L'Harmattan Kiadó, Budapest

A kötet szerzője másfél évtizede kutatja a karakteres táj, Bodrogköz történeti néprajzát. A szerző, ahol lehetséges volt, folyamatokat igyekezett megrajzolni, s hangsúlyokat a változásokra helyezte. Fontos hozadéka a könyvnek az is, hogy a trianoni határ által kettéosztott történeti tájat egységben vizsgálja, ezzel árnyalt képet ad a Bodrogköz és hagyományos műveltsége belső tagozódásáról, az életmód táji változatairól is...bővebben

„Az új határ példátlan módon szakította ketté Erdély területét. Történelmi régiókat, évszázadok óta összefonódott gazdasági, társadalmi, kulturális kapcsolatrendszert, falvakat, családokat vágott ketté minden pragmatikus szempont mellőzésével. Városok szakadtak el az őket ellátó vidéktől, ipari vállalatok nyersanyag- és munkaerő bázisuktól, kistermelők felvevő piacuktól, vasútvonalak holtvágánnyá, főútvonalak határ menti zsákutcákká változtak...bővebben

Popély ​Gyula történészi világképét nagymértékben meghatározza a Beneš-dekrétumokkal fémjelzett kisebbségi sors. Mint ismeretes, a rendszerváltás időszakában a kétnyelvű bizonyítványokért folytatott küzdelmek főszereplőjeként kényszerpályára szorították...bővebben

A vajdasági magyarok újfajta történelmi helyzettel, rendkívüli kihívásokkal szembesültek az 1990-es években: háborús körülmények között, Slobodan Milošević rendszerének árnyékában kaptak lehetőséget a politikai önszerveződésre, autonómiájuk kereteinek előkészítésére. Egy kutatócsoport arra vállalkozott a Magyar Tudományos Akadémia Domus Alapítványának támogatásával, hogy minél alaposabban feltérképezze e különleges, a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közösségének megalakulásától az Ideiglenes Magyar Nemzeti Tanács megalakulásáig tartó korszakot. A kötetben levő tanulmányok különbözők diszciplínák nézőpontjait kapcsolják össze, s kiegészülnek a kor jelentős szereplőivel készített mélyinterjúkkal és egy átfogó politikai kronológiával.

Vargyas Lajos, a magyar néprajztudomány és zenefolklorisztika nagy egyénisége, A magyar népballada és Európa (1976), az Egy felvidéki falu zenei világa - Áj, 1940 (2000), A magyarság népzenéje (2002) és számos más, klasszikussá vált mű szerzője, 2004. február 1-én töltötte be 90. életévét. Ebből az alkalomból barátai, tanítványai, pályatársai és kollégái ünnepi kötettel tisztelegtek sokoldalú munkássága előtt a néprajz, a folklorisztika, a népzene- és néptánckutatás, a zenetörténet, az irodalomtudomány, a verstan, a nyelvészet, a művelődéstörténet és más rokon szakmák területéről írott tanulmányaikkal. A kiadványt Andrásfalvy Bertalan, Domokos Mária és Nagy Ilona szerkesztette. Az első kötet DVD melléklete A Kerítésen kívül című Vargyas Lajosról készült portréfilmet tartalmazza, Csorba Judit Dorottya rendezésében.

A 20. század első nagyobb népirtása 1915-ben kezdődött, amikor az oszmán-törökök örmények százezreit deportálták és gyilkolták meg. Az első világháború után kiderült, az áldozatok száma megközelítette a másfélmillió főt. „A sivatagban élhetnek, de másutt sehol”...bővebben

Mit tud tenni egy kora újkori város a fogyatékosokkal, a "kóborgó szegényekkel", a rászorulókkal? Hogyan gondoskodik a falai közé húzódó hajléktalanokról, az árván maradt, vagy a törvénytelen születésű, kitett gyermekekről? Hogyan viszonyul a koldusokhoz, a magukat ellátni képtelen magányos öregekhez...bővebben

A Sapientia Füzetek 28. kötete egy különleges ajándék: a megszentelt élet éve és a 2015. november 14-én megtartott Sapientia-nap közös ajándéka. A kötetben szereplő írások a szerzetesek éve kiemelkedő eseményeinek nagyon fontos tanításai Ferenc pápától, José Rodríguez Carballo OFM érsektől, Mauro Lepori ciszterci és Juan Mari llarduia ferences szerzetestől. Ízelítőt, áttekintést kapunk szerzetesi és egyben emberi életünk különféle összetevőiről: hivatásról és küldetésről, zarándoklétről, személyes és közösségi élet-hivatásról, Istenre és egymásra utaltságról. Segítséget, hogy képessé váljunk hálával tekinteni a múltra, szenvedéllyel megélni a jelent és reménységgel átölelni a jövőt. Miközben - mint az egymásra épülő kövek - együtt, egy-másra támaszkodva észrevétlenül megjelenítjük Krisztus titokzatos testét. Erre a misztériumra szeretné ráirányítani a figyelmünket Egyén és közösség című kötetünk." (a Kiadó)

Takács György kötetében mintegy négyszáz ráolvasást közöl, amelyeket 1995 februárja és 2008 novembere között gyűjtött a csíki, gyergyói és kászoni székelyek, valamint a gyimesi, hárompataki és Úz menti csángók körében, jórészt tehát a hajdani Csíkszék, a későbbi Csík vármegye területén. A modern gyűjtési technikákkal rögzített hanganyag a nyelvjárási sajátságokat tükröző lejegyzésben, a szövegek elhangzásának körülményeivel, a kísérő gesztusok, cselekmények pontos leírásával kerül bemutatásra...bővebben

A halál témáját érintő kulturális és szociálantropológiai irodalomban gyakori téma a modern nyugati ember és a más kultúrákban élők halálképének, halálhoz való viszonyának különbsége. E különbségek azonban az úgynevezett nyugati társadalmakon belül is érzékelhetők. Nem egy antropológus számolt be arról, hogy az általa megismert európai falusi közösségekben az emberek mennyire másként, mennyivel „természetesebben” viszonyultak a halál kérdéséhez és a halottakhoz, mint ami számára saját társadalmi közegében megszokott volt...bővebben

"Különösen az 1990. évtől kezdve nyílt alkalmam, leginkább műemléki kutatások révén, a jelen kötetben szereplő, az erdélyi régiség körébe tartozó emlékek, emlékegyüttesek, többségükben templomok és kastélyok kutatására vagy legalábbis alapos megismerésére, s ezekről, amennyire a körülmények lehetővé tették, nemcsak szakmai beszámolók és tudományos közlemények, hanem szélesebb érdeklősét is kielégítő rövid összefoglalások is születtek. A műemlékvédelem nehéz feladatai ugyanis közösséget kívánnak: közösségi, társadalmi összefogás, akarat nélkül a legértékesebb műemléket sem lehet fenntartani, így felelősen gondolkodó kutatónak alapvető, azt is mondhatnánk becsületbeli kötelessége, hogy kutatásainak eredményeit leírja, s a lehetőségekhez képest minél tágabb közegben terjessze."

1648 mind az egyetemes, mind az erdélyi történelem számára emlékezetes évszám. A vesztfáliai béke megkötése, illetve I. Rákóczi György halála egyaránt egy folyamat végpontjának látszik: olyan események, amely után a politika úrgondolására, új elemek bevonására, vagy a korábbi szempontok rangsorának megváltoztatására van szükség. A könyv célja, hogy bemutassa, milyen módon alakult át a külpolitika II. Rákóczi György uralkodása alatt, annak kezdeményező, 1657 őszéig tartó szakaszában. A külpolitika változásainak vizsgálata a tényleges politikai cselekvésen és a kitűzött stratégiai célokon kívül annak elemzését is felöleli, miképpen alakult át a külpolitikáról folytatott beszéd, az egyes lépések legitimációjának stratégiája, ezen belül is kiemelt szerepet szánva a felekezeti elem funkcióváltozásainak. 

Baló Bálint, Samuel Barbenius, Jacob Bayer, Michael Binder, Bodor János, Ioan Halmaghi, Köpetzi Bodos Sámuel, Johann Gottfried Schenker válaszai Michael von Brukenthal körkérdésére

1789-ben Brukenthal Mihály, a fogarasi kerület biztosa körlevelet intézett mintegy húsz lelkészhez és ebben választ kért arra, hogy milyen hiedelmek, babonás szokások, rítusok élnek a nép körében. Három szász evangélikus, három magyar református, egy unitárius magyar és egy görög katolikus román lelkész számolt be tapasztalatairól...bővebben

Két doktori program fiatal kutatóinak tanulmányait tartja kezében a tisztelt Olvasó. A Pécsi Tudományegyetemen, illetve elődjén, a Janus Pannonius Tudományegyetemen 1991 szeptembere óta folyik rendszeres, szakos néprajzi képzés, a tanszék 2001-ben vette fel a Néprajz – Kulturális Antropológia nevet, és ugyanebben az évben kezdte meg a PhD-képzést a PTE BTK Interdiszciplináris Doktori Iskolája keretében. A kolozsvári Babeş-Bolyai Tudományegyetem Bölcsészkarán a néprajz szakos képzés az 1990–1991-es tanévtől kezdődően indult, és ugyanezen évtől biztosított a doktori képzés is. A két doktori program 2011 áprilisában Pécsett, majd 2012 júniusában Kolozsvárt szervezett közös néprajzi–antropológiai doktori konferenciát, ahol a doktori képzésben részt vevő fiatal kutatók mutatták be friss kutatási eredményeiket...bővebben

A kötet a szerző 1983–2001 között írt cikkeiből közöl válogatást a magyarság, valamint a szomszédos közép- és délkelet-európai népek hiedelemrendszereinek történeti kérdéseiről és európai kapcsolatairól. A tanulmányok egy csoportja a kereszténység előtti világkép archaikus, újkori folklórban is élő maradványaival, mitikus lények – sorsasszonyok, zivatardémonok, sárkányok – kereszténységbe épült vonásaival, más része régi mágikus technikák és vallásos rítusok mai néphitben betöltött szerepével foglalkozik, így az áldozattal, az átokkal, ráolvasással és az egyházi benedikció és exorcizmus népi gyógyítók kezére került gyakorlatával...bővebben

Ez a kötet az erdélyi magyarság utóbbi negyedszázadának demográfiai, társadalmi, nyelvhasználati, oktatási, jogi, politikai, vallási, médiaviszonyait elemzi egy 1918-1989 közti történeti áttekintéssel kiegészítve. A helyzetképen túl a tanulmánykötet központi kérdése a magyarok Románián belüli integrációjának kerete és a kisebbségi közösség ehhez való viszonya. Könyvünk nem szenvedés- vagy hanyatlástörténet, hanem a meghatározó adottságokat és folyamatokat akarjuk a kor tudományosságának szintjén értelmezni...

A könyvben négy család történetén keresztül megismerhetők a polgári életforma különböző modelljei. Az egyes életpályák ugyanakkor önmagukban is figyelemreméltó művelődéstörténeti ismereteket hordoznak, ilyen például a szabadságharcban is fontos szerepet vállaló Rombauer Tivadaré, vagy a mikológia történetében jelentős Hazslinszky Frigyesé. A könyv a selmecbányai Kachelmann-család, a késmárki Hazslinszky-család, a lőcsei Romauer-család, valamint a kassai Sziklay-család életén keresztül mutatja be a XIX-XX. századi felvidéki magyar polgári világ átalakulásait és hányatott történelmét a reformkortól Trianonig.

Mint e könyv címe is mutatja, vizsgálatunk tárgya az identitás Közép-Európában a nemzetállamok és kisebbségek szempontjából. A tanulmánykötet 25 év termését adja közre, azokat az írásokat, amelyek a szerző, a kisebbségkutató, biztonságpolitikai tanácsadó és egyetemi előadó munkájából születtek. S mint ilyenek sokrétűek, sokcélúak, s némi malíciával szólva, össze nem illőek. Vannak köztük eszmei mondanivalót, világlátást közvetítő és köznapi szükségletet kielégítő, pragmatikus előadás-szövegek olyan, a (kisebbség)politikában sűrűn használt fogalmak tisztázására...bővebben

Tőzsér Kapcsos Anna 1927-ben született a palócföld szívének számító, valódi palóc tudattal rendelkező Kazáron. Kazár faluközössége és kultúrája a palócság jellegzetes példája. Hegyek közé zárt, szűk határú falu, korlátozott lehetőségekkel, konzervatív gazdálkodással, társadalmában, kultúrájában, hiedelemvilágában számos archaizmussal. A falu legidősebb asszonyai még napjainkban is népviseletben járnak. A 77 éves Panni néni az utolsók egyike, akinek nemcsak ruhatára, de gazdag és biztos tudásanyaga is párját ritkítja. A kötet öt generáció életének fontos eseményeit kíséri végig. Autentikusabb belülről láttatás a legempatikusabb szakmai mű esetében sem lehetne, mint ebben az érzésekkel teli családtörténetben és önéletírásban, amelyben szeretteinek és egy végleg eltűnt világ értékeinek akar emléket állítani egy kivételes asszony. A mű - szűkebb néprajzi értékén túl - nemcsak egy hagyományainak értékeire ráébredő közösség öntudatát táplálja, hanem a nagyobb olvasóközönség figyelmére is számot tarthat.

A térképek Elekes Tibor munkái.

A 16. század második felében az Erdélyi Fejedelemség létrejöttével járó számos változás alapvetően befolyásolta a székelység történetét is. Folytatódott a hagyományos rendi társadalom felbomlása, és a székely előkelők új utakat és módokat találtak az anyagi gyarapodásra, politikai befolyásuk növelésére vagy rangos tisztségek elnyerésére...bővebben