Vers

Az útvesztő helyes irányjelzőinek egyik dekódolási lehetőségét Láng Gusztávtól „loptam'': egy előadásában a hagyomány értelmezéséről beszélt, lehántva a fogalomról a néphagyományhoz kötődő kizárólagos rögzüléseket, felhívta a figyelmet arra, mennyire nem mindegy egy mai-tegnapi alkotó értelmezésekor az, hogy a tegnapelőttiek vagy akár a hajdaniak közül kihez/kikhez viszonyítva fogalmazza meg önmagát.

A moldvai magyarokról szóló versek gyűjteményét azzal a szándékkal adjuk az olvasó kezébe, hogy megnyugtató választ adjon az egyik csángó költőnk (Duma-István András) felvetésére: "Magyar költők hol vótatok,/Rólunk semmit se tudtak,/ Mi tőletek elmaradtunk, /Elfelejtve meghaltunk" (Árváknak) . Ez egyszerre vád és panasz, de van benne némi igazság, valljuk be. Mert bár helytálló az, hogy Csokonaitól Fazekas Mihályon és Arany Jánoson át – hogy csak a régebbi korok szerzőit említsük –, a hozzánk közelebbi századokban több tucatnyi költőnk fordult megkapó együttérzéssel, szeretettel, megértéssel a Kárpátokon túl élő nehéz sorsú, megpróbáltatásokat megélt testvéreink felé, de verseik csak búvópatakként húzódtak meg irodalmunk mezsgyéjén. 

Sorozatunk legújabb, Csíksomlyónak szentelt kötete kiemelkedő szerzők olyan vallásos, istenes verseit gyűjti egy csokorba, amelyeknek vagy csíksomlyói lokális vonatkozásaik vannak, vagy pedig a búcsú és annak vallási és nemzeti vonatkozásai fő ihletőjük volt. A Mirk László által szerkesztett kötetben 16 ének is helyet kapott, többségük ismert Mária-ének. Azért közöljük kottával valamennyit, hogy ezzel is szolgálatára lehessünk a dalok iránt érdeklődést mutató olvasónak.

Nem sokat töprengtem azon, hogy vajon sejtelmes nevébe szeretett-e bele Zeusz, avagy szerelmes hálából becézgette Messze - tekintőnek - számomra egyértelmű volt, hogy a sok-sok kedves között Europé lehetett a legkedvesebb.

A 111 vers a Sóvidékről című, Katona Éva ''egybeszedte'' nagyszerű és egyedülállóan arányos versantológiával válogatója bebizonyította, hogy a Sóvidék nemcsak Erdély, a magyar nyelvterület egyik kis - úgymond - szivárványos tájegysége, hanem költői ihletforrás, versekben tündöklő tájegység. Micsoda föld lehet, amelyhez ilyen hűséggel lehet ragaszkodni? Csodálatos föld. Ahogyan az antológia huszonnégy szerzője versekben vallja: a követ termő, sziknyos, agyagos földbe beletemetik az ősöket, szülőket, testvéreket, rokonokat, s kikél belőle a legszebb, az egyik legszínesebben pompázó népművészet, a töredékeiben is páratlan néptánc, viselet, és immár lassan száz esztendeje: a költészet maga. (Tófalvi Zoltán)

„Aki látja, hallgatja őket, nyilván de­lírium­ban elkerült a hattyúk tava környékére, és láz­­álomban éli át a Szent Anna-tó hold­fé­nyes, libabőrös, hattyú­bőrös legendáját, Dél-Ame­ri­kába hurcolt és meg­honosodott különös gyopárjaival a felolvaszthatatlan nyári éjszakáknak, a Rajna menti Loreley és a Napóleont ledöntő Walewska kórusát, Dukai Takách Juditot és a Murányi Vénuszt, Szilaj Pisták, János vitézek, Petőfik és Szilágyi Domokosok múzsáit, szerelem-mázsáit, termetes Erzsókjait meg Iluskáit, keresztszemet vető, egyszerű verslábat varrogató tündérkirálynőket, s köztük elbújva, elrejtve, elkeverve Karnyónék között egy-egy igazi sztárt, nagy-nagy költőnőt, mint akinek Nagy László vitte el, vitte át a szerelmét a túlsópartra.” Lászlóffy Aladár

Kincses Kolozsvár dalnokai ezerszer áldottak: a nyelv ötvösei a jelenkorban is virágzó mívesség révén is kincses itt minden...

Az erdélyi magyar irodalomban a paródia műfaja különösen dúsan tenyészett az utóbbi öt-hat évtizedben; ebből nyújt egy kis ízelítőt e kötet (...) Böngésszünk benne bizalommal!

Nem tudjuk, elérné-e a zeneakadémiák bejutási pontszámát Euterpé fuvolajátéka, Pán sípszava, Orpheusz lanttudása; nem tudjuk, Dávid ujjai elég szakszerűen kezelték-e a hárfahúrokat, csábítana-e csápolásra tömegeket Szent Cecília orgonája; nem tudjuk, hogyan szólt az egyetemes harmóniát megtörő, nem felfelé törekvő tiltott zene a régi Kínában, s hogy nem énekelte-e fel valaki Bartók viaszhengerére épp azt a dallamot, amely már Balassit is versírásra ihlette. De tudjuk, hogy univerzális ikon lett a líra, hogy Verlaine nem is akart mást a verstől csak zenét, amire ma is elcsendesülnek a toporgó vadak, tudjuk, hogy a török előretörés fájdalmát Tinódi Sebestyén lantja tette elviselhetőbbé, hogy a Sors olykor Beethoven hangjaival tör ránk, hogy nász és gyász katarzisát a muzsika teljesíti ki. A Természet karmesteri pálcája tökéletesen irányítja a sok ezer hangszert, s ha meghalljuk, a csend dúdolja a legszebb altatódalt...

Összeállításunk ötletszikrája a 101 vers Brassóról című Kriterion-antológia (2008) szerkesztése közben pattant ki. Ha már a költemények ilyen szépen összejöttek, akkor vajon hogy nézne ki a versválogatás prózai párja? Összeállításunk nemcsak szépirodalmat, de történeti munkákat, memoárokat, útleírásokat, népi emlékirodalmat is tartalmaz, az irodalmat és művelőit, az írókat a szó általánosabb értelmében szerepeltetjük. (Karjnik-Nagy Károly)...bővebben

Ráduly János erdélyi költő 33 szerelmes verse. Ráduly János  néprajz kutató, költő, műfordító. A marosvásárhelyi Bolyai Líceumban érettségizett , Erdőszentgyörgyön a líceumban nevelő, 1962-től Kibéden tanár, 1998-tól nyugdíjas. A Babeș-Bolyai Egyetemen magyar nyelv és irodalom szakos tanári oklevelet szerzett . Első írását a Vörös Zászló közölte . Az Utunk, Igaz Szó, Művelődés, Napsugár, Tanügyi Újság, Ifjúmunkás, Hargita, Helikon munkatársa. Verssel szerepel a Megtalált világ című antológiában; költőként évtizedekkel később jelentkezik újra...bővebben

Az Ünnepi Könyvhét alkalmából megjelent antológia követve a korábbi évek hagyományait, illetve a hasonló jellegű magyarországi kezdeményezéseket (Az év versei, Szép versek) idén is igyekszik a hazai olvasóközönséghez közelebb hozni a határon túli kortárs magyar lírát. 31 szlovákiai magyar költőtől, fiataloktól és a már ismertebb idősebb nemzedéktől közöl a szerzők nevének betűrendjében egy vagy több költeményt. A szerzők között bizonyára többek neve is ismerősen csenghet már a hazai olvasóközönségnek: Ardamica Zorán, Barak László, Gyüre Lajos, Haraszti Mária, Hodossy Gyula, Kulcsár Ferenc, Mizser Attila, Monoszlóy Dezső, Tőzsér Árpád, Vida Gergely...bővebben

A könyv hihetetlenül egységes, önmagából indul ki, s egymást árnyalják és magyarázzák a versek, sokszor ellent is mondanak egymásnak, de ezzel is csak állításaik hitelességét szavatolják. A naplószerűség és az ezzel való játék már eddig is jelen volt. Király utóbbi versesköteteiben, sokszor volt olyan érzésünk, mint most is, hogy a kötet versei tulajdonképpen egy széttördelt hosszú költemény részletei.Király nem világokat varázsol, hanem saját világait. Nem a világot költi újjá, hanem a saját világát. 

Varga Melinda (1984, Gyergyószentmiklós) jelenleg Kolozsvárott él, az Irodalmi Jelen szerkesztője. 

Új kötete alcímének megfelelően  "a verses helyszínek az erdélyi irodalmi életet próbálják érzékletesebben bemutatni, a kor hangulatát, amelyből a derű sem hiányzik. A könyv második ciklusa azokat az alkalmi verseimet tartalmazza, amelyeket születésnapkra, Irodalmi Jelen-díjátadóra, kötetbemutatókra írtam, így szintén szorosan kötődnek az erdélyi és az anyaországi irodalmi élet jelentős eseményeihez

Végtére minden csak játék, az az este, az irodalom, az ősz, hogy késésben vagyok, a város és az idő is, ahogy ez a könyv is." (Varga Melinda)

Öt év szünet után jelentkezik újra felnőtt verseskötettel Péter Erika. De a gyermekversekből ismerős, felhőtlen alkotókedv, a szellemi erudíció itt is éltető energiája a metaforáknak. Azok közé a szerencsés lírikusok közé tartozik, akikben minden impresszió, tapasztalat versépítő anyaggá válik. Tudja és éli, hogy a látható világ csak leképezése a mögöttes, mélyebbről jövő motivációknak. S minden verse ennek a szimbolikának a felfejtése, kihámozása. Így könnyen modellezhető verseinek szerkezete....

A kötet a költő és újságíró Woroszylskit mutatja be a magyar olvasónak. A versek fordítója, Gömöri György főleg a költő magyar tárgyú verseit válogatta be a kötetbe. Gömöri György válogatása elsősorban Viktor Woroszylski költőt mutatja be, aki 1956-ban átlépte saját határait, majd folyamatosan kelt át a kommunista pártvezetés által kijelölt szimbolikus határokon. Ezt nemcsak „A határ átlépése” nyíltan vagy burkoltan politikai versei jelzik, hanem azok a már a nyolcvanas években írt hitet-kereső versek is, amelyekkel a korábban agnosztikus és élesen antiklerikális költő nagyon közel került a II. János Pál pápa nevével fémjelzett, nyitottabb, ökumenikusabb lengyel katolikus szellemiséghez...bővebben

Csiby Károly válogatott versei 1972-2016 közötti időszakból.

LESZÁLLTAK KÖZÉNK AZ ISTENEK

Elindultak közénk az istenek:

megunták már a csillogást,

a fehér, éneklő lelkeket.

A Tejúton ballagtak lefele -

szakálluk lengését figyeltem az éjben,

csillagszemük egyre közeledett. 

Géczi János (Monostorpályi, 1954) József Attila-díjas író, képzőművész, egyetemi oktató. 1982 óta számtalan kötete jelent meg, versek, regények, irodalom-, nevelés- és művelődéstörténeti tanulmányok.

1997-ben megjelent versek új kiadása modern kötösben, új illusztrációkkal a Vámbéry Polgári Társaság érdeme. "Az alcím azzal kelti fel az érdeklődést, hogy a korábban életkor szerint elválasztott olvasóközönséget egy közös versgyűjteményben szólítja meg. Az (el)beszélői és énszerepeknek olyan gazdag tárát kínálják fel a versek, amelyekbe mind a felnőtt, mind a gyermek olvasó - igényének megfelelően - belebújhat." (Sz. Molnár Szilvia, 1998)