Betöltés...

A törököknek első betörései Dél-Magyarországba Zsigmond és Albert királyok idejében és Keve és Krassó vármegyék megszünése. 1393-1439.

Milleker Bódog

Ár: 2.800 Ft

Raktáron

Históriaantik Könyvkiadó, Budapest
145 x 205 mm, kötött, 42 oldal
Kiadás éve: 2013

Temesvár. A csanád-egyházmegyei sajtó nyomtatása, 1914. – Hasonmás kiadás

1353-ban foglalta el Szuleiman Gallipolit és ezzel utat nyitott magának Európába. 1365-ben tette I. Murád Drinápolyt az európai török birodalom fővárosává, a honnan seregei a Balkánon hóditó hadjárataikat a világ minden tájéka felé intézték. Igy jutottak a törökök az északra elterülő magyar vazallustartományokkal és ezek által Magyarországgal is csakhamar érintkezésbe. Az európai fejedelmek közül a pápa volt az első, a ki a török veszélyt felismerte. Már 1343-ban hirdetett ellene - Magyarországon is - keresztes háborút. Nagy Lajos, magyar király, 1365-ben komolyan foglalkozott azzal a tervvel, hogy a törököket megtámadja és Ázsiába visszaszoritsa, a mikor Sztráczimir bolgár cár ellen hadjáratot inditott, a melyre a kir. hadat február 24-ére Temesvárba egybehivta, és a mely háborúban a cárt elfogta és a tartományt Himfi Benedek bánra bizta, a ki birtokos volt Temes és Krassó vármegyékben és 1366-ban Temes és Keve vármegyék főispánságát is viselte. Ennek következtében Lajos hadai már 1366- és 1367-ben harcoltak a törökökkel Bulgáriában. A magyar hadseregben akkor temesvidékiek is hadakoztak, a kik a törökök félelmetességének hirét haza hozták. Azután az egyik hadjárat a másikat követte, anélkül azonban, hogy azok a törökök terjeszkedésének gátat vethettek volna. /részlet a könyvből/



Részletes keresés