Hasonmás kiadás - Budapest - Knoll Károly, 1878.
"Az oklevél, mely dolgozatunknak tárgya, legrégibb oklevelünk, s egyetlen, mely szent István oklevelei közzűl eredetiben maradt reánk. Oklevelünk 1001- ben kelt, tehát kilencedfél századdal ez előtt, s régiségére nézve megelőzi a legrégibb dán-, cseh-, orosz- és lengyelországi okleveleket; s oly kiváltságokkal ruházza föl a pannonhalmi apátságot, minőket abban a korban csak a bencések törzsmonostora a monte-cassinoi élvezett. E régiség s e kiváltságok csábúl szolgáltak arra, hogy oklevelünket - hozzá értők s, nem értők egyaránt - hamisnak bélyegezzék; újabb időben pedig legnagyobb történetiróink (Szalay László, Szabó Károly, Horváth Mihály) példájára valóságos divattá lőn, okkal ok nélkül oklevelünket hamisnak hiresztelni.
Megvalljuk, ennyi tekintély után indúlva, mielőtt mélyebben ereszkedtünk volna a kérdés vizsgálatába, hajlandók voltunk mi is az oklevél hitelességében kételkedni; de mennél mélyebben merültünk tárgyunkba, annál inkább meg kezdtünk az ellenkezőről győződni, s végre is azon eredményre jutánk, hogy ez oklevél sz. Istvánnak eredeti hiteles oklevele, s így valóban legrégibb oklevelünk." (részlet)
A kosár üres
