Közgazdaságtan

"Az 1875-ben megalakult «Székely mívelődési és közgazdasági egylet» kiváló feladatául tekintette alaposan megismerni a bajokat és nehézségeket, melyek a székely nép szellemi fejlődését és anyagi gyarapodását gátolják s módokat keresni a megismert bajok orvoslására, s évről évre minden kitelhető módon eszközölni e jóravaló nép előhaladását és jólétét. E czél valósítása végett az egylet központi választmánya alkalomszerűnek találta, hogy a «székely mívelődési és gazdasági viszonyoknak» egy hiteles adatokon nyugvó, kimerítő s állandó becscsel bíró, rendszeres leírására, bizonyos díj tűzetvén ki, pályázat hirdettessék."

A XX. század második felétől a végéig Közép- és Kelet Európa lakosságának nagy része egy – utólag sikertelennek bizonyult – politikai-gazdasági-társadalmi rendszer kísérleti alanyaként élte végig élete jelentős hányadát. Országaink a II. világháború után a Szovjetunió hatalmi befolyása alá kerültek, és kénytelenek voltak az általuk reánk kényszerített rendszerben- és ezzel a rendszerrel együtt élni. A rendszert szinte mindegyik országban másképp nevezték, de volt néhány minden országra közösen jellemző eleme.

Az EMTE Csíkszeredai Gazdaság- és Humántudományi Karának Gazdaságtudományi Tanszékén rendszeresen szerveznek agrárpolitikai témájú szakmai összejöveteleket, minikonferenciákat. Az e kötetben szereplő munkáknak különös aktualitást ad az, hogy szinte Románia EU csatlakozása küszöbén, 2006 őszén megtartott minikonferenciára készültek. A témák szerteágazóak ugyan, de mindegyik írás adalékul szolgálhat az agrárpolitika és vidékfejlesztés gyakorlati problémáinak megértéséhez, valamint a hallgatók ismereteinek bővítéséhez...bővebben

A Max Weber és Émile Durkhéim nevével fémjelzett társadalomtudomány a XIX. század végén azzal a nem titkolt céllal alkotta meg társadalmi elméletét, hogy általa orvosolni lehessen azokat a gondokat, amelyeket a gyors, szabad piaci fejlődés, a rohamos iparosodás (ipari forradalom) okozott a társadalomban. Véglegesen bebizonyosodott ugyanis, hogy a gazdaság nem lehet független társadalomtól. Azt is mondhatok, hogy Max Weber és társai arra törekedtek, hogy a kapitalizmus vadhajtásait lenyesegessék s a valóságos emberhez méltóbb, de ugyancsak a polgári szabadságra alapozott világ kialakulását elősegítsék.

A könyv első, szerény kísérlet arra, hogy az erdélyi magyarság története új fejezettel bővüljön. A kötet olyan korábban élt erdélyi elődök írásait mutatja be, amelyekben jól felismerhetőek mind a merkantilizmus, mind a fiziokrata vagy éppen a klasszikus gazdaságtan elemei, illetve azok hatása.

Első tanulmánykötetünk több jeles erdélyi személyiség munkásságát igyekezett feltárni, ezek mellé most újak csatlakoznak: Orbán Balázs, Kós Károly, Szentkirályi Zsigmond, Jakabffy Elemér, Gyárfás Elemér, Pethe Ferenc, Kislégi Nagy Dénes, Kovrig Béla, Oberdig József György, Nagy Miklós, Imreh István. Annál lényegesebb ennek a tanulmánykötetnek a megjelentetése, mivel a majdnem egy évszázada kisebbségbe került tudománytörténetünknek eddig sem volt elegendő, hogy ezeknek a kiemelkedő szakembereknek gazdag értéket hordozó tevékenységét elemezze, és megismertesse a jelen és jövő generációival.

A több mint száz feladatot tartalmazó példatár felépítése tartalmilag szorosan kapcsolódik a Sapientia EMTE Gazdaság- és Humántudományok Karán oktatott I. éves Bevezetés a közgazdaságtanba, illetve a Mikroökonómia tárgyak tananyagaihoz. A kötet alapvetően két részből áll, amely a fent említett két tárgy fejezeteihez kapcsolódó feladatokat is tartalmazza. A feladatokon kívül a kötet minden fejezetéhez tartozik egy rövid elméleti összefoglaló az adott részhez kapcsolódóan, illetve a feladatok részletes megoldása. A példatár végén egy háromnyelvű fogalomtár egészíti ki a kötetet, amely segítségére lehet a hallgatóknak a román, illetve az angol szaknyelv további elsajátításában.

Dr. Nagy Miklós (1913-1988) hátrahagyott kéziratait forgatva 1988 karácsonyán egyszer csak ilyen kérdésekre bukkantam: „Ki vállalkozik a mai agrármérnökök közül olyan feladatokra, mint az agrárreform monográfiájának megírása? Én megírtam - lebonyolítása közben, de nem lezárva (Venczel [József] összegezte az 1921 évit). Megírtam Illyefalva szociográfiáját, hogy egy kritikus gazdaságtörténeti helyzetet rögzítsek [1947-ben], de ma ki vállalja ezt? 

A könyv a különböző előrejelzési módszereket tárgyalja. Két részből tevődik össze. Az első, elméleti rész az előrejelző módszereket, a második pedig alkalmazásokat mutatja be. Újdonságnak számít az információ-szóródás elvének alkalmazása az árfolyamok előrejelzésére, a keresletbecslésre és a talajérték extrapolációjára, valamint a logisztikus regressziós modell alkalmazása egy konkrét marketingkutatási projekt adatain keresztül. Ennek az elemzésnek a kiemelendő újszerűsége a modell besorolási küszöbérték optimalizációjának analitikus levezetésében rejlik. Megemlítendő, hogy a logisztikus regressziós modell és az információs mátrix segítségével történő közelítő eljárás nagyon hasonló találati pontosságot eredményezett...bővebben

A Vita Sándor (1904–1993) visszaemlékezéseit és 1943–44-es naplóját tartalmazó, két évvel ezelőtt megjelent kötet (A Hiteltől a Tisztelt Házig) után most az általa is szerkesztett Hitelben, az Ellenzékben és más erdélyi lapokban megjelent tanulmányait, cikkeit, s néhány, a hagyatékából előkerült és most először megjelenő, 1946–47-ben készült tanulmányát kapja kezébe az olvasó...

Az elmúlt fél évszázadban számos vizsgálat igazolta, hogy a személyes kapcsolathálóknak igen jelentős szerepe van a munkaerő-piaci információk továbbításában. A kutatások döntő többsége a nyugati országokban készült és a munkavállalói oldalt vizsgálta, továbbá a kapcsolt, munkaadó-munkavállaló típusú adatfelvételek ennél is ritkábbak. A disszertáció ezt a hiányosságot igyekszik pótolni: három értelmező esettanulmány keretében ragadja meg úgy az alkalmazási, mint a munkahely-keresési stratégiák lényegi jellemzőit Hargita megyében.

A könyv feleleveníti, hogy mennyire fontos volt Brassai Sámuel a gazdaságban illetve a gazdaságtudományokban is, mivel sokkal nagyobb jelentősége volt, mint ahogyan azt a tudománytörténetnek a közvéleménnyel ismertetnie sikerült. Tudomást szerezhetünk: a közgazdász Brassai Sámuelről, a Reformkorról, hogyan álltak ki Széchenyi mellett, a Vasárnapi Újság és hatásairól a kora szellemi életében, tanulmányairól: Bankismeret, A fiatal kereskedő arany ABC-je és más gazdasággal kapcsolatos munkáiról.

A könyv célja, hogy bevezesse az olvasót az internetes gazdasági ügyletek világába, és példá-kon keresztül hozzásegítse e manapság igen népszerű és nélkülözhetetlen lehetőség minél mélyebb szintű elsajátításához.

Jelen jegyzet 112 megoldott feladattal igyekszik bemutatni az alapvető statisztikai fogalmakat. A statisztika a közgazdaság-tudományok egyik legfontosabb pillére, ezért a példatár célja ennek alapszintű bemutatása. A feladatok úgy vannak összeállítva, hogy a megoldásukkal elsajátítsuk a legfontosabb statisztikai fogalmakat. Nagyon kevés matematikai tudást feltételez. Az első részében az egyszerű képletek begyakorlása és annak excelbeli kivitelezése történik, bemutatva ennek statisztikai hasznosságát is. A többi részben fokozatosan elemzünk közgazdasági adatokat, megadva azoknak a statisztikai hátterét. A feladatok megoldása csak elemi számítógép-kezelői ismereteket igényelnek, különösebb Excel-tudás nélkül...bővebben

A régió és a gazdaság fogalma a mindennapi élet diskurzusainak kulcsszavává vált az elmúlt másfél évtizedben. Sokan és gyakran hivatkoznak régiókra, regionális fejlesztésre, különösen az európai integráció kapcsán, amelynek eredményeképp a "régiók Európájának" részeseivé váltunk 2004. május 1-jén. Mindezt még tovább fokozta a határok "megszűnése" 2007. december 21-én, megsokszorozva a térségek és lakóik "horizontális" kapcsolatainak lehetőségeit.

2004. november 12-én az Erdélyi Múzeum Egyesület és a Romániai Magyar Közgazdász Társulat gyergyói fiókszervezetei konferenciát szerveztek a romániai magyar közösség sorsának az elemzésére. Közösségünk reális helyzetének, fejlődési lehetőségeinek az ismerete nélkül ugyanis nehezen lehet olyan jövőképet, fejlesztési stratégiát kialakítani, mely egyrészt a romániai magyarság, a kört leszűkítve pedig a székelység hosszú távú megmaradási lehetőségeit szolgálná. Ilyen szempontból igen sokatmondónak tűnt számunkra, Vincze Máriának, a Babes-Bolyai Tudományegyetem Közgazdaság szakának a dékánhelyettese által szervezett helyzetfelmérés a Kászonokban...

Többéves oktatási tapasztalatunk, hogy az operációkutatás tantárgy elsajátításában a közgazdász hallgatóknak a legnagyobb gondjuk a szövegesen megfogalmazott gazdasági, vagy döntési feladatok matematikai modelljének felírása. A közgazdaság matematikai modelljei legnagyobb részben olyan döntési modellek, amelyek a gazdasági élet makro-, illetve mikroszintjén a vezetők számára készítik elő a döntéshozatalt. A döntéshozatal során a vezetők arra törekednek, hogy a cél érdekében a legmegfelelőbb stratégiákat válasszák ki. Ezeknek a stratégiáknak a kiválasztásával foglalkozik az operációkutatás és a döntéselmélet...bővebben

E könyv egy sorozat része, amely a Budapesti Corvinus Egyetem Vezetéstudományi Intézetének (illetve jogelődjének, a Vezetési és Szervezési Tanszéknek) alkotóműhelyében született, s 1996-ban jelent meg a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó (KJK) gondozásában. A mű a magyarországi egyetemi és főiskolai oktatásban általánosan használatos alapkönyvként definiálható, és a szervezeti magatartásnak mintegy alapjait megteremtve a szervezetek strukturális jellemzőit, a valóságban megjelenő különböző formákat, s azok vezetési jellemzőit mutatja be az olvasónak.

A könyv azt kívánja bemutatni, hogy Erdélyben létezett és kiváló teljesítményekkel működött a magyar szövetkezeti intézményrendszer, mindaddig, míg a kommunista állam 1945-től kezdődően létalapjában támadta meg és számolta fel 1948-ban a romániai magyarság felét magában foglaló magyar szövetkezeti hálózatót: a hitel- és biztosítási, tej- és fafeldolgozó, beszerző-értékesítő, fogyasztási, népművészeti, kisipari, iskolai és diákszövetkezeteket és sok más egyéb típusú szolgáltató és termelő, valamint piaci érdekeket védő és képviselő szövetkezeti vállalkozást tömörítő intézményt.