Reprintek

Hasonmás kiadás – Budapest : Pesti Könyvnyomda Rt., 1901.

A kötet foglalkozik Bars vármegye hidrográfiájával, a lakosság összetételével, bányászatával, jelentős uradalmainak leírásával, földműveléssel, állattenyésztéssel, valamint a vármegye közlekedésföldrajzával és ipari termelésével. 

Építészeti emlékek Szepesvármegyei Történelmi Társulat, 1905 - Hasonmás kiadás

"Szepesvármegye természeti szépségeinél, politikai és művelődéstörténeténél fogva egyaránt Magyarország legérdekesebb vármegyéinek egyike. A Magas Tátra hófedte ormai, négy folyójának völgyei a fenségestől az idilli jellemig, hol szinte megrázó ellentétekben, hol elbájolóan szelid, kedves vonásokban gazdag tájképek rendkívül változatos sorozatát tárják elénk. E gyönyörű vidéket jó részt pompás utak szelik keresztül-kasul. Az utak mentén, folyók partján, dombok tetején és hegyek oldalán lépten-nyomon városok és falvak bukkannak föl. Ezek legtöbbjének templomai és házai, valamint a völgyek fölött uralkodó várak és kolostorok romjai évszázados múltról és ez évszázadok folyamán szakadatlan kulturális fejlődésről tanúskodnak."

Iparművészeti emlékek. Szepesvármegyei Történelmi Társulat, 1907 - Hasonmás kiadás

„Az iparművészet merőben új szó. Korunk gyári iparának egyazon mintára tömegesen készülő munkáival szemben iparművészeti alkotásoknak azokat a közhasználatra szánt tárgyakat tartjuk, a melyek gyakorlati rendeltetésüknek megfelelve, egyben tetszetős és többé-kevésbbé egyéni formájukkal vagy diszítésükkel is lebilincselnek. A művészet fejlődése mindenkor a kézművességből indult ki. Fejlődése haladottabb fokán viszont a képzőművészet szabja meg a kézművesség művészi irányát...bővebben

Szobrászat és festészet Szepesvármegyei Történelmi Társulat, 1906 - Hasonmás kiadás

„Előkelő helyét, a melyet Magyarország művészettörténetében betölt, Szepesvármegye nem annyira építészetének köszönheti, mint inkább azoknak a művészeti kincseknek, a melyeket templomaiban évszázadok folyamán napjainkig megőrizett. Vármegyénk szobrászatának és festészetének fejlődéséről még sincs módunkban oly áttekinthető képre szert tenni, mint a minőt építészetéről már akkor is nyerünk, ha ez utóbbinak emlékeit pusztán keletkezésük valószinű sorrendjében csoportosítjuk...bővebben

Az 1901-es eredeti reprint kiadása.

„A mostani Érsekujvar 1580 óta áll fenn, tehát mindössze háromszázhuszonegy éves. Száz évig világtörténelmi szerepet játszott mint elsőrangú erősség, védelmezte hazánk megmaradt északnyugati részét a mohammedán hatalom ellen, nagy része volt az európai keresztény kultúra megmentésében s a nemzeti felkelések alatt egyik fő védőbástyája volt hazánk szabadságának az alkotmánytipró Ausztria ellen. Kétszáz év óta, a hogy lerombolták véres-füstös bástyáit...bővebben

Hasonmás kiadás – Zilah: Szilágy vármegye közönsége, 1902.

Szilágy vármegye közönségét már a hetvenes években élénken foglalkoztatta a terv, hogy a vármegye monographiáját megiratja. A meg-megújúló szándék határozott kifejezést nyert 1885-ben, a mikor a vármegye közönsége hazafias lelkesedéssel a következő határozatokat hozta: I. "közgy. 1885. 20. szám Tolna vármegye átirata, mely szerint a törvényhatóságok hazánk ezer éves fennállásának a közel jövőben eső évfordulóját azzal tehetnék különösen maradandóbb emlékűvé, ha ez ünnep fényének emeléséhez azzal járulnának, hogy akkorra monographiájokat mindannyian megíratnák s azt e nap emlékének szentelnék, megkeresi tehát e vármegye közönségét, hogy javaslatát magáévá tevén, vármegyénk monographiáját állíttassa össze és azzal a nagy nemzeti ünnep fényének emelését, emlékének maradandóságát segítse elő. - A vármegye monographiájának megírása ügyében...bővebben

Hasonmás kiadás  – Nyitra : Huszár Ny., 1896.

„A nyitrai egyházmegyének a honfoglalás utáni alapitása és megalakulása mintegy száz év óta élénk irodalmi vita tárgya, melyben hazánk legjelesebb történet-irói vettek részt, a nélkül, hogy a végleges, döntő itélet kimondatott volna. E sorok írója figyelemmel kisérte ugyan a tanulságos vita változatos lefolyását, s örömmel üdvözölt minden mozzanatot, mely a sürű homály eloszlatásához alapos reményt nyujt; de rendszeres tanulmányok hiányában nem tartotta magát hivatottnak, szavát ily nehéz és bonyolodott kérdésben hallatni...bővebben

Hasonmás kiadás – Budapest : Pesti Könyvnyomda-Részvénytársaság, 1902.

„A Csik elnevezés eredete inkább szájhagyományokon és nyelvetimologiai találgatásokon alapszik. Némely irók az itt található csikféle (acanthopsides) halak nevétől, mások az Olt folyó mellett elterülő sikság (fensík ) elnevezéséből származtatják nevét. Vannak, kik Csik nevét, melyet a régi irók Csittiának, Csikiának irnak, Csita vagy Dtsitából, valamint a Verbőczyben is előforduló Sythuli név után Ázsiából kihozott névnek tartják...bővebben

Hasonmás kiadás – Budapest, 1892.

„Midőn Liptómegye törzsökös családjai néhánya történetének összegyűjtött adatait, oklevéltári alapokon feldolgozva, ezen első részben önállóan is közrebocsátani jónak látom, teszem ezt azzal a meggyőződéssel, hogy e legnagyobbrészt ismeretlen adatok kiadása némi hézagot fog pótolni oly terület multjának megismertetése körül, a melynek kulturális, községi, családi és köz-történetéről vajmi keveset tud a történeti szakirodalom, s még kevesebbet tudnak azon· irányadó körök vezetői, a kiknek saját megyéjük jól felfogott érdekében a mult történetének tanulságából le kellene vonni a következtetéseket a jelen és a jövő fejleményeire. 

Hasonmás kiadás – Nagy-Enyed. Nagyenyedi Könyvnyomda és Papirárugvár, 1901

„Mikor az Alsófehér vármegye Monografiáját összeállító bizottság megtisztelő felszólítására elvállaltam Alsófehér vármegye római hóditás alatti történetének megírását, jól ismertem a feladat nagyságát és sulyos voltát; de a már előre felismert nehéz körülményeket valódi, majdnem ijesztő színben csak akkor láttam tisztán, midőn az összegyüjtött adatok felhasználásához kezdve, a források nagy halmaza feküdt előttem...bővebben

Hasonmás kiadás - Budapest : Márkus Samu,1895.

Tarnóczy Gusztáv országgyűlési képviselőként és Nyitra vármegye főjegyzőjeként élénk közgazdasági tevékenységet fejtett ki. Politikai témájú cikkei számos közéleti lapban jelentek meg. A jelen kötetben szűkebb környezetének, Nyitra város 1892-es választásainak történetét jegyezte le, amelynek választási elnökként volt tanúja. 

Hasonmás kiadás. - Nyitra: Huszár István Kny., 1900.

Czeizel Gábor választott megyés püspök egyházi tevékenysége mellett helytörténeti kutatásokat is végzett. A jelen kötetben szűkebb környezete, Nyitra vármegye történetét dolgozta fel. 

„A nyitravárrnegyei Monografia azon részében, mely Nyitra egyházi és polgári történetére, s  különösen közigazgatására a multban vonatkozik, oly részletekre akadtam, melyeket helyeseknek nem találtam. Feltettem tehát magamban, hogy más célra gyüjtött adataim felhasználásával a  kifogásolható részletekre irok megjegyzéseket, s azokat a Nyitramegyei Szemlében közzé teszem...bővebben

Hasonmás kiadás - Nyomtattatott a' Ns. Ref. Kollégyom' betűivel Fiedler Gottfried által 1829.

„A Nemes Székely Nemzet régi állapotjának megesmertetése dignus vindice Nodus; ha csak valamenyire is Engel kívánságának eleget tettem (vindiciae anonymi p. 553.) nem kis mértékben örvendhetek munkámnak. Reménylem, hogy a'dologhoz értők is részt vesznek ezen örömben. A' még e' munka mellett, is fenn maradt Hiánosságokat Hézakokat Hazánk tudóssai és a'Familiák kipótolhatják Észrevételeikel idővel , melyeknek velem közlését bizodalmoson kérem. Ha az előadás és stilus nem mutatnak elég gyakorlott kézre, a' dolgok' bővsége ezt a’ Hiányt is kipótolja. Rerum copia verborum copiam gignit, et si est honestas in rebus ipsis de quibus dicitur, existit ex rei natura quidam splendor in verbis Cicero.

Hasonmás kiadás. - Különlenyomat a Bars-ból. Léva, Nyitra és Társa Könyvnyomdája, 1932

Léva város és vár története a XVI-XVII. században, egészen a Rákóczi szabadságharcig...bővebben

Hasonmás kiadás – Athenaeum Budapest, 1884.

„Sárvár az ő egykori várispánsági területével az a-fajta történeti helyek közzé tartozik, melyeknek hollétéről nem sokkal tudunk és mondhatunk többet, mint a mesebeli tündér birodalomról, melynek tudvalevőleg ilyen forma a helyrajza : hol volt, hol nem volt, mégis csakugyan volt, volt egyszer egy ország. Avagy, hogy látszatra se vétsek tárgyam és a  hely ünnepélyes komolysága ellen, a történetírók nyelvén szólva : a sárvári várispánság is középkori helyrajzunk föl nem fedezett szigeteinek egyike...bővebben

Hasonmás kiadás - Szerémi. Budapest: Athenaeum, 1891.

A szerző, Odeschalchi Artur királyi kamarás és főrendházi tag, számos történeti munka szerzője, aki Bars megyében telepedett le, s itt megalakította a megyei régészeti és történelmi bizottságot. Innen datálható érdeklődése a megye története iránt. Gyűjtőmunkájának eredménye a jelen kötet...bővebben

Hasonmás kiadás - Komárom Ziegler Károly, 1885

„Általánosan elismert követelménye a historiának, hogy a történetíró eredeti kútfőket használjon a kutatásoknál és semmit se állítson, ami hitelt érdemlő kútfők alapján nem igazolható; mert csak az érdemel hitelt, ami a forrásokból bebizonyítható...bővebben

Hasonmás kiadás – Pozsony : Eder István Kvny., 1896.

„Egy határszéli középiskola történetének keretében a magyar közművelődés egyik legfontosabb ágának, a hazai iskolázás ügyének, a képe tárul fel e munkában az olvasó szemei előtt. Azon időtől kezdve, a midőn a tanultság teljesen a. róm. egyház papjainak tulajdonát képezte és az iskola kizárólag az egyház czéljait tartotta szem előtt, egész máig, a midőn az iskolák az államélet nagy szervezetében nagyon jelentékeny tényezőként szerepelnek és a midőn tőlük a magyar nemzeti állam megalkotásában a  politikusok és a társadalom vezetői elemei döntő munkásságot várnak: mondjuk, a keresztény magyar monarchia megalapításától e haza ezeréves fennállásának világraszóló ünnepéig, gymnasiumunk multján, mintegy a nemzettest ütőterén megfigyelhetjük közművelődésünk fejlődő életének korszakonként való lüktetéseit.”

Hasonmás kiadás – Esztergom, 1867.

Dallos János győri bíró és Grebecsi Ilona fia volt. Ifjúságáról nem tudunk semmit. 1609 szeptemberében mint egri kanonokot káptalanja Bécsbe küldte idegen kézre jutott tizedeinek és egyéb jövedelmeinek visszaszerzése érdekében. Később az esztergomi főkáptalanba helyeztetett át; itt zólyomi főesperessé és olvasó kanonokká lett. Mint lectort küldé őt a káptalan 1616 októberében Prágába Pázmány Péterhez, az új hercegprimáshoz, ki őt később is bizalmával tisztelte meg; így 1618-ban a királyválasztó országgyűlésen jelent meg; a tanácskozásokat naplóba jegyezte föl és küldőit az országgyűlés mozzanatairól tudósította.

Hasonmás kiadás – Pécs. Budapest. - Pesti Lloyd-Társulat nyomdája, 1942.

Darkó Jenő munkájában a csángó magyarok településtörténetét és az 1930-as évek állapotát dolgozta fel.

„Ötven- és százmilliós nemzetek öt-tízezres néptöredékeik sorsát a legmesszebbmenő gonddal kísérik: elszórt fajrokonaikat élet-halálharcukban is visszaviszik a nagy nemzeti egységtesthez; szokásaikról, életmódjukról, történelmükről irodalom keletkezik, családonként tartják számon, felkarolják őket s áldozatok árán is gondoskodnak róluk. Annál inkább kell a mi magyar fajtánk minden rétegéről tudnunk, őket felkarolni s róluk gondosodnunk. A magyar élet duzzadó erőit kévébe kell fogni, hogy a történelem vihara szét ne szórja e nemzetet és rajta végig ne gázoljon.”