népi vallásosság

A hetes mágikus szám, szinte minden mesében szerepel - de a hetvenhét kétszeresen is az! A sárkánynak sokszor van hét feje (ebben a könyvben is szerepel egy sárkány, de ne ijedjetek meg, ő nem hétfejű, inkább százlábú). Illyés Gyula sem véletlenül fűzött egybe 77 magyar népmesét: el akarta varázsolni olvasóit. Ennek a könyvnek is ez a célja: a varázslat, csak épp Beke Mari módra...

A kereszténység társadalmi jelenlétének, az emberek hitének és a belőle fakadó etikai magatartásoknak a vizsgálata azért fontos feladata a folklórkutatásnak, mert fontos információkat ad azokról a kihívásokról, amelyeknek figyelembevételével újra kellett fogalmazni a kereszténység alapvető hitét és reménységét, hogy a társadalom mai kihívásaira az európai kultúrával kompatibilis válaszokat tudjon adni.

Szőke Anna ebben a könyvében górcső alá tesz egy vajdasági falut, Kishegyest, és gondos empirikus eszközökkel feltárja a falu vallásainak történetét, bepillantást adva a sokszólamúvá lett keresztény közösségek vizsgálatába. Szőke Annát nem a történelmi múlt hozza lázba...bővebben

E könyv a moldvai csángók vallásos mentalitásáról, a transzcendenciával való élénk kapcsolattartást lehetővé tevő élményeikről és rítusaikról szól: mediátori gyakorlatok és transztechnikák egyéni ás közösségileg kodifikált formáiról, népi vallási specialistákról, valamint a sorsukkal való küzdelmüket a vallás segítségével megvívó hétköznapi emberekről.

A neves folkloristának 1999-ben jelent meg a nagy sikert aratott Hegyet hágék, lőtöt lépék című, apokrif imákat tartalmazó könyvének bővített változata a Kalligram Kiadónál.

A közben Kossuth-díjassá lett szerző újabb kötete, egy korábbi tanulmány mellett, további folklórszövegeket, imákat, imazáradékokat tartalmaz – ezúttal azonban nemcsak a magyar nyelvterületről, hanem egész Európából, 16 kottával és színes képanyaggal illusztrálva.

A kötetben szereplő, bő félezernyi archaikus népi imádságot 1995 tavasza és 2009 ősze között rögzítette a szerző, javarészt a régi Csíkszék területén. Az itt olvasható imaszövegek tehát másfél évtizednyi csodaváró kóborlás eredményeként gyűltek és rengeteg töprengés árán rendeződtek össze. A szélesebb körben ismert pénteki, esti, hajnali imák mellett ritkább „típusok”: a Szűzanya álmáról szóló, a Szent Fiát kereső Mária alakját bemutató, a Páduai Szt. Antal mennyei útját leíró, a csíki angyalozás emlékét őrző, a jó halál elnyeréséért és a haldoklók „megkerítésekor” mondott imádságok, valamint hosszú, kánoni és apokrif elemekből építkező imafüzérek is szerepelnek közöttük.

Aranyosi Éva egy forgatócsoport tagjaként ismerkedett meg 1996-ban Marija Dambajevna Cibenovával. A burját sámánasszony gyógyította őt, később a szertartásaiba is bevonta, segítőként. A találkozás új utat nyitott a szerző életében: kulturális antropológia szakot végzett, évről évre visszajárt Cibenovához, és a köztük szövődött barátságnak köszönhetően nemcsak megfigyelőként, hanem átélőként is megismerhette a rítusok világát. A rendszerváltás utáni új világ Burjátföldön is lehetővé tette az ősi hit újjáéledését...

Csíksomlyó hagyományosan a katolikus székelyek és a moldvai csángók búcsújáróhelye volt, de 1990 után a világ teljes magyarságának zarándokhelyévé lett − felekezeti hovatartozástól függetlenül. A kegyhelyet nap mint nap vallásos hívek és turisták sokasága látogatja, a nagy pünkösdszombati búcsúra érkezők száma pedig több százezer főre tehető. Tánczos Vilmos, a kolozsvári egyetem tanára évtizedek óta foglalkozik a témával, ebben a lenyűgözően gazdag kötetben legújabb kutatásait adja közre, nagyon sok fotóval illusztrálva.

Takács György kötetében mintegy négyszáz ráolvasást közöl, amelyeket 1995 februárja és 2008 novembere között gyűjtött a csíki, gyergyói és kászoni székelyek, valamint a gyimesi, hárompataki és Úz menti csángók körében, jórészt tehát a hajdani Csíkszék, a későbbi Csík vármegye területén. A modern gyűjtési technikákkal rögzített hanganyag a nyelvjárási sajátságokat tükröző lejegyzésben, a szövegek elhangzásának körülményeivel, a kísérő gesztusok, cselekmények pontos leírásával kerül bemutatásra...bővebben

Baló Bálint, Samuel Barbenius, Jacob Bayer, Michael Binder, Bodor János, Ioan Halmaghi, Köpetzi Bodos Sámuel, Johann Gottfried Schenker válaszai Michael von Brukenthal körkérdésére

1789-ben Brukenthal Mihály, a fogarasi kerület biztosa körlevelet intézett mintegy húsz lelkészhez és ebben választ kért arra, hogy milyen hiedelmek, babonás szokások, rítusok élnek a nép körében. Három szász evangélikus, három magyar református, egy unitárius magyar és egy görög katolikus román lelkész számolt be tapasztalatairól...bővebben

Kedves Olvasó!

Ez a kiadvány a hányattatott sorsú, 1941-ben hazatelepített bukovinai székelyek hálaadó imáit, népénekeit, balladait tartalmazza. A szerző néhány megindító gyermekkori élményét is megosztja az olvasóval. A lemez az új Haza imára hívó harangszavával kezdődik, és a végén is azzal ad hálát a Teremtőnknek...

"Az első tekintetre »etnoszaurusz« méretű könyv egy monumentum. (Nem monstrum!) Kitűnő és sokrétű írások összeállítása, és a szerző bibliográfiájából kiderül, még ennél is nagyobb tárházból igen is válogatták. Monografikus kötetei után ez újabb műfaj, egy nagy kutató életpályája, műveiben elbeszélve. A teljes szövegek újraközlése, ezek tematikus sorrendbe illesztése, a közös bibliográfia mind jól végiggondolt.”...

A tanulmánygyűjtemény a modern népi hiedelem és rítusrendszer leírására vállalkozik a vizsgálatok elől eddig elzárt erdélyi területeken végzett, hároméves gyűjtés alapján. A tanulmányok kísérletet tesznek a hagyományos hiedelemrendszer leírására és a modern hiedelmekkel való összevetésére, feldolgozzák a legfontosabb változásokat, és választ keresnek arra a kérdésre, hogy a rítusrendszernek milyen funkciója és normatív viselkedésszabályozó szerepe van az ezredvégen...

Antikvár könyv

A Drávaszögben, a Duna és a Dráva folyók összeszakadásában elterülő vízerek, tavak, nádasok, rétek, lágy hullámzású, szőlősorokkal befuttatott, dombok szabdalta háromszög alakú földterület legdélibb zugában épült fel a halászfalu, Kopács. A víz közelsége évszázadokon keresztül meghatározta a kopácsiak életvitelét: a természetből élés, gyűjtögetés, a halászat, a vadászat legavatottabb ismerői lettek a környéken. A község „víz mellettisége” nemcsak mindennapjainkba szólt bele, hanem népköltészetükre, díszítőművészetükre, egész életükre kitörölhetetlenül erős hatást gyakorolt. Lábadi Károly, a Drávaszög kutatója két évtizedes saját és az elődök gyűjtőmunkájának összegezését végezte el ebben a kötetben...bővebben 

Önismeretünk bővítéséhez feltétlenül szükséges a községünkben élő népnek az ismerése és még annál inkább a múltjának a megismerése. ( ... ) Éppen azért próbáltam majdnem az utolsó órákban mindazt papírra tenni, amit idős adatközlők elmondtak és a magam napja is lemenőben, hogy az utánunk jövő néprajzkutatók, múltat megismerni igyekvők forrásanyaga is legyen. Ismerjék meg, hogyan éltek elődeink, hogyan éltünk mi, a nagy átalakulások időszakában. ( ... ) Ezen dolgozatok visszapillantó tükrök, melyekben láthatók elődeink életének, szokásainak egy-egy kis mozzanata, a még élő öregeké is, melynek egy részéből a jövőbeni boldogulás érdekében tanulni is lehet.

A kötet a szerző 1983–2001 között írt cikkeiből közöl válogatást a magyarság, valamint a szomszédos közép- és délkelet-európai népek hiedelemrendszereinek történeti kérdéseiről és európai kapcsolatairól. A tanulmányok egy csoportja a kereszténység előtti világkép archaikus, újkori folklórban is élő maradványaival, mitikus lények – sorsasszonyok, zivatardémonok, sárkányok – kereszténységbe épült vonásaival, más része régi mágikus technikák és vallásos rítusok mai néphitben betöltött szerepével foglalkozik, így az áldozattal, az átokkal, ráolvasással és az egyházi benedikció és exorcizmus népi gyógyítók kezére került gyakorlatával...bővebben

A kötet a Székely Nemzeti Múzeum és a Veszprém Megyei Múzeumi Igazgatóság közös konferenciájának anyagát tartalmazza. A fő témák a vallástörténet, egyháztörténet, kisegyházak és az egyházművészet voltak.

A Mária-tiszteletnek többféle ideje, alkalma: módja és megnyilvánulási formája létezett és létezik a népi vallásgyakorlatban. E sokszínűség a Nyugat-Bácska településein is tapasztalható. Silling István és Silling Léda a 18. századtól egészen a jelenig veszi sorra mindezt saját terepmunka, primer egyházi források és a korábbi szakirodalmi adatok egybevetésével...

A kötet tanulmányai a tágan értelmezett, a hivatalos vallástól a mágiáig terjedő vallás határain belül sokféle módszerrel, változatos témákat elemeznek. A modern vallási jelenségek gyökereinek feltárásával két tanulmány foglalkozik...

Jelen kötet a szlovákiai Kisalföld Szentháromság-kultuszát vizsgálja, elsődlegesen a szakrális kisemlékek tükrében. A fő cél ezek maradéktalan számbavétele volt, miközben kiegészítő anyagként bekerültek a kötetben a Szentháromság tiszteletével kapcsolatos egyéb adalékok is (patrocíniumok, a kápolna- és templombelsők Szentháromság-ábrázolásai, a Szentháromság a magán - és a közösségi áhítatban stb.). A kötet első része leíró és részben elemző jellegű, az egyes Szentháromság-ábrázolások ikonográfiai gyökereivel éppúgy foglalkozik, mint azok elterjedési körével...bővebben