Iparművészeti emlékek. Szepesvármegyei Történelmi Társulat, 1907 - Hasonmás kiadás
„Az iparművészet merőben új szó. Korunk gyári iparának egyazon mintára tömegesen készülő munkáival szemben iparművészeti alkotásoknak azokat a közhasználatra szánt tárgyakat tartjuk, a melyek gyakorlati rendeltetésüknek megfelelve, egyben tetszetős és többé-kevésbbé egyéni formájukkal vagy diszítésükkel is lebilincselnek. A művészet fejlődése mindenkor a kézművességből indult ki. Fejlődése haladottabb fokán viszont a képzőművészet szabja meg a kézművesség művészi irányát. A hol igazi művészi élet van, ott a mesterember kora képzőművészetének vívmányait és formáit lesi el, ennek szellemében törekszik arra, hogy gyakorlati czélokra szánt munkája művészi hatást keltsen. Idegenből meghivott mesterek segítségével ideig-óráig tartó művészi virágzást oly helyeken is lehet teremteni, a hol az egészséges művészi életnek semmiféle föltétele sincs meg. A kézművesség legkülönfélébb nemeit magában foglaló iparművészet azonban csak ott fejlődik, a hol a képzőművészet alkotásait és ezek szellemét a társadalom legszélesebb rétegeiben is meg tudják érteni.
Az iparművészet ilyformán egy-egy népfaj, ország avagy vidék művészi szellemének nem kevésbbé jelentős fokmérője, mint a képzőművészet. Tanulságai az utóbbiénál szintén nem kevésbbé fontosak. A Szepesség ránk maradt iparművészeti emlékei szintén megerősítik azokat a tanulságokat, a melyeket a vármegye egykori művészeti virágzására vonatkozólag e munka első két részének áttekintése közben szereztünk.”
A kosár üres
