Székelyföld (általában)

Ez a kötet egy szubjektív válogatás a székely népballadákból. Vállalom minden ódiumát, és nyíltan megvallom: én ebbe a kötetbe zömmel azokat a székely népballadákat válogattam be, amelyek mögött hallani véltem tündéri édesem, kicsi nagyanyám, csíkszentkirályi, született Balló Julianna varázslatos hangját, mesélőkedvét, olvasmányait, imádságait, éteri hangját, amikor a Pókainét szavalja a gaz Báthoriakról. Az ő emlékének ajánlom, s így küldöm a kedves Olvasók felé a Székely Könyvtárnak ezt a kötetét. (Ferenczes István)

A rongyossá olvasott, csak néhány ceruzarajzzal illusztrált Benedek Elek-mesekönyvemet édesanyaként ismét naponta forgatom. Nem volt szívem lecserélni őt, pedig több száz válogatás jelent meg azóta. A rendszerváltás után rövid ideig úgy tűnt, hogy Cerceruska és Sárkányölő Sebestyén helyét végképp átveszik a rózsaszínű unikornisok, a szupermenek, hogy Andersen Pöttöm Pannája csak Barbie-ként adható el, hogy Hamupipőkét és Holle anyót csak Disney-rajzfilmből ismerhetjük meg, s hogy csupán lerövidített, lebutított meseváltozatokat olvashatunk a sok igénytelenül illusztrált, helyesírási hibákkal teli mesekönyvekből. De aztán fellélegezhettünk: tanúi lehettünk annak, hogyan született újjá a magyar gyermekirodalom, hogyan kerültek vissza a könyvesboltok polcaira a klasszikusok.

Erre a polcra kívánjuk elhelyezni ezt a kötetet, melybe Benedek Elek első három gyűjteményéből válogattunk 22 mesét. (Mirk Szidónia-Kata)

A Székely Nemzeti Múzeum 2010-es évkönyve a múzeumi örökség, a természettudományok, régészet és történettudományok és a néprajz tárgyköréből közöl tanulmányokat, továbbá a múzeumi igazgató éves jelentését.A Székely Nemzeti Múzeum Acta Siculica 2010 évkönyve

Előzékoldalak

Vargha Mihály: A Székely Nemzeti Múzeum igazgatói jelentése (2009. november – 2010. október)

Múzeum és örökség

Tóth Zsuzsanna: Az Apor-kódex restaurálása (2009–2010)

Dimény Erika: A kézdivásárhelyi Céhtörténeti Múzeum 2009–2010-es múzeumpedagógiai foglalkozásai

Természettudományok

Székely Viorica: Catalogul colecţiei de plante „Pap Sámuel” a Muzeului „Molnár István” din Cristuru Secuiesc

Petráss Katalin – Mátis Attila – Berde Lajos: Az aldrovanda (Aldrovanda vesiculosa) a Rétyi Nyírben

Kocs Irén: A Magyar Természettudományi Múzeum Bogárgyűjteményében található, Székelyföldön gyűjtött ormányosalkatú bogarak fajlistája (Coleoptera: Curculionoidea)...bővebben

A 2007. évi Évkönyv természettudományi, történettudományi és néprajzi tanulmányokat közöl. A kötet mintegy félszáz tanulmánya a Székelyföldhöz kötődik. A Székely Nemzeti Múzeum Acta Siculica 2007 évkönyve

Előzékoldalak

Vargha Mihály: A Székely Nemzeti Múzeum igazgatói jelentése 2006–2007

Muzeológia

Demeter Éva: Múzeumok határok nélkül. Természettudományos muzeológiai kapcsolatok a Kárpát-medencében

Természettudományok

Kis Boglárka – Szász Árpád – Pál Zoltán: Ásványvíz-definíciók és besorolások fejlődése. A TDS-alapú jelenlegi besorolás problémái egy észak-erdővidéki vizsgálat tükrében

Pál Zoltán – Bálint Kinga: Települési talajvíz-szennyezési mintázatok erdővidéki falvak példáján

Székely Viorica: Catalogul colecţiei de plante „Nyárády Erazmus Gyula” de la Muzeul „Haáz Rezső” din Odorheiu Secuiesc

Csata Zoltán – Váncsa Éva: Didymosphenia geminata, o diatomee invazivă care periclitează ecosistemele de ape de suprafaţă

Csata Zoltán – Váncsa Éva: Contribuţii la cunoaşterea faunei de macrozoobentos din apele curgătoare din judeţul Covasna (România)...bővebben

Előzékoldalak

Vargha Mihály: A Székely Nemzeti Múzeum igazgatói jelentése (2007. november – 2008. október)

Muzeológia

Demeter Éva: Kísérlet a múzeumlátogatók számának növelésére a Székely Nemzeti Múzeumban (2007-es példák, tervek a jövőre)

Természettudományok

Pál Zoltán – Kis Boglárka – Székely Borbála: Erdővidéki természetes ásványvizek fizikai-kémiai tulajdonságainak összehasonlító vizsgálata földtani eredetük függvényében

Székely Viorica: Catalogul colecţiei de plante „Bányai János” de la Muzeul „Haáz Rezső” din Odorheiu Secuiesc

Szász-Fejér János: A zabolai Mikes-park és fás növényei

Kocs Irén: Diószeghy László és a Székely Nemzeti Múzeum, 1934–1943...bővebben

Néha megesik az emberfiával, hogy a jóból is több gyűl össze az éppen szükségesnél, s ilyenkor tanácstalanul tanakodva-tusakodva áll a helyzet előtt. A buta ember talán kiválasztja a portéka legjavát, a többit pedig félredobja, veszni hagyja, mint szükségtelent, de a bölcsebb másként cselekszik: ügyesen kettéosztja a készletet, s mindkét rakásba tesz a legjobból is, e egy helyett két darabot készít a portékából. Hát valahogy így jártunk mi is a 2015-ös Kalendáriummal: véges lévén a terjedelem, sok minden kimaradt belőle, annyi, hogy akár egy újabb kalendáriumra is futotta volna...bővebben

Előzékoldalak

Vargha Mihály: A Székely Nemzeti Múzeum igazgatói jelentése (2008. november – 2009. október)

Múzeum és örökség

Boér Hunor: Egy fél évszázaddal ezelőtti kísérlet: a Székelyföld múzeumi évkönyve, 1957–1959

Bartha Zonga: Múzeumpedagógia a Székely Nemzeti Múzeumban – Éves beszámoló 2008–2009-ben megvalósult sepsiszentgyörgyi gyermekprogramokról

Dimény Erika: Múzeumpedagógia a kézdivásárhelyi Céhtörténeti Múzeumban – Együttműködés a múzeum és az iskolák között

Természettudományok

Szabó Miklós: Adatok a Magyar Autonóm Tartomány hasznosítható ásványkincseinek kutatásához (1956)

Vörösváry Béla: A csíktaplocai Vasfúvó-domb

Székely Viorica: Catalogul colecţiei de plante „Pap Sámuel” de la Muzeul „Haáz Rezső” din Odorheiu Secuiesci...bővebben

A kézdivásárhelyi Pro Press Egyesület 272 oldalas (!), igényes kivitelezésű, magas szakmai színvonalat képviselő kiadványa – tulajdonképpen a Székely Hírmondó napilap évkönyve – a szokványos kalendáriumokra jellemző, változatos tematika mellett ezúttal Székelyföld turisztikai vonzerejére összpontosít, azt népszerűsíti, kiemelt figyelmet fordítva borvizeinkre, gyógyfürdőinkre, természeti látnivalóinkra, történelmi nevezetességeinkre, műemlékeinkre. Emellett a székelyföldi gyümölcs- és szőlőtermesztéshez, szarvasmarha-tenyésztéshez szolgáltat érdekfeszítő adalékokat, megismerkedhetünk legifjabb mesemondóinkkal, a gyergyóiak Hazug Pistájával, a csíkszentmártoniak zarándok polgármesterével, az ikafalviak sajtkészítőjével, az uzoniak grófjával...bővebben

A székely társadalom a 17. század elején még jobbára azért kezdett, hogy korábbi szabadságjogait, amit összefoglaló néven kollektív nemességként említettek, visszaszerezze és megtarthassa. A kollektív nemesség minden egyes székelyre érvényes kiváltságaiból azonban éppen ebben a században bontakoztak ki azok a kiváltságok, amelyek már nem terjedtek ki a székely közösség egészére...bővebben

Székely Oklevéltár – A székelység és a Székelyföld középkori és kora újkori múltjára vonatkozó dokumentumok gyűjteménye. 

A Székely Oklevéltár új sorozatának négy vaskos (IV-VIII.) kötete az EME legrangosabb kiadványa a történelmi források körében. A székely általános és katonai összeírások a 16-17. századi egész európai történelem párját ritkító forrásai közé tartoznak, amennyiben a népszámlálásokat megelőző korszakból településenként és azokon belül a társadalmi rétegek rendjében vették számba az egész Székelyföld családfőit vagy éppen teljes férfilakosságát. 

Akárcsak az előző évben, a megszokotthoz képest most is 32 oldallal vaskosabb a Székely Kalendárium legújabb kiadása, amely ráadásul ezúttal teljesen színes. És a színesség nem csak küllemére, hanem tematikájára is vonatkozik.A tulajdonképpeni naptár-részben időjárási kuriózumokról, népi megfigyelésekről, világ- és magyar napokról, az egyes hónapokhoz kapcsolódó gyógynövényekről, Székelyföld tizenkét mitikus helyéről olvashatnak, és székelyföldi személyiségek évforduló-naptárát is tartalmazza. Ezúttal sem hiányoznak az erdélyi gasztronómiát taglaló írások, ételreceptekkel fűszerezve, szó esik népi gyógymódokról, hagyományokról, Székelyföld legrégebbi templomairól...bővebben

2001-ben, a Teleki László Intézet kezdeményezésében egy kutatási program indult, a Székelyföld az ötvenes években - Magyar Autonóm Tartomány címmel. E program eredménye ez a tanulmánykötet, amely nemcsak a MAT történetének monográfiája, hanem egy, a helyi levéltári feltárásokra első ízben támaszkodó, és éppen ezért új adatokat összefüggéseket bemutató tanulmánykötet.

A szerző elsősorban arra keresi a választ, miképpen keletkeztek, és főképpen: milyen hatással voltak ezek - a székelység történetében fontos szerepet játszó - hamisítványok a székelység történeti tudatára, illetve arra, ahogyan a román történeti kutatás kezelte a székelykérdést.

A kötet székelyföld turizmusának fejlesztését nem csupán ágazati kérdésként szemléli, illetve a fejlesztést nem településszintű szereplők, nem a központi kormányzati szereplők és nem a multinacionális tőkés társaságok szemszögéből, hanem a térségi, regionális szereplők, közösségek szemszögéből próbálja megközelíteni.

"Az 1875-ben megalakult «Székely mívelődési és közgazdasági egylet» kiváló feladatául tekintette alaposan megismerni a bajokat és nehézségeket, melyek a székely nép szellemi fejlődését és anyagi gyarapodását gátolják s módokat keresni a megismert bajok orvoslására, s évről évre minden kitelhető módon eszközölni e jóravaló nép előhaladását és jólétét. E czél valósítása végett az egylet központi választmánya alkalomszerűnek találta, hogy a «székely mívelődési és gazdasági viszonyoknak» egy hiteles adatokon nyugvó, kimerítő s állandó becscsel bíró, rendszeres leírására, bizonyos díj tűzetvén ki, pályázat hirdettessék."

Székelyföld regionális fejlesztése és fejlődése aktuális kérdéssé vált mind a hétköznapi diskurzusban, mind a különféle társadalomtudományos vitákban is. A szerző a helymarketing-kutatások alkalmazhatóságát, eszközeit, célját, szükségességét, prioritását, veszélyeit és gyakorlati előnyeit vizsgálja...bővebben

Már a kezdetekkor „élő” múzeum, és szerencsére meg tudott maradni annak a mai napig is. Sátrazó diákok tucatjai tanulták a hagyományos mesterségek fortélyait, vagy besegítettek a gyűjtemények rendezésébe, karbantartásába egy olyan korban, amikor a múzeumpedagógia fogalma még ismeretlen volt nálunk. A szelíd mosolyú pedagógus, id. Haszmann Pál kitűnően ráérzett a közgyűjtemények élővé tételének, vagyis a modern muzeológia művelésének a módozataira, arra, hogy nem elég a régmúlt korok tárgyi emlékeit „szemmel simogatni”, nem elég a szépérzékünket fejleszteni általuk, de meg kell tanulnunk a történetüket, anépi mesterségek észjárását, zsenialitását, sőt a tárgyak újraalkotását, továbbgondolását, akár rendeltetésük újraértelmezését.

A Székely Könyvtár sorozat jelen kötete olyan régi népi imádságokat tartalmaz, amelyeket a folklórgyűjtők az elmúlt évtizedekben a Székelyföldön, valamint a székelység köréből kirajzott gyimesi csángók, moldvai székelyes csángók és a bukovinai székelyek körében jegyeztek le, majd jelentettek meg. 

A népi imádság az egyik olyan folklórműfaj, amelynek kapcsán éppen hogy nem a sajátosat, hanem sokkal inkább az egyetemeset kell kiemelnünk: ezek a székely imádságok is szerves módon illeszkednek egy közös magyar, sőt egy közös európai keresztény szellemiségbe, hiszen alapjában véve mind-mind a középkor Európa-szerte egyetemes vallásos világképének lenyomatai. Ezért van az, hogy a „székelynek” minősített imaszövegeknek általában más magyar tájegységeken, illetve más európai népek körében is vannak olyan változatai, amelyek az itt közöltekhez nagyon hasonlítanak. De vannak a kötetben olyan imádságok is, amelyek a Székelyföldön kívül változat nélküliek. Például az Elindula Mária hosszú útra..., amely a fiát kereső anya szenvedését és az anyai kétségbeeséssel azonosuló teljes kozmosz gyászát jeleníti meg, kizárólag a Székelyföldről (Csík, Gyergyó) ismert. Erdélyi Zsuzsanna, a műfaj felfedezője és legjelesebb kutatója ezt az imatípust tartotta a legszebb magyar archaikus népi imádságnak.

Dokumentumokra, levéltári adatokra épített, a székely önkormányzatot, a székely jogot, a székely intézménytörténetet és ennek irodalmát, a székek kialakulását, a székely önkormányzatot bemutató tanulmány, a székely életrendszer átfogó ismertetése a 13. századtól 1849-ig.

A kötet táblázatai Kovászna, Hargita és Maros megye településeinek lélekszámadatait tartalmazzák 1850 és 1992 között, a lakosság anyanyelvi, nemzetiségi és felekezeti hovatartozása szerint részletezve. Az összeállítás célja a helyi nemzetiségi önismeret szolgálata, a helytörténeti kutatások, illetve az etnikus folyamatok vizsgálatának segítése az anyanyelvi, nemzetiségi és vallási adatsorok időbeni változásainak települések, települési csoportok szerinti áttekintésévei és egyben láttatásával...