint az a sorsa, hogy előbb vagy utóbb, de felfedezik. Ez történt Ambrus Imrével is tizenhárom éves korában, 1949 nyarán. Az akkor létesített marosvásárhelyi művészeti iskola egyik tanára bukkant rá tehetségkutató körútja során. Ezzel elindult az alfalvi csoda: a gyergyói község legalább két tucat képzőművészt adott az erdélyi magyarságnak, a magyarságnak általában, no meg az európai kultúrának. S nemcsak a létszám okán, hanem kimagasló tehetségük, művészi teljesítményük révén is számon tartják az alfalvi gyökerű, alfalvi élményekből táplálkozó festőket, grafikusokat, szobrászokat. Hiánypótló kiadvány Wagner István Ambrus Imrét bemutató monográfiája, ugyanis még hasonló, átfogó munka nem született az alfalvi csoda elindítójáról. A monográfia a teljes életművét dolgozza fel a hagyaték és a szerző saját kutatásai, a kortárs műkritika, elemzések és emlékezések alapján.
Árkossy István grafikusként, könyvtervezőként és festőművészként is kimagaslót alkotott. Munkái Erdélyben és Magyarországon is méltán arattak sikert, váltották ki a hozzáértők elismerését. Művészetének színvonalát a kötetben bemutatott reprodukciók is méltón igazolják.
1998-2007 között a dunaszerdahelyi ART-MA Galéria Lipcsey György vezetésével művészeti értékek sorának, alkotói pályák bemutatásának adott otthont a Csallóköz szívében. Ennek a folyamatnak a dokumentumait őrzi a színes album. Köztudott tény, hogy kortárs képzőművészetet bemutató galériát nyitni ma elsősorban misszió, legyen ez a kiállítóhely Budapesten, Pozsonyban vagy Dunaszerdahelyen. Az Art-Ma Galéria azzal a céllal alakult, hogy bemutassa, elsősorban a helyi sajátosságokat kiemelve napjaink felvidéki magyar, magyarországi és szlovák képzőművészetét.
Közép-csehországi kortárs művésze(t)k
A tartalomból:
Aleš Rezler: Közép-Csehország kortárs művészete
Aleš Rezler grafikus, művészettörténész
Martin Kuriš festőművész
Michal Cihlář grafikusművész
Ivan Kolman festőművész
Keszegh Margit: Gondolatok a Jókai Egyesületről
Striber Lajos: Komárom zenei életéről
Szilva József: A révkomáromi Művészeti Alapiskola
Fűriné Nagy Edit: A rajzolás, teremtés
A kosár üres
Rendeléseim követése: