Betöltés...

A bodrogközi kultúra és társadalom változása a 19-20. században

Viga Gyula

Ár: 2.400 Ft

Raktáron

L'Harmattan Kiadó, Budapest
PTE Néprajz - Kulturális Antropológia Tanszék, Pécs
160 x 225 mm, fűzött, 268 oldal
Kiadás éve: 2008
Sorozat: Studia Ethnologica Hungarica
ISBN: 978 963 236 068 3

A kötet szerzője másfél évtizede kutatja a karakteres táj, Bodrogköz történeti néprajzát. Vizsgálatai során elsősorban az alábbi kérdésekre keresett választ. A Bodrogköz, illetve annak népe valóban olyan elzárt, hagyományos műveltségében archaikus vonásokat konzerváló táj, illetve népcsoport volt-e a 19-20. században, amilyennek a néprajzi kutatások megrajzolták? Milyen módon formálta át a 19. század második felében lezajló nagy tájátalakítás, a lecsapolás és a folyószabályozás a Bodrogköz arculatát, s az azt követő gazdasági, társadalmi és kulturális változások egészében a táj átalakítás következményei-e, illetve milyen más tényezők játszottak még abban szerepet? Mennyiben változott a polgárosulás folyamatában a Bodrogköz tradicionális életmódja, társadalma és kultúrája, s milyen tényezők okozták ezeket a változásokat? Melyek a változásokat serkentő, illetve az azok ellenében ható gazdasági, társadalmi tényezők? A trianoni országhatárainkon kívül eső, ma Szlovákiához tartozó Felső- Bodrogköz falvainak - vagyis egy határon túli magyar csoport - életmódja, kultúrája valóban régiesebb-e az anyaországi Bodrogköz falvainál, vagy a hasonló jellegű tájak 20. századi műveltségénél? A 19. századi változások után megformálódó települések, falucsoportok "tömbösödését" a megelőző állapot adottságai, vagy a változás következtében ható, újabb tényezők okozták? A szerző, ahol lehetséges volt, folyamatokat igyekezett megrajzolni, s a hangsúlyokat a változásokra helyezte. Fontos hozadéka a könyvnek az is, hogy a trianoni határ által kettéosztott történeti tájat egységében vizsgálja, ezzel árnyalt képet ad a Bodrogköz és hagyományos műveltsége belső tagozódásáról, az életmód táji változatairól is.

Viga Gyula 1952-ben született, 1976-ban Debrecenben a Kossuth Lajos Tudományegyetemen szerzett etnográfus és történelem szakos tanári diplomát. Végzése óta - rövid megszakítással- a miskolci Herman Ottó Múzeum etnográfusa. 1980-ban Debrecenben egyetemi doktori címer, 2004-ben a Pécsi Egyetemen PhD fokozatot szerzett, 2005-ben a Debreceni Egyetemen habilitált. 



Részletes keresés