CD, CD-ROM, DVD

Az Őrvidéken nagy értéket jelent a többnyelvűség. A nyugati végek ütközőzónáiban már évszázadok óta jelentős szerepe van a szomszédos nyelv ismeretének. A többnyelvűség nálunk nem történelmi jelenség, hanem mindennapjaink része.

A dobozban lévő két hangoskönyv-CD többszörösen kitüntetett  UMIZ 4 KIDS többnyelvű gyermekkönyvsorozatunk első 24 meserészét tartalmazza. Ajánjuk 3-7 éves gyermekeknek, de felnőtt gyermekek is játékos módon tanulhatnak vele nyelvet.

Az Őrvidéken nagy értéket jelent a többnyelvűség. A nyugati végek ütközőzónáiban már évszázadok óta jelentős szerepe van a szomszédos nyelv ismeretének. A többnyelvűség nálunk nem történelmi jelenség, hanem mindennapjaink része.

A dobozban lévő két hangoskönyv-CD többszörösen kitüntetett  UMIZ 4 KIDS többnyelvű gyermekkönyvsorozatunk első 24 meserészét tartalmazza. Ajánjuk 3-7 éves gyermekeknek, de felnőtt gyermekek is játékos módon tanulhatnak vele nyelvet.

A "Bőrműves CD-ROM" az értékközvetítést vállalja fel azzal, hogy a bőrművesek számára azon tudás legjavát adja, amellyel képesek lehetnek átlátni és megérteni a bőrmunka fejlődés- és technikatörténeti, szakmai, esztétikai vonatkozásait...

Napjainkban, amikor megszűnt a hagyományok átadásának az a módja melyet családi tradíciók, közösségi normák és ízlés szabályoztak, már nem beszélhetünk klasszikus értelemben vett népművészetről. Mégis azt tapasztaljuk, hogy nem csökken az érdeklődés iránta. A sorozat küldetése a hagyományos (paraszti, népi) kultúra közvetítése, be- és megmutatása a mindenkori aktuális közkultúra felé. Célja, hogy a néphagyomány élhető műveltségi tényezőként, érvényes tudásként jelenjen meg a közművelődésben, a szórakozásban, az oktatásban. A hagyományos műveltség – ezen belül kiemelten a néptánc, a népzene, a népköltészet és a kézművesség – az egyetemes kultúra részeként éljen tovább.

A Művészetelméleti Tagozat kultúrtörténeti kismonográfia sorozat keretében jelent meg a Gulyás testvérekről szóló kötet.

A Gulyás testvérekről, Gulyás Gyuláról és Jánosról, akik a magyar dokumentumfilm kiemelkedő és meghatározó egyéniségei voltak a rendszerváltás előtti évtizedekben, a maga is egykor dokumentumfilmes Tóth Péter Pál írt átfogó monográfiát, amely áttekinti, végigkíséri a szociografikus érzékenységű alkotópáros küzdelmes pályafutásának főbb állomásait, legfontosabb műveik születését és fogadtatását...

Forrás: http://artnews.hu/2017/11/18/ket-uj-kulturtorteneti-monografia-kos-karolyrol-es-gulyas-testverekrol-az-mma-gondozasaban/

Miután Berecz András "hazakísérte" a gyergyói népdalokat, melyeket Bartók, Kodály és Molnár Antal gyűjtött a Gyergyói-medencében a múlt század elején, a magyar népzenekultúra térképén egy új szín árnyalatai tüntek fel: Gyergyóé. Milyen idejében! Mert mi már hajlandóak voltunk elhinni, hogy színtelenül és eszköztelenül állunk ezen a térképen. Holott íme: volt és van gyergyói népdal, volt és van gyergyói tánc! A mi népdalaink nyelvileg....bővebben

A citera a legelterjedtebb népi hangszerünk volt egykor a hagyományos közösségek zenei életében, s talán a legtöbbek által használt népi hangszer az újjáéledő népzenei életben is. A hangszer gyakoriságát azzal magyarázhatjuk, hogy viszonylag egyszerű az elkészítése, s könnyen elsajátítható játéktechnikával önállóan is teljes értékű zenei élményt, akár kisebb vigasságokban tánckíséretet is szolgáltat....

A Hagyományok Háza gondozásában 2007 tavaszán jelent meg A Kalocsai szállások táncai és táncélete című oktatási segédanyag, A KÁRPÁT-MEDENCE TÁNCOS ÖRÖKSÉGE második sorozatának részeként. A DVD-ROM formátumban megjelentett kiadvány által segítséget és alternatívát kívánnak adni a pota néprajzi csoport tánckultúrájának megismeréséhez és tanításához. A táncok bemutatása mellett nagy hangsúlyt fektettek a táncok környezetének megismertetésére is. A tájtörténetet, népviseletet és a táncéletet bemutató, képekkel illusztrált szöveges részek teszik még teljesebbé a kalocsai szállások táncai iránt érdeklődők tudását.

Egy termékeny életpálya számokban: 22 film, mintegy 60 színházi rendezés és díszletterv, 47 fennmaradt festmény, legalább 8 betiltott forgatókönyv – és 77 év. Fábri Zoltán a magyar és egyetemes filmművészet nagy formátumú alakja, legjobb alkotásai a huszadik század jelentős kordokumentumai. Napjainkra azonban mintha kissé feledésbe merült volna ez a páratlan életmű, de születése századik évfordulója kiváló alkalom arra, hogy mélységére és gazdagságára ismét rácsodálkozhasson az utókor..

Az erdélyi Beszterce környéki, Sajó melléki hangszeres népzene régóta kedvelt a népzenét szeretők körében, azonban a mozgalom leginkább csak a nagysajói zenekar játékát ismeri annak ellenére, hogy több kiváló, azon a kistájon működő bandával is készültek felvételek. A most megjelenő, részletes magyar és angol ismertető füzettel kiegészített dupla CD-n a vajolai zenekar eddig nem publikált felvételei hallhatók. A Téka együttes, Árendás Péter és Kelemen László gyűjtéseiből készült válogatáson a dallamok nemzetiségek szerint csoportosítva hallhatók, így a lemezeken magyaroknak, románoknak, cigányoknak és szászoknak játszott táncdallamok és lakodalmi nóták is helyet kaptak.

Kötetünkkel a szlovákiai magyar néptáncokkal kapcsolatos kutatások egyik adósságát szeretnénk, ha nem is maradéktalanul, de mégis lehetőségeinkhez mérten rendezni. Könyvünk két szerzője, a korabeli terepmunka végzői, „néptáncgyűjtői" közül egyikőjük, Pálfy Gyula, néptánckutató, a Magyar Tudományos Akadémia Zenetudományi Intézetének egykori munkatársa, másik szerzőnk, Takács András, a szlovákiai magyar néptánckutatás nagy öregje, 1951-ben Ág Tiborral együtt az itteni néptáncmozgalom elindítója, megalapozója, azonban ma is aktív, a gyűjtéseket, interjúkat lelkesen rendezte, a kötetet megtervezte, írta, emellett újabb kiadványokat tervez. Elkötelezettsége, munkabírása, lelkesedése példa lehet mindannyiunk számára. Kettőjüknek a témához szorosan kapcsolódó írásait és a Vály-völgyi táncélettel, szokásokkal foglalkozó szöveges gyűjtés anyagát, valamint a könyvhöz mellékelt DVD-n a terepmunka során készített néptáncfilmet tesszük itt közzé...bővebben 

Simon Géza Gábor (1947) zene- és hanglemeztörténész, a Magyar Zenetudományi és Zenekritikai Társaság alapító tagja, a Magyar Jazzkutatási Társaság elnökének immár 38. kötete a szorosan vett magyar jazztörténeten túlmenően igazi interdiszciplináris megközelítéssel szemléli az 1920 és 1950 közötti, a jazzmuzsikához kapcsolódó eseményeket...bővebben

Penge/ujszo.com

Olasz Sándor cikke a könyvről (www.rif.hu)

Az Akik gyerekek maradnak az interaktív szemlélet jegyében fogant: az olvasás, a képek nézegetése, a zenehallgatás, a játékos feladatokban történő részvétel komplex élményt tesz lehetővé. Az oktatási segédanyaggá váló kötet (Mészöly Ágnes meséjével és Bódi Kati rajzaival) a szerző gyakorlati tapasztalatain alapul, hiszen Papp-Für János évek óta tart sikeres rendhagyó irodalomórákat sajátos nevelési igényű gyermekcsoportok számára. 

Mensáros László a magyar színművészet kimagasló alakja. Színpadi alakításai, filmes szerepei mellett versek előadójaként is maradandót alkotott. Arany-estje az 1983-as bemutatóval indult útjára, melynek az Egyetemi Színpad adott otthont. Kettejük „egymásra találása” azonban ennél jóval korábban történt, Mensáros saját bevallása szerint már iskolás korában örömmel olvasta Arany János költeményeit...

Hallani a világot - magától értetődő foglalatosság, öröm és figyelem. Ami a közelünkben történik, azt halljuk, ami távol tőlünk, arról hallunk. Két, egymáshoz simuló falevél suttogását éppen csak, a felhőkbe kapó repülőgép harsogását de még hogy! De azt hallod-e, amint angyal lépdel a lengő lajtorján? Hát azt, ahogy karmos szelek zimankót hordanak...

Az erdélyi szászok Európát képviselték Európa határán: a szorgos munkálkodást, a tulajdon – a közte a közös tulajdon – szentségét, és a kultúrát mindenekelőtt. A kollektív ölések, nemzetgyilkosságok e tájon mindig Európa-vesztéssel jártak, a térség európátlanítása folyt vérrel. A magyarországi zsidóság, vagy a svábság felszámolása a magyarországi polgár-világon ütött mély sebet; az erdélyi zsidóság, majd a szászság megsemmítése Erdélyt és Romániát lökte Európától lökte Európától és az európai civilizációtól messzibbre el. A szászsággal nem csak egy kultúra tűnt a semmibe, de egy kicsit a kultúra is...bővebben

Vargyas Lajos, a magyar néprajztudomány és zenefolklorisztika nagy egyénisége, A magyar népballada és Európa (1976), az Egy felvidéki falu zenei világa - Áj, 1940 (2000), A magyarság népzenéje (2002) és számos más, klasszikussá vált mű szerzője, 2004. február 1-én töltötte be 90. életévét. Ebből az alkalomból barátai, tanítványai, pályatársai és kollégái ünnepi kötettel tisztelegtek sokoldalú munkássága előtt a néprajz, a folklorisztika, a népzene- és néptánckutatás, a zenetörténet, az irodalomtudomány, a verstan, a nyelvészet, a művelődéstörténet és más rokon szakmák területéről írott tanulmányaikkal. A kiadványt Andrásfalvy Bertalan, Domokos Mária és Nagy Ilona szerkesztette. Az első kötet DVD melléklete A Kerítésen kívül című Vargyas Lajosról készült portréfilmet tartalmazza, Csorba Judit Dorottya rendezésében.

Bethlen Gábort 1613. október 23-án választotta fejedelemmé a kolozsvári országgyűlés, ahogyan Kemény János tudósított róla: „Ekkor választatott Bethlen Gábor, és ekkor szűnt meg az háborúság, úgyhogy, noha az országon kívül viseltetett hadakozások feliciter voltanak, de az haza földét ellenség lova lába nem nyomta, sem hada nem ruináltatott…” Ennek az eseménynek ünnepeltük négyszázadik évfordulóját, tisztelegve a nagy fejedelem emléke előtt. Egy új történelmi kor mindig újszerűen, új elemeket és új történeti forrásokat bevonva rajzolja meg egy uralkodó szellemi portréját és a kort, amelyben élt. Az emlékezés theatruma a mai kor emberéhez és a tudományterületek változó megközelítésmódjaihoz mérten átalakult, szélesebb, színesebb, összetettebb lett. Mindez jól nyomon követhető az e kötetben nyilvánosság elé tárt tanulmányokban, amelyek a 2013. évi programsorozat legnagyobb eseményén, a Kolozsvárott, október 23–24-én lezajlott konferencián, valamint a Magyar Tudományos Akadémia emlékülésén, november 25–26-án elhangzott előadások írott változatai.

Bodrogköz az Alföld észak-keleti peremén a Tisza, a Bodrog és a Latorca folyók között elterülő sziget. Népe a honfoglalás óta folyamatos, a 16. században református hitre tért magyar, amely a későbbi századokban görög katolikus ruszin és katolikus szlovák telepeseket fogadott be. A régies életmód, az elzártság archaikus népi kultúrát őrzött meg...bővebben

A karácsonyi ünnepkörnek egyik meghatóan szép eleme a betlehemes játék. Betlehemeseink közt fontos helyet foglal el a bukovinai székely népcsoport jellegzetes szokása a „csobánolás”...