szászok, svábok

Prof. Dr. Gerhard Seewann, a PTE-BTK Német Történelem és Kultúra Délkelet-Közép-Európában Alapítványi Tanszék nyugalmazott tanszékvezetőjének 2012-ben jelent meg Geschichte der Deutschen in Ungarn (A magyarországi németek története) című kétkötetes monográfiája, amely szinte rögtön a magyarországi németekről szóló irodalom alapművei közé került. A német nyelvű monográfia, amit Dr. Vitári Zsolt, a PTE-TTI Modernkori Történeti Tanszék tanszékvezető-helyettese fordított magyarra, az Argumentum Kiadó gondozásában jelent meg a Magyarországi Németek Országos Önkormányzatának támogatásával...

Ötödik esztendeje rója Szilágyi Aladár a maga Etnosz-portyáknak nevezett riportútjaival Románia tájait, hogy másod-, harmadmagával képekben is megörökítve mutassa be, megyéről-megyére, faluról-falura járva azt a tarka világot, amit az országban élő nemzeti kisebbségek jelentenek. Az újra kötetbe gyűlő riportok - követve a 2006-ban A Klisszura titkai címmel megjelent első gyűjteményt - is különböző etnikai kisvilágokba kalaluzolják el az olvasót, egyazon, magát egységes nemzetállamnak valló, időközben a nyelvek és kultúrák sokszínűségét jelentő Európai Unió tagjává vált országban. Pedig mekkora különbségeket, megannyi érdekes másságot tapasztalni, mennyi megőrzésre, de még inkább utolsó pillanatban történő megmentésre érdemes kincset találni...bővebben

Hasonmás kiadás – Lőcse: Szepesmegyei Történelmi Társulat, 1901

„A Szepesség lakosságának sociologiai viszonyai a XVIII. és XIX. században« czímű füzetét nyújtja most választmányunk társulatunk tagjainak 1900-adik évi illetményűl. A csere igen szerencsés, mert ez a mű teljesekké egészíti ki társulatunknak eddig megjelent évezredes kiadványait, de a nélkül, hogy bányavárosaink történetéből sokat előlegezne...bővebben

Az erdélyi Beszterce környéki, Sajó melléki hangszeres népzene régóta kedvelt a népzenét szeretők körében, azonban a mozgalom leginkább csak a nagysajói zenekar játékát ismeri annak ellenére, hogy több kiváló, azon a kistájon működő bandával is készültek felvételek. A most megjelenő, részletes magyar és angol ismertető füzettel kiegészített dupla CD-n a vajolai zenekar eddig nem publikált felvételei hallhatók. A Téka együttes, Árendás Péter és Kelemen László gyűjtéseiből készült válogatáson a dallamok nemzetiségek szerint csoportosítva hallhatók, így a lemezeken magyaroknak, románoknak, cigányoknak és szászoknak játszott táncdallamok és lakodalmi nóták is helyet kaptak.

Az erdélyi szászok Európát képviselték Európa határán: a szorgos munkálkodást, a tulajdon – a közte a közös tulajdon – szentségét, és a kultúrát mindenekelőtt. A kollektív ölések, nemzetgyilkosságok e tájon mindig Európa-vesztéssel jártak, a térség európátlanítása folyt vérrel. A magyarországi zsidóság, vagy a svábság felszámolása a magyarországi polgár-világon ütött mély sebet; az erdélyi zsidóság, majd a szászság megsemmítése Erdélyt és Romániát lökte Európától lökte Európától és az európai civilizációtól messzibbre el. A szászsággal nem csak egy kultúra tűnt a semmibe, de egy kicsit a kultúra is...bővebben

Hasonmás kiadás – Győr, 1867.

Zalka János győri megyéspüspök dolgozata az erdélyi szászok történetét dolgozza fel betelepülésüktől a középkor végéig...bővebben

Horst Klusch erdélyi szász tudósember, a szászok eredetének, történelmének kutatója, aki e népcsoport világban való helyét keresi, önértelmezésének történelmi alapjait vizsgálja Az erdélyi szászok betelepedéséről című tanulmánykötetében. Sieben­bürgen név és a szászok eredetéről szóló tanulmányait követő írásaiban a szászsághoz kapcsolódó betelepedés-elméletek valószínűségét vizsgálja, a legújabb elméletek felől a szászok erdélyi betelepítését az 1096-1154 közötti periódus eseményeivel hozza kapcsolatba.

Harminc évvel az első kiadás megjelente után újra az olvasóközönség figyelmébe ajánljuk a műfordító Kányádi Sándor nagyívű vállalkozásának, az Erdélyben élő népek költészetének tolmácsolása első darabját. A kötetet Cseh Gusztáv illusztrációi díszítik továbbá Almási István tanulmánya értekezik a dallamokról. Az ötvenkét, szász dialektusban közzétett népdal és magyar fordításai egy sajátos népi kultúra gyöngyszemei.

A Torbágyi Római Katolikus Egyházközség 2014-ben ünnepli újraalapításának 300. évfordulóját. Az ebből az alkalomból megjelent könyv nemcsak az egyházközség 300 éves hitéletét mutatja be, hanem egyúttal Torbágy település történetébe, kulturális életébe is betekintést nyújt. Biatorbágy egyik legnagyobb közösségének történetén keresztül egy-egy korszak jellegzetes társadalmi viszonyait, illetve annak következményeit is megismerhetik az olvasók. Mindenkinek, aki városunkban él, vagy azt megismerni szándékozik, jó szívvel ajánljuk e kötetet.

Jelen kötet célja a "Schwäbische Türkei" központjában fekvő Bonyhád, és az ahhoz közeli települések területéről- kiemelve Tolna megyét és a történeti Völgységet - málenkij robotra elhurcolt német ajkú lakosság viszontagságainak bemutatása. A mindkét világháborút elveszítő Magyarországra és Európára is ólomsúllyal nehezedett a német kérdés...

Hosszú évtizedek után újból virágzó, gyarapodó, identitásukban megerősödő korszakot élhetnek a magyarországi németek. A hazai társadalomban, kultúrában, gazdaságban egykor betöltött jelentős szerepük számos értéket hagyott hátra. Napjainkban pedig szemtanúi lehetünk közösségük látványos újraszerveződésének, érdek-képviseleti, kulturális és oktatási-nevelési tevékenységük gazdagságának, mellyel ismét kézzelfogható, fontos értéket képviselnek hazánk kulturális palettáján. A múltjukat kutató, jelenüket és jövőjüket építő svábok életerős közösséget alkotnak. Ezt kívántuk bemutatni a Nemzeti Értékek Könyvsorozatban, riportokkal, történetekkel, személyes portrékkal.

Közéleti ténykedésem mozzanatait gyűjtöttem össze e könyvbe, amelyben emlékeim alapján megpróbálom felvázolni azt az utat, amely az iskolai katedrától az elnökjelöltségig vezetett. Személyes ügyekről is szót ejtek benne, de nem feltétlenül azért, hogy mások kíváncsiságát kielégítsem. Azon történeteket, találkozókat vagy részleteket elevenítettem fel, amelyek adalékkal szolgáltak fejlődésem mikéntjéről, az általam becsült értékekről. Személyes identitásom – a tetteim, és azon elvek, amelyekben hiszek – egészítette ki, töltötte meg élettel a történeteket, azt a közéleti szerepet, amelyet immár több mint tizennégy éve betöltök.

A magyarok lába alól kihúzott erdélyi föld, a gondos aprómunkával felvásárolt magyar birtok, a nemzeti élet-halál harc frontvonalában küzdő pénzintézet régi toposza Erdély történetéről alkotott képünknek. Bár ezek a közhiedelmek nem mindig igazolhatóak, az erdélyi pénzintézetek története lehetőséget kínál a nemzeti mozgalmak intézményesedése, működése és gazdasági tevékenység összefüggésének vizsgálatára. Az erdélyi szászok alapították az első pénzintézetet a szent korona országainak területén, bankjaik szerepe városaik, falvaik fejlesztésében kiemelkedő volt. Kezdeti altruista beállítottságukat jórészt megőrizve mindinkább nemzeti politikai törekvések kezdeményezői, támogatói és megvalósítói lettek, végig megőrizve működésük gazdasági racionalitását. Vezetőik a szász társadalom legbefolyásosabb figurái, az egyház, a társadalmi és gazdasági egyletek prominensei, akikkel a kormány is hajlandó kompromisszumot kötni és akik persze saját hasznukról sem feledkeznek el.

A könyv az erdélyi székelyek és szászok közösségi életének megszervezésében és irányításában a 20. század derekáig fontos szerepet betöltő segítségnyújtást és ennek intézményes kereteit, a székely kalákát és a szász Nachbarschaftot (szomszédsági szervezetet) vizsgálja...

Baróti Lajos. – Temesvár : Csanádegyházmegyei Ny., 1892. Klny. a Történelmi és Régészeti Értesítőből 

A németeknek a Bánságba történt első betelepítésére érdekes világot vetnek az egykori tartományi kormánynak, az u. n. temesvári adminisztrácziónak 1889. nyarán az országos levéltárba került iratai, melyek addig a temesvári pénzügyi igazgatóság irattárában Iappangván, úgyszólván teljesen elkerülték a bánsági történetirók figyelmét. Érdekes adatok találhatók a bécsi hadügyminisztérium s az egykori udvari kamara levéltárában őrzött némely iratokban is, melyek különösen a telepítés kezdetére s a települőknek nyujtott kedvezményekre nézve adnak fölvilágosítást. Ezek alapján kísérlem meg a következőkben a bánsági legelső német kolonizáczió történetének a megírását. Baróti Lajos. – Temesvár : Csanádegyházmegyei Ny., 1892. Klny. a Történelmi és Régészeti Értesítőből - Hasonmás kiadás

Szépirodalmi ihletésű családtörténet.

"Ha úgy érzed, elmédben valami szép és jó gondolat született, próbáld megosztani másokkal. Ha sikerül, meglátod, szíved terülni kezd, hogy helyet adjon az örömnek, boldogságnak." Kollerné M. Veronika

Szigetújfalu egy a sok magyar falu között, s egy a magyarországi sváb települések között is. Különlegességei nincsenek. Ha vannak, inkább a régi korokból. Itt húzódott egykor a római birodalom határa, s itt állt a Duna-parton a limes bal parton ritka erődítményeinek egyike. A középkorban kolostort építettek köveiből, mely azóta ugyancsak az enyészeté lett, de a kettős kövek ott vannak a falu barokk templomának és némely régi házak falaiban is...bővebben

A Mi, svábok. Történetek magyarországi németekről című könyv átszerkesztett német nyelvű kiadása több mint száz település, városrész és régió bemutatásával.