örmények

Az örmény lakosság számának jelentős csökkenése ellenére, a 19-20. századokban Gyergyószentmiklóson maradt fenn az egyik legerősebb magyar örmény közösség. A gyergyószentmiklósi magyar örmény közösség tiszteletére 2010. május 6-án az Erdélyi Múzeum Egyesület gyergyói fiókszervezete és a Gyergyói Népfőiskolai Társaság nemzetközi történész konferenciát szervezett. A tanulmánykötet egy kivétellel ennek a tudományos értekezésnek a munkálatait mutatja be...

Ötödik esztendeje rója Szilágyi Aladár a maga Etnosz-portyáknak nevezett riportútjaival Románia tájait, hogy másod-, harmadmagával képekben is megörökítve mutassa be, megyéről-megyére, faluról-falura járva azt a tarka világot, amit az országban élő nemzeti kisebbségek jelentenek. Az újra kötetbe gyűlő riportok - követve a 2006-ban A Klisszura titkai címmel megjelent első gyűjteményt - is különböző etnikai kisvilágokba kalaluzolják el az olvasót, egyazon, magát egységes nemzetállamnak valló, időközben a nyelvek és kultúrák sokszínűségét jelentő Európai Unió tagjává vált országban. Pedig mekkora különbségeket, megannyi érdekes másságot tapasztalni, mennyi megőrzésre, de még inkább utolsó pillanatban történő megmentésre érdemes kincset találni...bővebben

Hasonmás kiadás – Kolozsvártt, 1867.

Lukácsy Kristóf 1859-es latinul megjelent erdélyi örmények történetéről szóló munkáját egészíti ki a jelen kötet. Ismerteti az erdélyi örmény rítusú egyház történetét, s küzdelmét a beolvasztással fenyegető erdélyi római katolikus püspökség fenhatóságával szemben...bővebben

A 20. század első nagyobb népirtása 1915-ben kezdődött, amikor az oszmán-törökök örmények százezreit deportálták és gyilkolták meg. Az első világháború után kiderült, az áldozatok száma megközelítette a másfélmillió főt. „A sivatagban élhetnek, de másutt sehol”...bővebben

Tudományos kutatómunkája szintén a magyar múlt feltárását célozta. Mivel a Ceausescu-endszerben a magyarság története és néprajza politikai szempontból tiltott szakterület volt, írásai, tanulmányai, könyvei cenzúrázva voltak, sőt 1982-ben, mivel könyvében nem használta a hivatalos történelemhamisítás szempontjait, a Gyergyószentmiklós múltját feltáró könyvének kinyomtatott példányait elégették. Másik könyvének megjelenését a cenzúra akadályozta meg. Könyvei megjelentetése az 1989-es változások után vált lehetővé. 1992-től kezdődően 12 könyve jelent meg. Ezenkívül 59 nagyobb tanulmánya jelent meg könyvekben, szakfolyóiratokban és évkönyvekben. Írásainak, újságcikkeinek száma 186. 

A 17. század második felében, Erdélyben új hazára lelt örményeknek négy településen sikerült templomot építeniük: Szamosújváron (Armeanopolis – Hayakalak), Erzsébetvároson (Elisabethpolis – Yelisabet'owpolis), Gyergyószentmiklóson (Cowrcov) és Szépvízen (Sibviz). E templomok előtt állva, berendezésüket szemlélve, csaknem mindenkiben ugyanaz a kérdés merül fel: Mi ebben az örmény...