Egy-egy falu, város, kisrégió, tájegység bemutatása. A könyvekben történeti feldolgozás, néprajz, kultúrtörténet és egyéb tudományterületek egyaránt találhatóak.
A szerző Kalotaszeg múltjának és jelenének alapos ismerője, tevékeny alakítója és elkötelezett krónikása. Egész életében tanító és tanfelügyelő, művelődést serkentő és szervező munkát végzett.
A szerző előszavából: “A felvidéki magyarság elmúlt kilencvenöt éve újrakezdések és bukások sorozata. Nem volt ez másképp hatvanöt évvel ezelőtt sem, amikor a megfélemlítés, a hontalanság korszaka után újból felcsillant a remény az újrakezdésre. Mindehhez szükség volt bátor emberekre, akik felismerték, hogy szükség van egy magyar szervezetre, kultúránk megőrzése, magyar iskoláink újbóli megszervezése érdekében. Könyvem elsősorban róluk szól, az ismert és kevésbé ismert alapító tagokról, a Dunaszerdahelyi járás hatvankét településén. Nekik akartam emléket állítani, hogy a későbbi utódok emlékezetében megmaradjon bátor és nemes cselekedetük.”
A Helyismereti almanach egy regionális műhely munkája (Zenta, Újvidék, Magyarkanizsa), mely a kötetben adja ki helytörténteti vonatkozású tanulmányait. Állandó rovatai a Krónika, mely egy-egy történeti eseményt jár körül, az Arcképcsarnok, mely egy elfeledett híresség életútját tárja fel, a Köztér, mely valamely művészettörténeti emlék történetét mondja el, és a Források, mely valamely érdekes kézirat titkait fedi fel...bővebben
Az évente megjelenő zentai helyismereti almanach helyi és környékbeli vonatkozású írásokat közöl. A 2009-es kötet tartalmából néhány írás: Betyárvilág a Délvidéken; Oromhegyes művelődési élete; A zentai Bélyeggyűjtők Egyesületének hat évtizede; Jeles házak és jeles helyek Oromhegyesen; Egy művész portréja: Tóth István; Dr. Rajki Márton, a zentai származású 56-os mártír...bővebben
Ez a kötet a Felvidék szlovákra cserélt magyar településneveit mutatja be. Hogy azok ne menjenek veszendőbe, szükségesnek tartottuk a nagyközönség számára is hozzáférhetővé tenni szótárszerű jegyzéküket, bízva benne, hogy hasznos segítségére lesz pedagógusoknak, újságíróknak, községi hivataloknak is.
Munkámban a történelmi Magyarország egy kisebb közigazgatási egységének, Ugocsa vármegyének az ómagyar és középmagyar kori helynévanyagát kívánom feldolgozni. Ki kell emelnünk e területnek a névtudományi kutatásokban való különleges szerepét. Ugocsa a magyar nyelvterület peremén helyezkedik el, ebből adódik megőrző (archaikus) jellege; valamin érintette a török hódoltság hatása; viszont a népi-nyelvi érintkezéseknek napjainkig is élénk színtere.
A mintegy másfél évszázados múltra visszatekintő gyűjtőmunkának köszönhetően a hazai magyar néprajzi tájak szóbeli költészetének számos értékét sikerült megmenteni. Ennek az anyagnak nem csekély hányada azonban nehezen hozzáférhető kiadványokban található, más része máig közöletlen. Az összegyűjtött értékek javának meghatározására és egy csokorba rendezésére Kósa László vállalkozott. Rozmaringkoszorú című kötetének megjelenése óta (1979) azonban immár csaknem két évtized telt el, s közben az ismertté vált anyag is számottevően bővült...
Héthárs (szlovákul Lipany, németül Siebenlinden, latinul Septemtiliae) város Szlovákiában az Eperjesi kerület Kisszebeni járásában. A Csergő-hegység délnyugati lábánál, a Tarca (szl. Torysa) partján fekszik, 389 m tengerszint feletti magasságban, Kisszebentől 12 km-re, Eperjestől 26 km-re északnyugatra, a 68-as út mentén. Ősrégi település, már a honfoglalás előtt létezett. Az öreg – ma 68-as számú – országút, hadiút, egyben kereskedelmi útvonal használata a magyar honszerzést követő intézkedésekkel kezdődött meg...
A trianoni határ a történelemi Őrséget három részre szabdalta. A tájegység ma Szlovéniához tartozó részének a legfontosabb települése Hodos, amely határátkelőhely, vasúti állomáshely, turisztikai és kulturális érdekesség.
A száz fős Farnas, a kétszáz lakosú Radnaborberek vagy a háromszáz lelket számláló Zsobok után háromszázezres nagyváros kellős közepén szervezett riporttábort a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete. Közel kéttucatnyian - a Vajdaságtól Váradig, Kolozsvártól Brassóig...bővebben
Miklós Alpár izgalmas olvasmányokat gyűjtött össze, válogatott és tesz hozzáférhetővé a jelen kötetben: 18-19. századi máramarosi és erdélyi sóbányalátogatások utazás- és élmény történeteit. A korszak a turizmus indulásának ideje, a mélyszíni kézi sófejtés virágkora. A történetek és az elemzések rendre a sóbányászok életébe és munkakörülményeibe, a sóvágás technikáiba, a sóbányák sötét világába, az utazás motivációiba, a turistafogadás formálódó rutinjaiba, az utazók élményei be, az utazásirodalom mentalitásaiba és beszédmódjaiba nyújtanak betekintést. Dr. Keszeg Vilmos
Egy erdélyi mezőváros modern várossá alakulásának folyamatát, történelmének talán legjelentősebb időszakát eleveníti fel ez a kötet a kronológiai rendben bemutatott események alapján. Az érdeklődő e II. kötetben is egyaránt talál majd a politikai élethez köthető történeteket, a társadalmi élet jelenségeit, hadtörténetet és művelődéstörténet fontos marosvásárhelyi állomáshelyeit.
Az Időtár sorozat Marosvásárhely történetét, kronológiáját mutatja be. Így nem folymatos olvasásra készült, hanem lapozásra, az eseményekre emlékeztetőül. A cél az volt, hogy a már létező forráskiadványok és tanulmányok, kutatási eredmények, részösszefoglalók alapján az időszerűségükben pontos (vagy pontosnak tűnő) dátumokat kiemeljük, és sorba rendezzük, hónapok, évek, és századok szerint.
Az ldőtár ötödik kötete a szerző szándékai szerint kiegészítéseket és pótlásokat tartalmaz a már megjelent első kötethez, illetve a második kötet első részéhez. Hét évi kutatómunka során számos olyan régebbi és új adat került a felszínre, amelyeket annak idején, a kötetek lezárásakor már/még nem tudott hasznosítani, feldolgozni, beépíteni a város kronológiájába. A fehér foltok eltüntetése természetesen nem sikerülhet egyik napról a másikra, ez további generációk feladata lehet; Sebestyén csupán a már feltárt adatok regisztrációjára és rendezésére szorítkozik...
„Az erdélyi polgári irodalom egy újabb gyöngyszemét tartja kezében az Olvasó. Fodor Nagy Éva festőművész ezúttal íróként csillogtatja tehetségét. Egy olyan világot ismerünk meg belőle, amelyről kevés irodalmi leírás született: a múlt század első felének Dél-Erdélyét, ez ugyanis a színtér, ahol a szerző ifjúságának bájos és izgalmas történetei játszódnak. Néhány óra erejéig visszaröpülhetünk egy olyan korba, amelyet még sokáig fognak siratni azok, akiknek a vérbeli polgári lét az eszményük. Egy patinás világról írott patinás mű ez, melyet a nosztalgia érzelme sző keresztül-kasul, no meg a szerzőjére oly jellemző finom, légies humor.”
Régi vágya valósul meg ezzel a kötettel a csurgói művésztelep tagjainak. Vezetőjük, a 2006-ban elhunyt Torok Sándor így fogalmazott a harmincadik évfordulójukon: "Harminc év távlatából méltón állíthatjuk, hogy a csurgói művésztelep jelentős értékekkel gazdagította képzőművészeti kultúránkat, s hogy ennek művészettörténeti feldolgozása megérdemelne egy monográfiát," Húsz év múltán, íme, megszületett valami ehhez hasonló. Nemcsak az ő örömükre, hanem reményeink szerint mindannyiunk épülésére.
A kötet az Iskolák Veszélyben program keretében folyó munkákból ad rövid válogatást. A program 2012 és 2015 között működött, célja pedig az volt, hogy - a tudományos normák és szabályok betartásával- hidat építsen a szociológiai, statisztikai alapkutatások és a szórványoktatás mindennapos gyakorlati oktatásszervezési problémái közé.
A kötetben megjelent tanulmányok a Székelyföldön kívüli magyar oktatás helyzetéről, problémáiról, lehetőségeiről adnak egyedülálló áttekintést, bemutatva olyan kérdéseket, mint a városi lakónegyedi iskolák magyar tagozatainak helyzete, a roma származású gyermekek tannyelvválasztása vagy akár az iskolabuszrendszer működése. A kötet végén az erdélyi magyar iskolahálózat legfontosabb adatait összesítő település- és iskolaszintű adatbázis található.
Id. Beretka Sándor Ismét forog a szélkerék 1.című kötete Fejértelep közösségének egyfajta közös kincsét tárja az olvasó elé, amely örök bizonyítéka a szülőföldhöz való kötődésnek, és magyarázattal szolgál arra, hogy kik vagyunk, honnan jöttünk, merre haladunk. A szerző kutatásait, emlékeit és feljegyzéseit (amelyek az 1875 és 2000 közötti időszakra vonatkoznak) színesebbé teszi a nagy mennyiségű képanyagból, archívumból készült válogatás, amely folyamatosságával hozzájárul Fejértelep, azaz Šušara történetének megismeréséhez.
A kosár üres
Rendeléseim követése: