Históriaantik Könyvkiadó, Budapest

Zombor. Bittermann Nándor és Fia Könyv- és Kőnyomdája, 1896 - Hasonmás kiadás

Polyglott állam lakói, milyen Magyarország, a legnagyobb egyértelmű- és egyérzelműség mellett sem tekinthetők egységes nemzetnek. Nem legalább a történetíró előtt. El kell tudnia választani ennek az ország határain belől élő nemzetiségeket az uralkodó nemzetiségtől; ki kell mutatnia a történet menetén a testvér népek szereplését és részvételét az országos küzdelmekben ; szóval azok speciális történetével is kell foglalkoznia, mint oly résszel, mely nélkül a nemzet egyetemes története hiányos maradna. Hazánk történetében a többi közt szintén szerepel egy nemzetiség, mely mint a magyar nemzet kiegészítő része, régi lakója e földnek és régi részese a nemzet által végbevitt cselekvényeknek.

A történeti Bácska területén élt egykori nemes családok genealógiai története.

Bagi Zoltán nagyszabású műve a Habsburg Monarchia és Oszmán Birodalom között Magyarországon folyó 15 éves háborút (1593-1606) tárgyalja újszerű, nem esemény történeti, hanem inkább hadszervezési, logisztikai megközelítésben. A szerző a Habsburg-hadsereg nézőpontjából közelíti meg a háború történéseit. Bemutatja a császári-királyi hadak szervezeti felépítését, tisztségviselői karát, a gyalogság és lovasság főbb típusait, a csapatok verbuválását, társadalmi összetételét...

Hasonmás kiadás - Temesvárott : nyomatott a Csanád-Egyházmegyei Könyvnyomdában, 1882.

Czirbusz Géza piarista szerzetes és egyetemi tanár 1886-ban szerzett doktorátust a jelen kötet egy későbbi átdolgozásával, s megválasztották munkája elismeréséül a budapesti Néprajzi Társaság bolgár szakosztályának elnökévé is...

Hasonmás kiadás- Pozsony: Wigand, 1917. - (Magyar protestáns történelmi emlékek)

„A harminc év előtt elhúnyt szép reményű történetíró, Mikulik József egyik hátrahagyott értékes munkáját bocsátjuk e füzetben a közönség elé. A hála is ösztönzött rá, mert sokat tanultam e munkából, a kegyelet is, hogy ez igazi tehetség emlékét felújítsam körünkben...bővebben

Hasonmás kiadás - Győr, 1936.

„A Szent István király alapította győri püspökség hatalmas földterületet foglalt magában. A századok folyamán nagy történeti események játszódtak le ezen az őskultúra emlékeiben gazdag határterületen. Itt érintkezett a Kelet a Nyugattal, a keletrómai császárság a keresztény szellemben új életre támasztott római szent birodalommal. Az őslakók és a később betelepülő néptöredékek laza rétegeiből a maga erejével egységes országot alakított az államalkotó magyarság, mely meg akarta oltalmazni a maga állami életének függetlenségét mindkét világhatalom ellenében.

Hasonmás kiadás - Győr, 1938.

"Káptalanunk együtt viselte a nap hevét és terhét a viharos magyar századokban a nemzettel és a nemzetfenntartó kereszténységgel. Sírt és örült a nemzet és keresztény sorsa szerint és részt kért és kapott abból a munkából, amely nemzetünket elvezette vérzivataros időkön át a mai napig. Ezt a sokrétegű munkát akarjuk feltárni jószándékú olvasóink előtt, mert tudjuk, hogy igen sokan nem ismerik...

Hasonmás kiadás: "Pátria" irodalmi vállalat és nyomdai részvény-társaság nyomása - 1906, Budapest

„A mult század utolsó tízéveiben mozgalom indult meg az egész művelt világon azzal a czéllal, hogy az ősi népektől fönnmaradt emlékekből, elenyészett hatalmuknak, megsemmisült alkotásaiknak ásatag romjaiból fölépíttessék kulturájuknak a mienkéhez képest talán primitiv, mégis csodálatot keltő hatalmas épülete. A mozgalom hazánkban a legkiválóbb búvárok körében talált követőkre. Világhírű tudósainknak egy emberöltőre terjedő munkássága emelte ki az ezeréves homályból azokat a kérdéseket, a melyek nemzetünk ősi műveltségére és szorosan fajunkra vonatkoznak. E munkához kívánok csatlakozni én is...bővebben

Kolozsvár Csanád-Egyházmegyei K., 1890 - Hasonmás kiadás

"A jelen könyv czélja jubiláris, és pedig azon 100 évnek eseményeit, a lehető hűséggel és részletességgel előadni, a melyeket a piaristák Temesvár szép városának falai között átéltek"...bővebben

„A magyar függetlenségi harc 1848-1849-ben a dél-magyarországi hadszínhelyen kezdődött s ugyanott nyert tragikus befejezést. Munkám ama hadműveleteket tárgyalja, melyekben a magyar hadak a fölkelő szerbek s utóbb az egyesített osztrák-szerb csapatok ellen harcoltak."...bővebben

Hasonmás kiadás - Győregyházmegye Könyvnyomdája, 1898.

„E mű czélja, Szűz Mária helyes kultuszát előmozdítani, azért nem akarva is kénytelen az ellenkező eljárást megróni. Bocskay leszedette hadi zászlóiról a Magyarok Nagy Asszonyának képeit és úgy támadott. Azt vélte, hogy győzött. Babérai csakhamar elhervadtak. A nemzet zöme ősei hitéhez újra visszatért és ismét Szűz Mária védő paizsa alá menekült...

Hasonmás kiadás – Pécs. Budapest. - Pesti Lloyd-Társulat nyomdája, 1942.

Darkó Jenő munkájában a csángó magyarok településtörténetét és az 1930-as évek állapotát dolgozta fel.

„Ötven- és százmilliós nemzetek öt-tízezres néptöredékeik sorsát a legmesszebbmenő gonddal kísérik: elszórt fajrokonaikat élet-halálharcukban is visszaviszik a nagy nemzeti egységtesthez; szokásaikról, életmódjukról, történelmükről irodalom keletkezik, családonként tartják számon, felkarolják őket s áldozatok árán is gondoskodnak róluk. Annál inkább kell a mi magyar fajtánk minden rétegéről tudnunk, őket felkarolni s róluk gondosodnunk. A magyar élet duzzadó erőit kévébe kell fogni, hogy a történelem vihara szét ne szórja e nemzetet és rajta végig ne gázoljon.” 

Nyitra Schempek és Huszár Ny., 1886 - Hasonmás kiadás

„Legujabb alkotásu könyvtárunk ismertetése előtt megemlékeznem illenék a nyitrai régi könyvtárakról, vagy legalább azoknak egy-két rommaradványát bemutatnom. Mert fel nem tehető, hogy Nyitrának annyi jeles püspöke, kik Árpád- és vegyes-házi királyaink korszakában nem csak buzgón terjesztették Isten országát, hanem hazájokat is kitünően szolgálták; - s a káptalan, mely már a XIII-dik század elején hiteles okmányok kiadásával közjogi téren fontos tényezőként szerepelt, ne birtak volna kettős hivatásuk méltó betöltéséhez szükséges forrásmunkákkal. Mindezekből azonban misem maradt fenn; sőt egykori létezésöket is egy árva levéltári adattal sem bizonyithatom be. E sajnos jelenség okát a nyitrai püspöki vár viszontagságteljes multjában kell keresnünk.”

Hasonmás kiadás – Nyitra, 1876.

A nyitrai rendi gimnázium 1701 és 1876 közti fennállásának története. 

Hasonmás kiadás - Budapest : Márkus Samu,1895.

Tarnóczy Gusztáv országgyűlési képviselőként és Nyitra vármegye főjegyzőjeként élénk közgazdasági tevékenységet fejtett ki. Politikai témájú cikkei számos közéleti lapban jelentek meg. A jelen kötetben szűkebb környezetének, Nyitra város 1892-es választásainak történetét jegyezte le, amelynek választási elnökként volt tanúja. 

Hasonmás kiadás - Stephaneum nyomda, Budapest - 1909.

Visegrádi János piarista pap munkája az 1642-ben alapított podolini piarista rendház történetét tárgyalja, amely a lengyeleknek elzálogosított tizenhárom szepességi város egyikében működött, így mindkét ország művelődéstörténetében fontos szerepet játszott...

Hasonmás kiadás – Budapest. Magyar Tudományos Akadémia, 1894.

Acsády Ignácz a magyar pénzügyigazgatás török kori két fontos központjának, a szepesi és pozsonyi kamarának a történeti feldolgozását adja közre e fontos tanulmányában...bővebben

Hasonmás kiadás – Esztergom, 1870.

Knauz Nándor (Óbuda, 1831. október 12. – Pozsony, 1898. április 26.) történész, katolikus pap, az MTA tagja életét a középkori oklevelek tanulmányozásának szentelte. Pozsonyi prépostsága idején állította össze a jelen kötetet, amely a 12. század legelejétől tartalmaz dokumentumokat.

Hasonmás kiadás – Pozsony : Eder István Kvny., 1896.

„Egy határszéli középiskola történetének keretében a magyar közművelődés egyik legfontosabb ágának, a hazai iskolázás ügyének, a képe tárul fel e munkában az olvasó szemei előtt. Azon időtől kezdve, a midőn a tanultság teljesen a. róm. egyház papjainak tulajdonát képezte és az iskola kizárólag az egyház czéljait tartotta szem előtt, egész máig, a midőn az iskolák az államélet nagy szervezetében nagyon jelentékeny tényezőként szerepelnek és a midőn tőlük a magyar nemzeti állam megalkotásában a  politikusok és a társadalom vezetői elemei döntő munkásságot várnak: mondjuk, a keresztény magyar monarchia megalapításától e haza ezeréves fennállásának világraszóló ünnepéig, gymnasiumunk multján, mintegy a nemzettest ütőterén megfigyelhetjük közművelődésünk fejlődő életének korszakonként való lüktetéseit.”

A Regéci vár az elmúlt három évszázadban a pusztulás szomorú képét mutatta. Csak hosszú idő után nyílt lehetőség ennek a folyamatnak a megállítására. Álló, még mindig tekintélyes falmaradványai gyönyörű környezettel párosulnak, így a térség egyik turisztikai látványossága, amely még sok lehetőséget rejt magában mind tudományosan, mind gazdaságilag. Ezt a helyi önkormányzat is felismerte, és pályázati támogatásokhoz folyamodott. Simon Zoltán régész vezetésével 1999-ben megkezdődött a vár tudományos feltárása és a feltárt maradványok konzerválása, amelyet a tervek szerint részleges helyreállítás követ. Az ásatások során, melyek zömmel a nyári 2-5 hetes időszakra korlátozódnak, szép lassan a vár egészét sikerül megtisztítani a törmeléktől és az előkerült falak nagy részének megerősítése is megtörténik. Nagyon szép remények vannak abban az irányba mutatva, amely a Regéci vár történetének egy új korszakát jelenthetik.