Betöltés...

Erdély etnikai és felekezeti statisztikája I.

Varga E. Árpád (összeállító)

Kovászna, Hargita és Maros megye - Népszámlálási adatok 1850-1992 között


Ár: 6.000 Ft

Raktáron

Pro-Print Könyvkiadó, Csíkszereda
Teleki László Alapítvány, Budapest
210 x 295 mm, fűzött, 602 oldal
Kiadás éve: 1998
Illusztrátor: Sebők László (térkép)
Sorozat: Múltunk könyvek
ISBN: 973-9311-18-0

A kötet táblázatai Kovászna, Hargita és Maros megye településeinek lélekszámadatait tartalmazzák 1850 és 1992 között, a lakosság anyanyelvi, nemzetiségi és felekezeti hovatartozása szerint részletezve. Az összeállítás célja a helyi nemzetiségi önismeret szolgálata, a helytörténeti kutatások, illetve az etnikus folyamatok vizsgálatának segítése az anyanyelvi, nemzetiségi és vallási adatsorok időbeni változásainak települések, települési csoportok szerinti áttekintésévei és egyben láttatásával.

Az eltelt csaknem másfél évszázad során tizennégy hivatalos népesség-számbavételt és három, a népesség egészére kiterjedő összeírást hajtottak végre a jelenkori Erdély területén.

Az 1850. évi népszámlálás esetében a magyarok rovatában a magyarok és székelyek, a németek rovatában a németek és szászok, az 1992. évi népszámlálás esetében pedig az evangélikusok rovatában az ágostai hitvallású, illetőleg a zsinat-presbiteri evangélikus-lutheránus egyház híveinek száma - az eredeti közlésnek megfelelően - külön-külön szerepel. Az 1869-1910. és 1941. évi magyar népszámlálások a jelenlevő népesség adatait részletezik, 1890-nel bezárólag a polgári, utána az összes (polgári és katonai népességre) vonatkozóan. Az 1850. és 1857. évi osztrák, valamint a román népszámlálások részletes adatai az állandó népességre vonatkoznak. A román népszámlálások esetében ez a kategória 1977-tel kezdődően - a huzamosabb ideje távollevők le-, illetve jelenlevők hozzászámításával- gyakorlatilag a ténylegesen jelenlevő népességet fejezi ki.

 A kötet Kovászna, Hargita és Maros megyék sorrendjében előbb az anyanyelvi-nemzetiségi, majd a vallásfelekezeti adatokat veszi sorra. A település létrejöttével vagy megszűnésévei kapcsolatos megjegyzések az anyanyelvi-nemzetiségi adatokat tartalmazó 1. részben találhatók, a felekezeti adatokat felsorakoztató II. részben nem ismétlődnek meg. A táblázatos fő részhez román-magyar és magyar-román helynévmutató járul. A hivatalos román névalakot az illető helység mai közigazgatási hovatartozásának megnevezése - a föléje rendelt település neve, illetőleg a megye betűjele -, valamint esetleges beolvadásának jelölése egészíti ki. A magyar névalak többnyire az utolsó hivatalos magyar megnevezés, az 1913., illetve az 1944. évi magyar helységnévtárban foglaltaknak megfelelően. Az ezt követően alakult helységek magyar megnevezése az 1956. évi román helységnévtár függelékében - a Magyar Autonóm Tartomány területén - közölt, vagy pedig az Erdélyi helységnévszótárban található névváltozattal azonos. 



Részletes keresés