Reprintek

Hasonmás kiadás – Lőcse: Szepesmegyei Történelmi Társulat, 1901

„A Szepesség lakosságának sociologiai viszonyai a XVIII. és XIX. században« czímű füzetét nyújtja most választmányunk társulatunk tagjainak 1900-adik évi illetményűl. A csere igen szerencsés, mert ez a mű teljesekké egészíti ki társulatunknak eddig megjelent évezredes kiadványait, de a nélkül, hogy bányavárosaink történetéből sokat előlegezne...bővebben

Claude Florimond de Mercy lotaringiani származású gróf és császári tábornagy, aki 1718-tól volt a Temesi Bánság kormányzója. Az ő működését tárgyalja a jelen munka. 

Hasonmás kiadás – Komárom, 1911.

A genealógia és különösen a nemesi családok történetének kutatása fénykorát élte a 19. és 20. század fordulóján. Ebben az időszakban - 1911-ben - jelent meg eredetileg Komárom vármegye levéltárosának összeállítása is, amelyben a megye levéltárában őrzött dokumentumoknak a nemesi családokra vonatkozó adatait gyűjtötte össze. A kötet a forrásdokumentumok típusai szerint öt fejezetre...bővebben

Hasonmás kiadás – Érsekujvárott, 1889. Winter Zsigmond könyvnyomdája

A Nyitra megyei Surány várának története a középkortól a törökkor végéig...bővebben

1353-ban foglalta el Szuleiman Gallipolit és ezzel utat nyitott magának Európába. 1365-ben tette I. Murád Drinápolyt az európai török birodalom fővárosává, a honnan seregei a Balkánon hóditó hadjárataikat a világ minden tájéka felé intézték. Igy jutottak a törökök az északra elterülő magyar vazallustartományokkal és ezek által Magyarországgal is csakhamar érintkezésbe...bővebben 

Temesvár. A csanád-egyházmegyei sajtó nyomtatása, 1914. – Hasonmás kiadás

Hasonmás kiadás – Nagy-Enyed. Nagyenyedi Könyvnyomda és Papirárugvár, 1901

„Mikor az Alsófehér vármegye Monografiáját összeállító bizottság megtisztelő felszólítására elvállaltam Alsófehér vármegye római hóditás alatti történetének megírását, jól ismertem a feladat nagyságát és sulyos voltát; de a már előre felismert nehéz körülményeket valódi, majdnem ijesztő színben csak akkor láttam tisztán, midőn az összegyüjtött adatok felhasználásához kezdve, a források nagy halmaza feküdt előttem...bővebben

Hasonmás kiadás – Sopron. Magyar Társaság, 1890

„Ez a dolgozat pályamunkának készült. Mivel közre bocsátását a társaság elhatározta, szükségesnek tartom a felhasznált kutforrások megjelölését. Ilyenek voltak első sorban a jegyzőkönyvek, melyek a rövid 1848-1853 terjedő időszak kivételével mind megvannak. Ezeken kivül felhasználtam az oklevelek egész halmazat, melyek sokszor hivebben tükrözik vissza a kor szellemét, mint maguk a jegyzőkönyvek. Azon leveleket, melyek irodalomtörténeti szempontból fontosak lehetnek s a társaságnak régi időből fennmaradt kedves emlékei, mint Kisé, Kazinczyé, Vörösmartyé, jónak láttam részint magában a dolgozatban, részint a függelékben közölni.”

Hasonmás kiadás. - Különlenyomat a Bars-ból. Léva, Nyitra és Társa Könyvnyomdája, 1932

Léva város és vár története a XVI-XVII. században, egészen a Rákóczi szabadságharcig...bővebben

Budapest Magyar Tudományos Akadémia, 1893 - Hasonmás kiadás

A török hódítás korában dicsőséges és gyászos emlékű hadi események szakadatlan sorrendben váltakoznak a magyar hadi történelemben. Különösen az 1552-ki év mintegy véres betűkkel van följegyezve hadi krónikánk lapjain, mivel a balsors talán soha sem sújtotta a magyar nemzetet annyiszor és oly kérlelhetlenűl, mint épen ebben az esztendőben, midőn számos nemzeti szerencsétlenség, mint Veszprém, Drégely, Temesvár, Lippa és Szolnok bukása, szakadatlan lánczolatban következett egymás után. Csupán Eger várának Dobó István és vitéz bajtársai által történt hősi megvédelmezése nyújtott némi vígaszt és elégtételt a számos balvégzetű hadi eseményért. Az eseményekben gazdag 1552. évnek hadi katasztrófái közül kétségkívül Temesvár megvétele volt a legtragikusabb és következményeiben legsúlyosabb...bővebben

Budapest Magyar Tudományos Akadémia, 1905 - Hasonmás kiadás

Ujabb időben ismét a körmendi levéltár felé fordult a kutatók figyelme, midőn Csánki Dezső, Károly János, Karácsonyi János, Marczali Henrik, Hódinka Antal s a következendő oklevelek közlője , mindegyik a maga szakmájában, rendkivül gazdag eredményre talált. Batthyány Edmund herczeg lekötelező szivességgel adta meg mindenkor az engedélyt a kutatáshoz. Ez alkalommal nyilvánvalóvá lett, hogy a magyar középkorra nézve, - a központi levéltárak anyagától eltekintve, - a körmendi levéltár tartalmazza a legtöbb adatot...bővebben

Hasonmás kiadás  – Nyitra : Huszár Ny., 1896.

„A nyitrai egyházmegyének a honfoglalás utáni alapitása és megalakulása mintegy száz év óta élénk irodalmi vita tárgya, melyben hazánk legjelesebb történet-irói vettek részt, a nélkül, hogy a végleges, döntő itélet kimondatott volna. E sorok írója figyelemmel kisérte ugyan a tanulságos vita változatos lefolyását, s örömmel üdvözölt minden mozzanatot, mely a sürű homály eloszlatásához alapos reményt nyujt; de rendszeres tanulmányok hiányában nem tartotta magát hivatottnak, szavát ily nehéz és bonyolodott kérdésben hallatni...bővebben

Hasonmás kiadás – Budapest, 1896.

Pollák Miksa. – Budapest : [Franklin-Társulat Ny.], 1896. 1877-ben két pártra szakad a zsidó közösség, nem tudtak megegyezni abban, hogy a frigyszekrény előtt vagy a templom közepén legyen az almemor. Eleinte a Hal téren bérelt lakás volt a zsinagóga, a Fekete sas térre, onnan pedig az Új utcába költöztek. 1891-ben a megosztottá vált zsidó közösség, amelyben létrejött az ortodox, vagyis az “igazhitűek” pártja, megépítették zsinagógájukat a Papréten. 

Hasonmás kiadás – Athenaeum Budapest, 1884.

„Sárvár az ő egykori várispánsági területével az a-fajta történeti helyek közzé tartozik, melyeknek hollétéről nem sokkal tudunk és mondhatunk többet, mint a mesebeli tündér birodalomról, melynek tudvalevőleg ilyen forma a helyrajza : hol volt, hol nem volt, mégis csakugyan volt, volt egyszer egy ország. Avagy, hogy látszatra se vétsek tárgyam és a  hely ünnepélyes komolysága ellen, a történetírók nyelvén szólva : a sárvári várispánság is középkori helyrajzunk föl nem fedezett szigeteinek egyike...bővebben

Hasonmás kiadás - Budapest - Knoll Károly, 1878.

Az oklevél, mely dolgozatunknak tárgya, legrégibb oklevelünk, s egyetlen, mely szent István oklevelei közzűl eredetiben maradt reánk. Oklevelünk 1001- ben kelt, tehát kilencedfél századdal ez előtt, s régiségére nézve megelőzi a legrégibb dán-, cseh-, orosz- és lengyelországi okleveleket; s oly kiváltságokkal ruházza föl a pannonhalmi apátságot, minőket abban a korban csak a bencések törzsmonostora a monte-cassinoi élvezett...

Budapest , 1877 - Hasonmás kiadás

Pesty Frigyes rövid értekezése eredetileg A Szörényi Bánság és Szörény vármegye története I. kötetének egyik fejezeteként jelent meg. Ezúttal önálló kiadványként vehetjük kézbe, a genealógia kutatók nagy hasznára.

"Azon oklevelek, melyek lehetségessé tették hazánk délkeleti részének, nevezetesen a Szörénység történetének megirását, még csak a legujabb időben zavartattak meg évszázados nyugalmukban, a történetbuvár keze által. Ha igaz ama szó, hogy a történetiró egy visszaforditott próféta, akkor ezen hátranéző prófétai képesség fölötte sokat nyert a multnak ezen néma tanúi által, kik most még is megszólaltatnak...bővebben

Építészeti emlékek Szepesvármegyei Történelmi Társulat, 1905 - Hasonmás kiadás

"Szepesvármegye természeti szépségeinél, politikai és művelődéstörténeténél fogva egyaránt Magyarország legérdekesebb vármegyéinek egyike. A Magas Tátra hófedte ormai, négy folyójának völgyei a fenségestől az idilli jellemig, hol szinte megrázó ellentétekben, hol elbájolóan szelid, kedves vonásokban gazdag tájképek rendkívül változatos sorozatát tárják elénk. E gyönyörű vidéket jó részt pompás utak szelik keresztül-kasul. Az utak mentén, folyók partján, dombok tetején és hegyek oldalán lépten-nyomon városok és falvak bukkannak föl. Ezek legtöbbjének templomai és házai, valamint a völgyek fölött uralkodó várak és kolostorok romjai évszázados múltról és ez évszázadok folyamán szakadatlan kulturális fejlődésről tanúskodnak."

Hasonmás kiadás – Pécs. Budapest. - Pesti Lloyd-Társulat nyomdája, 1942.

Darkó Jenő munkájában a csángó magyarok településtörténetét és az 1930-as évek állapotát dolgozta fel.

„Ötven- és százmilliós nemzetek öt-tízezres néptöredékeik sorsát a legmesszebbmenő gonddal kísérik: elszórt fajrokonaikat élet-halálharcukban is visszaviszik a nagy nemzeti egységtesthez; szokásaikról, életmódjukról, történelmükről irodalom keletkezik, családonként tartják számon, felkarolják őket s áldozatok árán is gondoskodnak róluk. Annál inkább kell a mi magyar fajtánk minden rétegéről tudnunk, őket felkarolni s róluk gondosodnunk. A magyar élet duzzadó erőit kévébe kell fogni, hogy a történelem vihara szét ne szórja e nemzetet és rajta végig ne gázoljon.” 

A magyar orvosok és természetvizsgálók 1865. évben Pozsonyban tartott XI. nagy gyűlésének emlékéül. - Hasonmás kiadás

„Midőn ezen sorokat, a magyar orvosok és természetvizsgálók XI. gyülésének ünnepére szentelve , a nyilvánosságnak átadjuk: mélyen érezzük, hogy azok kiméletes bírálatot igényelnek. A szerkesztésre engedett idő rövidsége, egyes munkatársaknak a sajtótól való távolléte lehetlenné tették a műnek alak és tartalom szerinti egyöntetü kiállítását. Fogadják a gyűlés t. cz. tagjai ezen igénytelen emléket szivesen és a hiányok megitélésénél mentsen ki bennünket jó szándékunk; szolgáljon egyszersmind ösztönűl , drága hazánk egyes vidékeinek hasonló irányban eszközlendő alaposabb kutatása- és leírására.” 

Budapest az Athenaeum Irod. és Nyomdai Rt.Könyvnyomdája, 1900

Krassó vármegye korai történetének rövid feldolgozása.

Krassó megye történeti adatai a XIII. századtól kezdve csaknem mind együtt vannak Pesty Frigyesnek a megye helységeiről irt és gazdag okiratgyüjteménnyel ellátott művében, mely a nagyérdemü tudós elhalálozása következtében fájdalom befejezetlen maradt. (Krassó vármegye története, II. köt. első és második rész, III. es IV. köt.)...bővebben

Hasonmás kiadás – Zilah: Szilágy vármegye közönsége, 1902.

Szilágy vármegye közönségét már a hetvenes években élénken foglalkoztatta a terv, hogy a vármegye monographiáját megiratja. A meg-megújúló szándék határozott kifejezést nyert 1885-ben, a mikor a vármegye közönsége hazafias lelkesedéssel a következő határozatokat hozta: I. "közgy. 1885. 20. szám Tolna vármegye átirata, mely szerint a törvényhatóságok hazánk ezer éves fennállásának a közel jövőben eső évfordulóját azzal tehetnék különösen maradandóbb emlékűvé, ha ez ünnep fényének emeléséhez azzal járulnának, hogy akkorra monographiájokat mindannyian megíratnák s azt e nap emlékének szentelnék, megkeresi tehát e vármegye közönségét, hogy javaslatát magáévá tevén, vármegyénk monographiáját állíttassa össze és azzal a nagy nemzeti ünnep fényének emelését, emlékének maradandóságát segítse elő. - A vármegye monographiájának megírása ügyében...bővebben