Reprintek

Hasonmás kiadás - Győr, 1938.

"Káptalanunk együtt viselte a nap hevét és terhét a viharos magyar századokban a nemzettel és a nemzetfenntartó kereszténységgel. Sírt és örült a nemzet és keresztény sorsa szerint és részt kért és kapott abból a munkából, amely nemzetünket elvezette vérzivataros időkön át a mai napig. Ezt a sokrétegű munkát akarjuk feltárni jószándékú olvasóink előtt, mert tudjuk, hogy igen sokan nem ismerik...

Hasonmás kiadás – Esztergom, 1870.

Knauz Nándor (Óbuda, 1831. október 12. – Pozsony, 1898. április 26.) történész, katolikus pap, az MTA tagja életét a középkori oklevelek tanulmányozásának szentelte. Pozsonyi prépostsága idején állította össze a jelen kötetet, amely a 12. század legelejétől tartalmaz dokumentumokat.

Hasonmás kiadás - Budapest : Márkus Samu,1895.

Tarnóczy Gusztáv országgyűlési képviselőként és Nyitra vármegye főjegyzőjeként élénk közgazdasági tevékenységet fejtett ki. Politikai témájú cikkei számos közéleti lapban jelentek meg. A jelen kötetben szűkebb környezetének, Nyitra város 1892-es választásainak történetét jegyezte le, amelynek választási elnökként volt tanúja. 

Kugler Alajos. – Sopron : Petőfi Nyomda,1909. – Hasonmás kiadás

"Sopron (a kelta "Scarban" s a római "Scarbantia", német nevén: "Oedenburg") egyike Magyarország legműveltebb városainak, amely hazánk történetében ősidők óta mindig nevezetes szerepet játszott. Olyannak teremtette eleven történetet fakasztó kedvező földrajzi helyzete s ezzel karöltve kiváló közművelődési érzéket nevelő nagy történelmi multja."

„A magyar függetlenségi harc 1848-1849-ben a dél-magyarországi hadszínhelyen kezdődött s ugyanott nyert tragikus befejezést. Munkám ama hadműveleteket tárgyalja, melyekben a magyar hadak a fölkelő szerbek s utóbb az egyesített osztrák-szerb csapatok ellen harcoltak."...bővebben

"Jelen könyvem sem nem másolata, sem bővített kiadása 31 évvel ezelőtt megjelent monográfiámnak. Tartalmilag és adatok beállításában egészen új dolgozat, mert egy emberöltő tapasztalatainak leszűrődése. Csupán alapfelfogásom nem változott, sem a honi bolgárokról, sem a krassovánok eredetéről. Sőt Syrku orosz tudós részéről is beigazolást nyert az én a nyolcvanas években hirdetett nézetem. A bolgárokról alkotott véleményemet pedig Bulgáriának a legutolsó 10 év alatt elért gazdasági és nemzeti erősödése, meg a lefolyt török-bolgár háború hadi sikerei igazolták. Bármint forrongjanak egy ideig ott, lenn a Balkánon természetes kereteikben elhelyezkedni s kristályosodni eddig nem tudó balkáni népek, - azt a világtörténeti és geográfiai tényt meg nem cáfolhatja senki és semmi, hogy a törökség nem bír ellentállni az európaizálás erejének, az európai ember világterjeszkedésének - és hogy a felszabadult balkáni népeknek van ezentúl jövőjük tulajdon hazájukban, a Földközi tenger keleti medencéjében, az Afrikába és Indiába vezető utak csomójában."

Kolozsvár Csanád-Egyházmegyei K., 1890 - Hasonmás kiadás

"A jelen könyv czélja jubiláris, és pedig azon 100 évnek eseményeit, a lehető hűséggel és részletességgel előadni, a melyeket a piaristák Temesvár szép városának falai között átéltek"...bővebben

Hasonmás kiadás- Pozsony: Wigand, 1917. - (Magyar protestáns történelmi emlékek)

„A harminc év előtt elhúnyt szép reményű történetíró, Mikulik József egyik hátrahagyott értékes munkáját bocsátjuk e füzetben a közönség elé. A hála is ösztönzött rá, mert sokat tanultam e munkából, a kegyelet is, hogy ez igazi tehetség emlékét felújítsam körünkben...bővebben

Hasonmás kiadás – Budapest. Magyar Tudományos Akadémia, 1894.

Acsády Ignácz a magyar pénzügyigazgatás török kori két fontos központjának, a szepesi és pozsonyi kamarának a történeti feldolgozását adja közre e fontos tanulmányában...bővebben

Hasonmás kiadás - Temesvárott : nyomatott a Csanád-Egyházmegyei Könyvnyomdában, 1882.

Czirbusz Géza piarista szerzetes és egyetemi tanár 1886-ban szerzett doktorátust a jelen kötet egy későbbi átdolgozásával, s megválasztották munkája elismeréséül a budapesti Néprajzi Társaság bolgár szakosztályának elnökévé is...

Hasonmás kiadás – Pozsony : Eder István Kvny., 1896.

„Egy határszéli középiskola történetének keretében a magyar közművelődés egyik legfontosabb ágának, a hazai iskolázás ügyének, a képe tárul fel e munkában az olvasó szemei előtt. Azon időtől kezdve, a midőn a tanultság teljesen a. róm. egyház papjainak tulajdonát képezte és az iskola kizárólag az egyház czéljait tartotta szem előtt, egész máig, a midőn az iskolák az államélet nagy szervezetében nagyon jelentékeny tényezőként szerepelnek és a midőn tőlük a magyar nemzeti állam megalkotásában a  politikusok és a társadalom vezetői elemei döntő munkásságot várnak: mondjuk, a keresztény magyar monarchia megalapításától e haza ezeréves fennállásának világraszóló ünnepéig, gymnasiumunk multján, mintegy a nemzettest ütőterén megfigyelhetjük közművelődésünk fejlődő életének korszakonként való lüktetéseit.”

Hasonmás kiadás – Győr, 1867.

Zalka János győri megyéspüspök dolgozata az erdélyi szászok történetét dolgozza fel betelepülésüktől a középkor végéig...bővebben

Hasonmás kiadás – Nyitra, 1876.

A nyitrai rendi gimnázium 1701 és 1876 közti fennállásának története. 

Budapest Magyar Tudományos Akadémia, 1878 - Hasonmás kiadás - Települések leírása.

Szörény vármegye és régebben a szörényi bánság területe időnkint változó határokkal birván, kénytelen vagyok tájékozásul elmondani, hogy történetem alapjául azon területet vettem, mely ma, az ujra alakított Szörény vármegye alatt értetődik. Tágasabb az általam történetileg leirt terület csak annyiban, mennyiben a szörényi várat (mely ma országunk határán kivül esik) is bevettem, és természetszerüleg bevennem kellett is; tágasabb annyiban is, a mennyiben Kis-Oláhországról is szólok, a meddig a szörényi bánság kiegészitő részét képezte...bővebben

Hasonmás kiadás – Kolozsvártt, 1867.

Lukácsy Kristóf 1859-es latinul megjelent erdélyi örmények történetéről szóló munkáját egészíti ki a jelen kötet. Ismerteti az erdélyi örmény rítusú egyház történetét, s küzdelmét a beolvasztással fenyegető erdélyi római katolikus püspökség fenhatóságával szemben...bővebben

Budapest Magyar Tudományos Akadémia, 1891 - Hasonmás kiadás

"Oláh nép sűrűn tanyázott a Maros és Temes közén már a XIV. század óta. Erdély bérczes határainak hosszában kiváltságos oláh kerületek is léteztek, melyek némelyike lehúzódott egészen a mai Temes és Torontál rónáira. A török hódoltság nem bolygatta őket fészkeikben, sőt számos kedvezményben részesíté az oláh kenézségeket."

Zombor. Bittermann Nándor és Fia Könyv- és Kőnyomdája, 1896 - Hasonmás kiadás

Polyglott állam lakói, milyen Magyarország, a legnagyobb egyértelmű- és egyérzelműség mellett sem tekinthetők egységes nemzetnek. Nem legalább a történetíró előtt. El kell tudnia választani ennek az ország határain belől élő nemzetiségeket az uralkodó nemzetiségtől; ki kell mutatnia a történet menetén a testvér népek szereplését és részvételét az országos küzdelmekben ; szóval azok speciális történetével is kell foglalkoznia, mint oly résszel, mely nélkül a nemzet egyetemes története hiányos maradna. Hazánk történetében a többi közt szintén szerepel egy nemzetiség, mely mint a magyar nemzet kiegészítő része, régi lakója e földnek és régi részese a nemzet által végbevitt cselekvényeknek.

Hasonmás kiadás: "Pátria" irodalmi vállalat és nyomdai részvény-társaság nyomása - 1906, Budapest

„A mult század utolsó tízéveiben mozgalom indult meg az egész művelt világon azzal a czéllal, hogy az ősi népektől fönnmaradt emlékekből, elenyészett hatalmuknak, megsemmisült alkotásaiknak ásatag romjaiból fölépíttessék kulturájuknak a mienkéhez képest talán primitiv, mégis csodálatot keltő hatalmas épülete. A mozgalom hazánkban a legkiválóbb búvárok körében talált követőkre. Világhírű tudósainknak egy emberöltőre terjedő munkássága emelte ki az ezeréves homályból azokat a kérdéseket, a melyek nemzetünk ősi műveltségére és szorosan fajunkra vonatkoznak. E munkához kívánok csatlakozni én is...bővebben

Nyitra Schempek és Huszár Ny., 1886 - Hasonmás kiadás

„Legujabb alkotásu könyvtárunk ismertetése előtt megemlékeznem illenék a nyitrai régi könyvtárakról, vagy legalább azoknak egy-két rommaradványát bemutatnom. Mert fel nem tehető, hogy Nyitrának annyi jeles püspöke, kik Árpád- és vegyes-házi királyaink korszakában nem csak buzgón terjesztették Isten országát, hanem hazájokat is kitünően szolgálták; - s a káptalan, mely már a XIII-dik század elején hiteles okmányok kiadásával közjogi téren fontos tényezőként szerepelt, ne birtak volna kettős hivatásuk méltó betöltéséhez szükséges forrásmunkákkal. Mindezekből azonban misem maradt fenn; sőt egykori létezésöket is egy árva levéltári adattal sem bizonyithatom be. E sajnos jelenség okát a nyitrai püspöki vár viszontagságteljes multjában kell keresnünk.”

Budapest Magyar Tudományos Akadémia, 1908 -Hasonmás kiadás

Hazai történetírásunk feltünően keveset foglalkozik a magyarországi szerb nép görög egyházi intézményeinek történetével. Nem érdeklődünk eléggé e bizanti alkotásoknak magyar földön - a római egyház és a nyugati műveltség körében - folytatott életével és azokkal a körülményekkel, melyek közt ezek az ősrégi keleti keresztény intézmények az ő sajátszerű jellegzetes formájukkal és szellemükkel hazánk területére behatoltak s itt már évszázadok előtt állandó otthont készítettek maguknak. A keleti görög egyház legjellemzőbb s közművelődési és magyar állami tekintetekből is figyelemre legméltóbb intézményei hazánkban a szerb monostoregyházak, rendeltetésük szerint a magyar földön élő szerb nép valláserkölcsi nevelőházai és tanítóiskolái.