Hasonmás kiadás - Budapest, 1891.
„Néhai széplaki Botka Tivadar, hazánk jeles tudósa halála után e sorok írója részesült azon kitűntetésben, hogy letéteményese legyen a nagytudományú férfiú irodalmi hagyatékának. Ösmeretes volt a szakemberek előtt a megboldogult nagy tudós fáradhatatlan munkássága, melynek eredménye számos, érdekesebbnél érdekesebb történelmi közlemény vala; de köztudomású volt foglalkozásának iránya is, melyet az utóbbi években követett volt s mely e nagy tudóst, Barsvármegyének e hű fiát szülőföldje monografiájának megírására buzdította vala. Minthogy évek hosszú során az idevágó adatok gyűjtésével foglalkozott, általános vélemény az volt, hogy Barsmegye monografiája bizonyára sajtó alá elkészülve, ott lesz az iratok között ; ebben azonban mindnyájan csalódtunk. A balsors ugyanis úgy akarta, hogy boldogult tudósunk elsőben is egy kötet Barsvármegyére vonatkozó oklevelet, egy kis barsi codexet rendezzen sajtó alá, ezt követte volna maga a mű ; ezen kis codex megis jelent volt nyomtatásban, de a szedő gyarló volta miatt hemzsegett a sajtóhibáktól, úgy, hogy majdnem érthetetlenné vált a szövege. Ezen baleset annyira elkedvetleníté szerzőjét, hogy az egész kiadványt, miután minden egyes példánynak czimlapját megsemmisítette volna, oda adta egy szatócsnak ócska papirképen, csak nagyon kevés példánya maradt fenn ezen hiányos műnek ; ez valódi csapás volt az akkor már magas kort ért tudósra ; kedvencz munkájához többé nem birt a kellő lelki ruganyossággal s tömérdek adatainak halmaza feldolgozatlanúl maradt, bizonyára az ő legnagyobb szivfájdalmára. Találtatott azonban a hátramaradt irományok között egy kisebb barsmegyei monografiaszerű mű. Hosszabb utánjárás után kitudódott, hogy ennek szerzője Barsi József volt s a mű az Akadémia részéről megbirálás végett 1861 híján néhai Botka Tivadarnak lett kiadva. Ezen kicsiny munka utóbb szerzője által kibővítve, megjelent volt a Barsmegyei Hirlap-ban s habár nem mondható kimerítő monografiai munkának, mégis, mert sok tekintetben igen jónak ítéltetett, helyét állja, s így nem válik egyelőre kivánatossá Barsmegye monografiájának ujabb megírása.
Ezen körülmény fenforogván, úgy vélekedtem, hogy ha mostanában nem is egyöntetű műben, mégis más alakban egyetmást azon barsmegyei történelmi adatokból előterjeszthetek nyájas olvasó elé; ha nem is akad bennök sok országos érdekű történelmi adat, legalább közelebbről illustrálják az efféle kisebb részletek Barsvármegyének sokszor igen zavaros és válságos multját.”
A kosár üres
