Egy-egy falu, város, kisrégió, tájegység bemutatása. A könyvekben történeti feldolgozás, néprajz, kultúrtörténet és egyéb tudományterületek egyaránt találhatóak.
A kötet középpontjában a Mátyusföld mint földrajzi-történelmi-kulturális tájegység bemutatása áll a 11. századtól a második világháború végéig. A 18 tanulmány nyugatról kelet felé haladva, Szenctol egészen Mocsonokig, az észak-déli vonalon pedig Szeredtol Negyedig veszi bonckés alá a régió történetét.
A Transylvania Trust Alapítvány és a Kriterion Könyvkiadó közös kiadásában megjelenő Erdélyi műemlékek sorozat az épített örökség tájainkon még fellelhető legértékesebb emlékeit kívánja megismertetni a szélesebb körű olvasóközönséggel. A lassan negyvenedik számához közeledő füzetsorozat egyben történelmi-földrajzi turistakalauzként is szolgál az országjáróknak, hazai és külföldi turistáknak, ráébreszti a fiatalokat értékeinkre, arra, hogy mindnyájunk kötelessége ezeket megőrizni, védeni, és akár áldozatok árán is felújítani, rekonstruálni.
Hosszú évtizedek után újból virágzó, gyarapodó, identitásukban megerősödő korszakot élhetnek a magyarországi németek. A hazai társadalomban, kultúrában, gazdaságban egykor betöltött jelentős szerepük számos értéket hagyott hátra. Napjainkban pedig szemtanúi lehetünk közösségük látványos újraszerveződésének, érdekképviseleti, kulturális és oktatási-nevelési tevékenységük gazdagságának, mellyel ismét kézzelfogható, fontos értéket képviselnek hazánk kulturális palettáján. A múltjukat kutató, jelenüket és jövőjüket építő svábok életerős közösséget alkotnak. Ezt kívántuk bemutatni a Nemzeti Értékek Könyvsorozatban, riportokkal, történetekkel, személyes portrékkal.
A Szlovákia Dunaszerdahelyi járásában, a Duna partján található Bős községet helytörténeti szempontból bemutató munka a polgármester, Fenes Iván méltató szavaival indul, amelyben néhány szó erejéig az elmúlt évek fejlesztési eredményeit tekinti át. Ezután a szerzők időrendben haladva ismertetik a település történetét, három nagy egységben, melyek az első fellelhető dokumentumok keletkezésétől 1945-ig, majd onnan a rendszerváltásig, illetve ezt követően a harmadik záró fejezetben egészen napjainkig tárják fel a település történetét...bővebben
Hasonmás kiadás - Pápa : Debreczeny Ny., 1879.
A barsi esperesség régi s ujabb naplóinak ösmertetése....
Matuska Márton új könyvének kéziratából tájékozódhatunk a mozsori magyar közösségnek és vezetőinek legújabb kori sorsáról. A könyv a Bevezető című fejezetében dolgozza fel a szétrombolt entitás történetét. Adatszerűen követi a falu magyar közösségének növekedését és intézményeinek kialakulását: az iskola megalapítását, a templom építését és a polgári, illetve vallási társadalmi egyesületek megalakulását. A Lincs és kihajtás kora fejezet részletesen szól a 0. évről, 1945-ről, amikor kiűzték szülőfalujukból a magyarokat, s hírmondónak csak egy-két családot hagytak, hogy bizonyítsák voltak itt is magyarok. A föllelt dokumentumok és a szóbeliség tényei azt a rettenetet tükrözik, amit a mozsori magyarok elszenvedtek a második világháború végén, de tükröződnek azok az évtizedek is, amelyekben a titói „szocialista” országot és társadalmat ismerhettük meg...bővebben
A könyv az előzőtől jellegében és szerkezetében is eltérő. A kötet időrendi sorrendben, kronológiai rendszerességgel mutatja be Gyergyóremete jelentősebb történelmi eseményeit. Külön fejezetek részletezik a növénytermesztés, kézművesség, kereskedelmi élet és az oktatás kérdésköreit. A könyv anyaga 1940-ig kíséri végig az általunk tanulmányozott település történetét. Napjainkig csupán az 1953-ban alakult Tejporgyár históriáját érzékeltetjük, s mindezt azért, mivel ez a vállalat nemcsak a Gyergyói-medence állattenyésztésének a fenntartását szolgálja, hanem egyben a megmaradás jelképe is.
Az 1993-ban útjára indított Erdélyi műemlékek sorozata magyar kultúrához tartozó erdélyi épített örökség legjavát mutatja be azzal a céllal, hogy felhívja a közösség figyelmét értékeinkre, örökségünkre, felelősségeinkre. Különösen olyan emberek figyelmébe ajánlott, akik jelenleg birtokolják, használják ezeket az értékeket, de azoknak is szól, akiket érdekel az erdélyi történelem, építészet és művészet.
Igényes, nosztalgikus, a város nagyjainak visszaemlékezéseivel, verseivel és festményekkel, linólmetszetekkel, régi-régi fotókkal színesített helytörténteti munka a Szászföld egyik legjelentősebb városáról. Nagyenyed neve puszta személynévből származik. Ennek eredete a magyar Egyed személynév, mivel templomának Szent Egyed a védőszentje. Előtagja a Szászsebes és Vízakna közti Kisenyedtől különbözteti meg.
Címével ellentétben nem csupán a nagyszalontai nyomdákról és hírlapokról szól, hanem magáról a városról és lakóiról. A szerző - Nagyszalonta történetének elkötelezett kutatója - szemlét tart a városban megjelent hírlapok és nyomdatermékek fölött és lajstromba szedi azokat. Közben szerét ejti, hogy történelmi leckét tartson - kicsiknek, nagyoknak egyaránt.
"Jelen kötet valószínűleg igényes helyhistorikus műnek készült, de a szerző téma-empátiája (valójában: Nagyszeben-szerelme) többé tette a munkát. Kalauzt, hiánypótló magyar nyelvű hely- illetve régiótörénetet szeretett volna a szerző a szászok és magyarok kultúrateremtő századairól írni, de a szerető pallérozás, csiszolás, megvilágítás-váltások - és nem utolsó sorban a gyerekkori emlékeknek az utolsó fejezetekben való csokarbavillantása - valóságos kalauzprózává avanzsálják a Nagyszeben, a vörös város-t." Szabó Csaba
A könyv többet nyújt, mint alcíme ígéri. Perényi János nem csupán diplomata (jelenleg Magyarország bécsi nagykövete), hanem eredeti szakmája szerint történész is. A „határok menti” utazások nemcsak az egykori Perényi-birtokokat mutatják be Abaújtól Beregen át Ungig, de a Perényi nemzetség anekdotákkal, valós történetekkel fűszerezett történetét is megismerjük a „Perényi-út” virtuális megtétele közben. S mivel a Perényiek sokszor töltöttek be fontos országos tisztségeket a magyar történelemben a középkortól napjainkig, egyfajta sajátos ország- és nemzettörténet is kikerekedik az olvasó szeme láttára a könyvből...bővebben
A szlovákiai Bodrogköz délkeleti sarkában található Nagytárkány történeti-néprajzi monográfiája, még akkor is, ha az itt sorjázó írások a szó szoros értelmében nem is felelnek meg a monografikus igény minden elvárásának. Cseppben a tengerként azonban mégis karakterisztikus képet nyújtanak a település, s ezáltal (bizonyos fokig a korábban megjelent Kisgéres-kötet tanulságaival is megtámogatva) az egész térség történeti fejlődéséről, változó népi kultúrájáról.
Nemesbori község a történelmi Bars és Hont megye határán, Lévától délkeletre, Ipolyságtól északnyugatra fekvő, ma már kevert, magyar-szlovák lakosságú kis település, de ahogy a történelmi neve mutatja, valaha (a második világháború előtt) még magyar volt, és többnyire színmagyar kisnemesek lakták, akiknek aztán a háború után menekülniük kellett származásuk miatt a szülőhelyükről. Nemesbori - cseppben a szlovákiai magyar tenger. Ennek a tengernek a történelmi hullámait írja le Csáky Károly a történész, a szociográfus, az etnográfus szakértelmével és a szépíró "finom érzékével".
Györ királyi várossá válásának 750. évfordulója alkalmából megjelent három kötetből álló sorozat második kötete.
Hasonmás kiadás. - Nyitra: Huszár István Kny., 1900.
Czeizel Gábor választott megyés püspök egyházi tevékenysége mellett helytörténeti kutatásokat is végzett. A jelen kötetben szűkebb környezete, Nyitra vármegye történetét dolgozta fel.
„A nyitravárrnegyei Monografia azon részében, mely Nyitra egyházi és polgári történetére, s különösen közigazgatására a multban vonatkozik, oly részletekre akadtam, melyeket helyeseknek nem találtam. Feltettem tehát magamban, hogy más célra gyüjtött adataim felhasználásával a kifogásolható részletekre irok megjegyzéseket, s azokat a Nyitramegyei Szemlében közzé teszem...bővebben
Nyomatott Siegler Mihálynál, Nyitrán, 1875. - Hasonmás kiadás.
„Ha valamely kis táj látása gyönyörködtetőleg hat a szemlélőre; mily élvezetet kell akkor egy történelmi emlékek- és nevezetességekben bővelkedő tájképnek nyujtania, midőn azok a vizsgáló szemei előtt sorban vonulnak el. - Minden tárgy akkor éledni, a merev falak beszélni látszanak, régi dicsőséget hirdetvén, vagy szomorú multjokat panaszolván. E czélből Nyitra városát számos utazó látogatja; ezeknek némi tájékozása végett irtam e sorokat "Nyitra vár- és város történelmi vázlata” czim alatt. Az ott elősorolt adatokat következő kútforrásokból merítém : a székeskáptalan, mint hiteles kútfő levéltári okmányaiból, a székes egyház „Visitatio Canonica” cz. könyveiből, Vurum J., Nagy J., Dudik, Palma, Engel, Török J. történelmi munkáiból és saját tapasztalásomból.”
Az utóbbi években a kutatók figyelme mind gyakrabban irányul szülővárosuk vagy vidékük története, szokásai, néprajza és hagyománya felé. Pénovátz Antal helytörténeti és művelődéstörténeti írásai Moravica, Pacsér és Piros történelmi, néprajzi és hiedelemvilágbeli mozzanataival foglalkoznak. A többsíkú kötetszerkesztés lehetővé teszi az olvasó számára, hogy az említett helységek nyelvészeti, egyháztörténeti, irodalmi vonatkozásait is megismerje. A szerző a ma már nem élő adatközlők ismeretanyagát örökíti át az utókornak, amely felbecsülhetetlen értékként szolgálhat a falutörténettel foglalkozni vágyó ifjabb generáció számára.
A 17. század második felében, Erdélyben új hazára lelt örményeknek négy településen sikerült templomot építeniük: Szamosújváron (Armeanopolis – Hayakalak), Erzsébetvároson (Elisabethpolis – Yelisabet'owpolis), Gyergyószentmiklóson (Cowrcov) és Szépvízen (Sibviz). E templomok előtt állva, berendezésüket szemlélve, csaknem mindenkiben ugyanaz a kérdés merül fel: Mi ebben az örmény...
A kosár üres
Rendeléseim követése:
A kosár üres
