Popély Gyula történészi világképét nagymértékben meghatározza a Beneš-dekrétumokkal fémjelzett kisebbségi sors. Mint ismeretes, a rendszerváltás időszakában a kétnyelvű bizonyítványokért folytatott küzdelmek főszereplőjeként kényszerpályára szorították.
A Károli Gáspár Református Egyetemen tudott újat kezdeni, ahol a professzori talár mellett egy ideig a rektor-helyettesi láncot is viselte. Ugyanakkor szülőföldjén segítette a Selye János Egyetem akkreditációját. Ekkoriban születtek fajsúlyos Felvidék-monográfiai. Ám minthogy - a rá jellemző következetes szókimondással - jogsértőnek mutatta ki az addig szinte megfellebbezhetetlenül „demokratikusnak” tartott Csehszlovákia kisebbségpolitikáját, ezzel a szocialista korszak igazodó, a nemzeti sorskérdésekkel és érdekekkel szemben szinte immunis történészi magatartásra is rávilágított. A politikai túlpartról érkező bírálatokat jórészt ez az erkölcsi szembesítés váltotta ki. A kisebbségi történész azonban kénytelen a sine ira et studio elvét megfogalmazó Tacitusnak egy másik tételéhez is tartania magát: „Azokat gyűlölik, akiknek ártottak.” Azaz önvédelmi - és nem sérelmi -aspektusból tovább írni a felvidéki magyarság XX. századi történetét.
Ez előtt az életre szóló, megkerülhetetlen vállalkozás előtt tisztelegnek a kötet szerzői - a szakmai palettának szinte minden árnyalatát reprezentálva. Ami azt példázza, hogy - megalapozott érvek bázisán - a múlt birtoklásáért zajló küzdelemben is van mód hiteles és méltányos múlt-értelmezések kiérlelésére. Akár világnézeti és etnikai határoktól függetlenül.
TARTALOM
1. NEMZETI TÉR - TÖRÉSVONALAKKAL
TÓTH ÁRPÁD: Iskolarendszer és városhálózat a késő rendi társadalomban.
A pozsonyi tankerület diáksága a 19. század első felében
BALATON PETRA: Régiófejlesztés: egy elfeledett állami hivatal nyomában
- az agrártárca nagyváradi miniszteri kirendeltsége (1913-1919)
RAFFAY ERNŐ: Goga Octavian a magyar kultúra nemzeti karakterének
sorvadásáról és ennek okairól
MAKKAl BÉLA: Regáti magyar ösztöndíjasok "elitképzése" az anyaországban
az első világháború előestéjén
KOVÁCS DÁVID: "A nemzeti függetlenség igazi harcosai" A KMP nemzeti
retorikájának háttere
POPÉLY ÁRPÁD: A szlovák országgyűlés megválasztása
és az Egyesült Magyar Párt
IZSÁK LAJOS: A magyar-csehszlovák lakosságcsere egyezmény (1946: xv. tc.)
becikkelyezése
VADKERTY KATALIN: Németek és magyarok Pozsonyban 1945-1948 között
II. SORS ÉS SZEREP
SÁRKÖZY MIKLÓS: Felvidék és Erdély között: Vámbéry Ármin és az erdélyi
Rhédey-kripta felújítása egy új dokumentumcsoport fényében
ORDASI ÁGNES: Fiume megmentője. Költő vagy hadvezér? (Lucy Hughes-Hallett:
The Pike: Gabriele D'Annunzio Poet, Seducer & Preacher of War. London,
Fourth Estate, 2013.)
GULYÁS LÁSZLÓ: Az első csehszlovák köztársaság "örökös külügyminisztere".
Edvard Beneš két világháború közötti tevékenysége
MOLNÁR IMRE: Esterházy János élete lengyel kapcsolatainak tükrében
GALO VILMOS: "Jézus Krisztus együgyű szolgája" Tóth Kálmán református
lelkész élete és munkássága (1904-1956)
BOTLIK JÓZSEF: Az első bécsi döntés méltányossága. Az Országház felvidéki
magyar képviselői
VINCZE GÁBOR: Egy jogi-politikai "állatorvosi ló" - a Fülöp Imre elleni népbírósági eljárás (1945-1950)
III. RIDEG HÁBORÚ
HERMANN RÓBERT: Bartha József őrmester és a Simonyi-szabadcsapat
SZARKA LÁSZLÓ: A nacionalizmusok funkcióváltása. Adalékok
Kelet-Közép-Európa első világháborús nemzeti emlékezetének értelmezéséhez
BOGNÁR ZALÁN: A Felvidék legnagyobb hadifogoly tábora az egykori
koronázó városban - Pozsony, 1945
SZAKÁLY SÁNDOR: Tábornok a Felvidékről. Vitéz Náday István vezérezredes
(1888-1954)
GECSÉNYI LATOS: Magyarország és Ausztria a hidegháború jégkorszakában
(1948-1954)
ARDAY LAJOS: Ukrajna - történelem, etnikum, identitás, (geo)politika
VAJDA BARNABÁS: A hidegháború régi és új paradigmái