Színház

Könyvünk a Kolozsvárt 2009. június 4–7-én tartott színháztudományi konferencia szerkesztett anyagait tartalmazza. A többnyelvű, nemzetközi tanácskozás mind a színjátszásban felhasznált vagy teátrálissá tett szövegekkel, mind kontextusukkal, történetükkel, mind pedig magával a színházi jelenséggel foglalkozik. A könyv első kötete a régi magyar dráma sorozatba is illeszkedik, de egészében véve az európai színháztörténet sokrétű kapcsolatait, a színháznak a neveléssel, társadalomértelmezéssel, a szórakozással, kreativitással való összefüggéseit vizsgálja a reneszánsztól napjainkig.

Könyvünk a Kolozsvárt 2009. június 4–7-én tartott színháztudományi konferencia szerkesztett anyagait tartalmazza. A többnyelvű, nemzetközi tanácskozás mind a színjátszásban felhasznált vagy teátrálissá tett szövegekkel, mind kontextusukkal, történetükkel, mind pedig magával a színházi jelenséggel foglalkozik. A könyv második kötete a következő témakörök köré csoportosuló tanulmányokat tartalmaz: Társulatok, kísérltetek; Drámai polilógia; Paidea; Recepció, kérdések.

Kötetünk - a kiadónknál 2015-ben megjelent íróportréi, a Határsértők után - ezúttal a József Attila-díjas TÓTH LÁSZLÓ (1949) színháztörténeti dolgozataiból ad válogatást. A szerző kutatásai főleg a mai Szlovákia területére eső kisebbségi, illetve 1918 előtti magyar színházi történések, hagyományok, s ezen belül a komáromi és a pozsonyi magyar színjátszás egészének feltárására, vizsgálatára irányulnak...bővebben

A folyamatos alkotómunka, a "nagycsaládosság" lehet a háttere annak,hogy a Duna Menti Tavasz országos döntőjén díjazott tizenegy bábjátékot, kettő iskolai előadást, és egy színjátékot tartalmazó módszertani kiadványt jelentet meg a bábosokkal folyamatosan együttélő "csemadokos - intézetes" csapat a Harkácsi Pimpó, a tornaljai Csillagvirág, a feledi Meseláda, a diószegi Diócska bábcsoportoktól, és a kassai Bóbita színjátszó csoporttól...bővebben

"Jelen írásom valójában a hajdanvolt Kolozsvári Municípiumi Művelődési Ház Stúdió Színpada több mint negyedszázados (1960-1987) tevékenységének igyekszik szubjektív módon emléket állítani. Ezt az teszi indokolttá, hogy ez a műkedvelő együttes nem akármilyen hírnevet, rangot képviselt, nemcsak Kolozsvárott, hanem a romániai, erdélyi magyar kulturális életben is. A nemzetiségi lét szorításai közepette, amíg lehetett, bárhol és bármikor hallatta hangját. Talán nem méltatlanul emlegették hajdanán mint a város harmadik színházát. Ezt többször és többen is leírták, akik figyelemmel kísérték az együttes alakulását, fejlődését, előadásait és repertoárjának színvonalát.[...]

Janovics Jenő a kolozsvári magyar színház vezető színésze és igazgatója volt az 1900-as évek elején. Kézirata, amely a kolozsvári színjátszás 1903 és 1918 közötti periódusát fogja át, az új színházépület felépítésétől a román hatalomátvételig. 1940-42 között íródott, és mindmáig kiadatlan. Janovics Jenő örökösök nélkül hunyt el, kézirata az Erdélyi Múzeum Egyesület kézirattárából került elő. A rendkívül fontos színház- és kultúrtörténeti kiadvány Senkálszky Endre érdemes színművész bevezetőjével, illeteve Kötő József utószavával és jegyzetanyagával jelenik meg.

A szerző öt drámája jelent meg a Media Nova M gondozásában, a dunaszerdahelyi Nap Kiadó közre-működésével. Kiss Péntek József elő-szavából idézünk. „A drámai szöveg mindig kétszer születik meg. Először akkor, amikor megírják, és/vagy kiadásra kerül. Másodszor pedig akkor, amikor eljátsszák. Mindkét megszületés nagyon fontos, de mivel tájainkon, meg – tartok tőle, hogy – másutt is, elég kevesen olvasnak drámát, így a második megszületés a fontosabb...bővebben

A szerző a kolozsvári református kollégiumi tanulók iskolai színjátszásának előmozdítását kérő felhívástól, a Nemzeti Játszó Társaság 1813. évi törvényein át Déryné, Prielle Kornélia, Szerdahelyi Kálmán, Jancsó Pál, Egressy Gábor és mások életének, munkásságának titkait tárja fel elsősorban levéltári források alapján.

Mostanában tájainkon ritkábban hangzik el Denis Diderot (1713-1784) neve, pedig szemlélete ellentmondásosságában is nagy hatással volt az európai színház és általában a művészettel élők világára. A kötetben Diderot színházi nézeteit (Egyed Emese), a továbbiakban pedig közvetett hatása példáival élve a színészképzés korai problémáját vizsgáljuk (Tar Gabriella Nóra írása), magát a színházi témát (a szerelemgyerek: Lokodi Ildikó Éva tanulmánya), a női előadó színpadi szabadságharcát (Schodelné Klein Rozália Hunyadi Erzsébetje - Sófalvi Emesétől)...bővebben

Ahogy az alcím is jelzi, a kötetben a szerző tanulmányai, kritikái és egyéb színházi írásai sorakoznak. A kritikák fókuszában a Komáromi Jókai Színház bemutatói és vendégjátékai, illetve a Kassai Thália Színház előadásai állnak. A könyvet a szerző fotói és archív felvételek illusztrálják.

Két művészetről, a színházról és a filmről megnyilatkozó művészek vallomásaiból válogat e könyv. Abból a kevés könyvből és írásból, amely ezen a téren magyarul megjelent. A témák szerinti részleteket a kötet összeállítójának újabb kori helyzeteket tükröző, rövid jegyzetei vezeteik fel azzal a nem titkolt szándékkal, hogy a művészetek eltűnésének és eltüntetésének korában az ifjú lelkeknek legyen majd mibe kapaszkodniuk. Kisegítő tankönyve lehet mindazoknak, akik valódi művészeti iskolák híján tanácstalanul vergődnek a jelenben.

Kugler Alajos. – Sopron : Petőfi Nyomda,1909. – Hasonmás kiadás

"Sopron (a kelta "Scarban" s a római "Scarbantia", német nevén: "Oedenburg") egyike Magyarország legműveltebb városainak, amely hazánk történetében ősidők óta mindig nevezetes szerepet játszott. Olyannak teremtette eleven történetet fakasztó kedvező földrajzi helyzete s ezzel karöltve kiváló közművelődési érzéket nevelő nagy történelmi multja."

A magyar színháztörténet szempontjából Arad az egyik legfontosabb városunk, nem volt véletlen, hogy színháza 1902-ben Nemzeti színház rangot kapott, és a város hírnevét öregbítette az állandósult színészet, valamint a pesti színpadokra került színészek népes tábora. Ebben az első kötetben Piroska Katalin segítségével az olvasó majd könnyen eligazodhat a színházi múlt 1905-ig bemutatott tanulságos eseményeiben, s a színházi szakemberek számára pedig rendelkezésre áll majd Piroska István gondosan összeállított repertóriuma, amelyből bárki megtudhatja, hogy évadonként milyen színdaraboknak és kiknek tapsolhatott az egykori néző. (Dr. Enyedi Sándor színháztörténész)

Az európai irodalom- és színháztörténet-írás a 18. századot az érzékenység korának tekinti, de a korabeli magyar színház- illetve drámaelméleti írások, drámaszövegek és színlapok is arról tanúskodnak, hogy az érzékenység kifejezésnek a kor magyar literátorai is különleges szerepet tulajdonítottak.

Az Újvidéki Színház harminc éve folytatása és kiegészítése az Újvidéki Színház húsz éve (1994) című könyvnek. Ezért ebben a kötetben nem foglalkozunk részletesen a színházalapítással, a húsz év arculatot meghatározó előadásainak elemzésével, és az akkori jelentős rendezőkkel és színművészekkel. Már csak azért sem, mert véleményünk azóta sem változott. Ebben a könyvben a harminc évet röviden foglaltuk össze és arra próbáltunk rávilágítani, hogy a vajdasági drámairodalomból két írónk afféle "házi szerzővé" lett...bővebben

A kötet Tompa Gábor világának esszenciáját kívánja bemutatni. Formáját tekintve lexikonszerűen, szócikkekben emeli ki több mint ötven beszélgetés és interjú, továbbá öt könyv gondolati csomópontjait. E szócikkek, mint Tompa Gábor munkássága, mind a színház és az irodalom köré csoportosulnak, de elrugaszkodva a tapasztalatok és élmények szintjéről, filozófiai magasságokba emelkednek, sőt a tartalommal teljes összhangban lévő illusztrációk és könyvi megjelenés által önálló műalkotássá lépnek elő.

Szentimrei Jenő (1891-1959) elsősorban költő, prózaíró, újságíró és művelődéstörténész volt, életművében a drámaírás csekély szerepet játszott, annak ellenére, hogy pályakezdőként is kacérkodott vele, és a hat kiadást megért Kölcsey-életregénye mellett talán a Csáki bíró lánya című balladajátéka volt a legnépszerűbb műve...bővebben

2018. augusztus 18-án Csíksomlyón monumentális szabadtéri előadásként mutatták be Vidnyánszky Attila rendezésében a Csíksomlyói passiót. A bemutató a Nemzeti Színház és a Magyar Nemzeti Táncegyüttes közös produkciója volt, de sokkal több, mint egy színházi előadás szabadtéri feldolgozása. Az MMA Kiadó gondozásában megjelenő szép kiállítású album többféle aspektusból idézi meg a monumentális vállalkozást...

Székelyudvarhely, Nagybánya, Szatmárnémeti és Kolozsvár vonzáskörében bontakozik ki a könyv lapjain egy nagyszerű színész pályája, sok fotóval illusztrálva.