Reprintek

Hasonmás kiadás - Nyomatott Emich Gusztáv, Pest, 1867.

Az eredetileg 1867-ben megjelent könyv a XVII. századi megyei közélet mindennapjaiba kalauzolja olvasóját.

Hasonmás kiadás – Budapest, Kiadja Aigner Lajos, 1887.

A komáromi születésű Szinnyei József könyvtáros, irodalomtörténész, aki 1848-ban szülővárosában nemzetőri gyakorlatokban vett részt, később hadnagyként, majd főhadnagyként szolgált. Október 3-án pedig letette a fegyvert Komáromban. Mindezekről részletesen az itt publikált naplójában részletesen beszámolt.

Hasonmás kiadás - Komárom Ziegler Károly, 1885

„Általánosan elismert követelménye a historiának, hogy a történetíró eredeti kútfőket használjon a kutatásoknál és semmit se állítson, ami hitelt érdemlő kútfők alapján nem igazolható; mert csak az érdemel hitelt, ami a forrásokból bebizonyítható...bővebben

Hasonmás kiadás – Komárom : Spitzer Könyvny., 1910.

„Mozgalmas és nehéz esztendő volt az 1809-i Komáromvármegyére nézve, mert az elemi csapások legsulyosabbika: a háború látogatta meg csendes községeit, A nemesi felkelő seregek összpontosítása, a szabadhegyi ütközet után pedig visszavonulása Komáromvármegyében ment végbe és a seregek főhadiszállása is hosszú időn át Komárom volt. A vármegye területe igazi hadak országutja lett; az egész felvidék, a tiszai seregek, sőt az erdélyrészi hadak is, mind ezen a vármegyén keresztül jutottak el a táborig, később pedig a komáromi vár nyújtott menedéket a rendes hadseregnek és fedezte János kir. herceg visszavonulását. Az alább elmondandó eseményekből ki fog tetszeni, hogy Komáromvármegye területe az 1809-i események középpontjává lőn.”

Hasonmás kiadás – Pest : Heckenast Gusztáv, 1869.

A szabadságarc komáromi eseményeiről számol be a kötet, amelynek során Klapka György honvédtábornok 1848 decemberétől egészen 1849 szeptemberéig visszaverte az osztrákok támadásait, s a világosi fegyverletétel után is még másfél hónapig kitartott az erődben az osztrák túlerő ellen. 

Hasonmás kiadás – Komárom, 1911.

A genealógia és különösen a nemesi családok történetének kutatása fénykorát élte a 19. és 20. század fordulóján. Ebben az időszakban - 1911-ben - jelent meg eredetileg Komárom vármegye levéltárosának összeállítása is, amelyben a megye levéltárában őrzött dokumentumoknak a nemesi családokra vonatkozó adatait gyűjtötte össze. A kötet a forrásdokumentumok típusai szerint öt fejezetre...bővebben

Hasonmás kiadás – Nyomtatott: Seiler Henrik - Szombathely, 1877.

Chernel Kálmán kétkötetes Kőszeg monográfiája, a város történetének feldolgozása a kezdetektől a XIX. század végéig...bővebben

Hasonmás kiadás – Nyomtatott: Seiler Henrik - Szombathely, 1878.

Chernel Kálmán kétkötetes Kőszeg monográfiája, a város történetének feldolgozása a kezdetektől a XIX. század végéig...bővebben

Budapest az Athenaeum Irod. és Nyomdai Rt.Könyvnyomdája, 1900

Krassó vármegye korai történetének rövid feldolgozása.

Krassó megye történeti adatai a XIII. századtól kezdve csaknem mind együtt vannak Pesty Frigyesnek a megye helységeiről irt és gazdag okiratgyüjteménnyel ellátott művében, mely a nagyérdemü tudós elhalálozása következtében fájdalom befejezetlen maradt. (Krassó vármegye története, II. köt. első és második rész, III. es IV. köt.)...bővebben

Az eredetileg 1882-1884 között megjelent négy kötetes mű hasonmás kiadása. Az első kötet nem jelent meg. Krassó vármegye történeti monográfiája.

Az eredetileg 1882-1884 között megjelent négy kötetes mű hasonmás kiadása. Az első kötet nem jelent meg. Krassó vármegye történeti monográfiája.

Az eredetileg 1882-1884 között megjelent négy kötetes mű hasonmás kiadása. Az első kötet nem jelent meg. Krassó vármegye történeti monográfiája.

Hasonmás kiadás. - Különlenyomat a Bars-ból. Léva, Nyitra és Társa Könyvnyomdája, 1932

Léva város és vár története a XVI-XVII. században, egészen a Rákóczi szabadságharcig...bővebben

Hasonmás kiadás – Budapest, 1892.

„Midőn Liptómegye törzsökös családjai néhánya történetének összegyűjtött adatait, oklevéltári alapokon feldolgozva, ezen első részben önállóan is közrebocsátani jónak látom, teszem ezt azzal a meggyőződéssel, hogy e legnagyobbrészt ismeretlen adatok kiadása némi hézagot fog pótolni oly terület multjának megismertetése körül, a melynek kulturális, községi, családi és köz-történetéről vajmi keveset tud a történeti szakirodalom, s még kevesebbet tudnak azon· irányadó körök vezetői, a kiknek saját megyéjük jól felfogott érdekében a mult történetének tanulságából le kellene vonni a következtetéseket a jelen és a jövő fejleményeire. 

Hasonmás kiadás - Lőcse, 1884.

Demkó Kálmán (Görömböly, 1852. október 3. – Budapest, 1918. február 13.) gimnáziumi igazgató, történetíró.            

„A középkor rég letűnt századainak megkövesedett emlékeként áll hazánknak éjszaki határszélén Lőcse, Szepesmegye székvárosa. Alig van hazánknak városa, mely oly ép állapotban tartotta volna meg középkori jellegét. Körfalai, bástyáinak egy része, két kapuja napjainkig fennállanak. Utcáinak felosztása változatlan, templomai a XIII- XV -ik századok styljeiben építvék, lakóházai közűl sok fenntartotta az említett századok épitészetének nyomait. Tudós műrégészünk Henszlmann Imre „Lőcsének régiségei” című művében érdemük szerint méltányolta ezen megtekintésre méltó város nevezetességeit s itten csak az idézett jeles műnek a város erődítésére vonatkozó adatait kell kiegészítenem, hogy az erődítésnek és védelmi rendszernek teljes képét nyerjük.” 

Acélmetszetek a hajdani Erdélyről. Ludwig Rohbock a 19. század egyik leghíresebb német művésze 1856 - 1863 között járta be Magyarországot; több tucat metszeten és akvarellen örökítette meg a nevezetes tájrészleteket, építményeket.

Hasonmás kiadás - Esztergom - Buzárovits Gusztáv Könyvnyomdája, 1909.

Szentirmai Imre rövid dolgozata, korábbi hasonló, hadszervezetről szóló munkája folytatásaként a kor hadseregének csapatnemeit veszi sorba...

Esztergom : Buzárovits Gusztáv Könyvnyomdája, 1908. Hasonmás kiadás.

Szentirmai rövid dolgozata a török kor nagy katonai eseményének, a tizenöt éves háborúként emlegetett időszaknak hadtörténeti, hadsereg szervezési megközelítése.

A kötet az 1939-ben megjelent kiadás reprintje, melyben átfogó szemléletben olvashatunk a csehszlovákiai magyarok két háború közötti sorsáról, kulturális helyzetéről, oktatásáról, önszerveződéséről. Borsody István: Ez a kötet abból a felismerésből született, hogy nincsen könyv, amely összefoglalná azokat az eseményeket, változásokat, amelyek a csehszlovákiai magyarságot kisebbségi élete alatt érték. Az ilyen mű nemcsak a csehszlovákiai magyarok önismerete szempontjából látszott hasznot hozónak, hanem fontos fölvilágosító szerepet ígért betölteni a magyarországi, erdélyi és délszláviai magyarság körében is.

A méltán híres, 1927-es művészettörténeti munka első, igényes hasonmás kiadását tartja kezében az olvasó. A szerző Divald Kornél, a "szentek fuvarosa", azaz művészeti értékeink elhivatott felfedezője és megmentője, a Magyar Tudományos Akadémia egykori tagja. Hangsúlyozottan a teljes történelmi Magyarország kulturális javait, művészeti emlékeit kívánta bemutatni, ezzel is próbálva erőt adni az ekkoriban a trianoni trauma alatt vergődő magyar társadalomnak...bővebben