Egy-egy falu, város, kisrégió, tájegység bemutatása. A könyvekben történeti feldolgozás, néprajz, kultúrtörténet és egyéb tudományterületek egyaránt találhatóak.
Monográfiám a délvidéki magyarság első világháborút követő éveit dolgozza fel 1921-től, az állampolgári jogoknak a jugoszláviai magyar kisebbségre történő kiterjesztéséről, azaz kisebbségi stratégiájuk, kiútkeresésük első időszakától politikai aktivitásuk első kísérletéig, az 1923-as választásokig. (a szerző)
Minden ember életében vannak sorsdöntő pillanatok, melyek meghatározzák életútját. Jómagam is a nagyenyedi Bethlen Könyvtár nyújtotta egyedi lehetőségek, előnyök haszonélvezője lettem azzal, hogy e jeles intézmény gondozását bízták rám, harmincöt éven át gazdag élményekkel, benyomásokkal, de mindenekelőtt rendkívüli ismeretanyaggal kerültem kapcsolatba...
Hasonmás kiadás. - Különlenyomat a Bars-ból. Léva, Nyitra és Társa Könyvnyomdája, 1932
Léva város és vár története a XVI-XVII. században, egészen a Rákóczi szabadságharcig...bővebben
Antikvár könyv
E könyv célja, hogy bemutassa e vidék gazdag, de egyre pusztuló építészetén kiváló értékeit. Ezenkívül megismertet az itt általános településszerkezettel, a lakóház fejlődésével és elrendezésével, a gazdasági épületek jellemzőivel, a malmokkal és egyéb épületekkel és végül ismerteti a Sóstó-i Szabadtéri Falumúzeum tervét. A magyar műemlékvédelem mindent elkövet, hogy a Felső-Tiszavidék faépítészetének néhány kiváló értékét megmentse a jövő számára, ez azonban csak elenyésző része e vidék építészetének. A könyv legnagyobb jelentősége abban rejlik, hogy e pusztuló kultúra feldolgozásával a feledés ellen szellemi védelmet nyújt.
A könyv az 1953 és 1955 közötti hirdetések szövegeit dolgozza fel. Bár három évet ölel fel, a benne foglaltak több generáció életét mutatják be...
Balassa József egy 1905-ös tanulmányában "a Magyar Nyelvtudományi Társaság egyik legfontosabb feladatának azt tekintette, hogy a magyar népnyelv megismerését és a nép nyelvében lévő kincsek felkutatását egész erejével előmozdítsa. Meg kell tehát ismernünk a magyar nép nyelvét a maga eredetiségében és teljességében, s fel kell tárnunk a nép nyelvében rejlő kincseket, hogy hasznukat lássa a nyelvtudomány, az irodalom és a néprajz, a néplélektan tudománya egyaránt."...
Illés Mihály (Temesvár, 1952) mérnök, szakíró. Gazdagon illusztrált technikatörténeti könyve korszakonként mutatja be a város és a közúti vasút fejlődését, alakulását.
Budapest Magyar Tudományos Akadémia, 1893 - Hasonmás kiadás
A török hódítás korában dicsőséges és gyászos emlékű hadi események szakadatlan sorrendben váltakoznak a magyar hadi történelemben. Különösen az 1552-ki év mintegy véres betűkkel van följegyezve hadi krónikánk lapjain, mivel a balsors talán soha sem sújtotta a magyar nemzetet annyiszor és oly kérlelhetlenűl, mint épen ebben az esztendőben, midőn számos nemzeti szerencsétlenség, mint Veszprém, Drégely, Temesvár, Lippa és Szolnok bukása, szakadatlan lánczolatban következett egymás után. Csupán Eger várának Dobó István és vitéz bajtársai által történt hősi megvédelmezése nyújtott némi vígaszt és elégtételt a számos balvégzetű hadi eseményért. Az eseményekben gazdag 1552. évnek hadi katasztrófái közül kétségkívül Temesvár megvétele volt a legtragikusabb és következményeiben legsúlyosabb...bővebben
A Transylvania Trust Alapítvány és a Kriterion Könyvkiadó közös kiadásában megjelenő Erdélyi műemlékek sorozat az épített örökség tájainkon még fellelhető legértékesebb emlékeit kívánja megismertetni a szélesebb körű olvasóközönséggel. A lassan negyvenedik számához közeledő füzetsorozat egyben történelmi-földrajzi turistakalauzként is szolgál az országjáróknak, hazai és külföldi turistáknak, ráébreszti a fiatalokat értékeinkre, arra, hogy mindnyájunk kötelessége ezeket megőrizni, védeni, és akár áldozatok árán is felújítani, rekonstruálni.
Tapasztaljuk, hogy midőn Isten kimutat nekünk egy-egy helyet, ahol a közért, egyházunkért, népünkért munkálkodnunk kell, annak a helynek hagyományos szelleme - a Genius loci - hova tovább egyre ellenállhatatlanabb erővel ragadja magához lelkünket. Kényszerít minket, hogy ne elégedjünk meg csak a ma dolgainak számbavételével, hanem kutassuk fel a múltat is, ismerkedjünk meg azokkal az eseményekkel, amelyek valaha ott játszódtak le, ahol most életünk folyik. Mindezt pedig ne pusztán valami ismeretszerzés végett cselekedjük, hanem hogy a múlt tanulságai épülésére szolgáljanak a mának és a jövendőnek...bővebben
E kötet kézbevételekor még nem tudtam, hogy honnan vette a bátorságot magának Fehér Viktor, hogy megörökítse egy isten háta mögötti falu szokásvilágát, egy emberéletet átfogva. Publikációit olvasva rájöttem, hihetetlen gazdag anyag állt rendelkezésére, olyan anyag, amelybe beleszületett, amelyet kiskorától „elhallott” másoktól, s ezt most rendszerbe foglalta. Utólag látom, a szerző biztos kezű, érett gyűjtőként van jelen a vajdasági hagyományokat tisztelő kutatásokban. A népi kultúra értékei iránti érdeklődése szülőfalujából származik, amely egyre inkább a folklór és a szokásvilág felé fordul. (Szőke Anna)
A történelmi Torontál vármegye az 1910. évi magyar népszámlálás idején egy törvényhatósági jogú városra (Pancsova), két rendezett tanácsú városra (Nagybecskerek, Nagykikinda) és 14 járásra - ezeken belül 210 településre - tagolódott. A járások közül az egyik volt a 12 településnek otthont adó Nagykikindai járás. A Nagykikindai járás 12 települése közül tíz rendelkezett „nagyközség” ranggal, ezek voltak Basahíd, Bocsár, Magyarpadé, Máriafölde, Mokrin (Homokrév), Nákófalva, Padé, Szaján, Teremi, valamint Tiszahegyes...
Ajánljuk még:
Etnikai és felekezeti viszonyok a történelmi Torontál vármegye Törökbecsei járásában
Etnikai és felekezeti viszonyok a történelmi Torontál vármegye Csenei járásában
Etnikai és felekezeti viszonyok a történelmi Torontál vármegye Párdányi járásában
Etnikai és felekezeti viszonyok a történelmi Torontál vármegye Zsombolyai járásában
Az izgalmas, de sajnálatos módon ma is keveseket foglalkoztató kérdésre - mit rejt múltunk - akkor adható hiteles válasz, ha egy-egy vállalkozó szellemmel is megáldott kutató hajlandó leásni az évszázados mélységekbe és felszínre hozza, közkinccsé teszi a megtalált értékeket...
"A legtöbb nép történelme során átélt olyan nemzetformáló eseményt, amely önazonosulása szempontjából örökre kitörölhetetlenné vált. Az idő múlásával ezek a történések a nép tudatában szakrális jelképeket keltenek életre. A magyarság számára ilyen VERECKE. E szó hallatán minden magyar ember ugyanarra gondol, és azonnal a HONFOGLALÁSSAL társítja.
Sajnos azonban nem mindenki tudja, a valóságban mi is rejtőzik a honfoglalás jelképévé vált Verecke mögött, nem mindenki ismeri az ott emelt emlékművek állításának körülményeit, azok nemzetünkhöz hasonló sorstragédiáját és meglepően kedvező feltámadásukat. Ezért szeretnénk földrajzi és történelmi szempontból bemutatni a Kárpátok azon szegletét, melynek ékköve a honfoglalás szimbóluma."
Jómagam is a Mezőgazdasági Főiskola hallgatója voltam 1955-től 1960- ig. Öt év elméleti oktatás után fél év termelési gyakorlat következett. 1961 januárjában államvizsgáztam, elnyerve a mezőgazdasági mérnöki oklevelet. Már mielőtt bejutottam volna ismertem az 1869-ben megalakított Gazdasági Tanintézet történetét. Jelen voltam 100 éves fennállásának megünneplésén, és megvásároltam az akkor megjelentetett emlékkönyvet...
A magyar orvosok és természetvizsgálók 1865. évben Pozsonyban tartott XI. nagy gyűlésének emlékéül. - Hasonmás kiadás
„Midőn ezen sorokat, a magyar orvosok és természetvizsgálók XI. gyülésének ünnepére szentelve , a nyilvánosságnak átadjuk: mélyen érezzük, hogy azok kiméletes bírálatot igényelnek. A szerkesztésre engedett idő rövidsége, egyes munkatársaknak a sajtótól való távolléte lehetlenné tették a műnek alak és tartalom szerinti egyöntetü kiállítását. Fogadják a gyűlés t. cz. tagjai ezen igénytelen emléket szivesen és a hiányok megitélésénél mentsen ki bennünket jó szándékunk; szolgáljon egyszersmind ösztönűl , drága hazánk egyes vidékeinek hasonló irányban eszközlendő alaposabb kutatása- és leírására.”
Az ldőtár ötödik kötete a szerző szándékai szerint kiegészítéseket és pótlásokat tartalmaz a már megjelent első kötethez, illetve a második kötet első részéhez. Hét évi kutatómunka során számos olyan régebbi és új adat került a felszínre, amelyeket annak idején, a kötetek lezárásakor már/még nem tudott hasznosítani, feldolgozni, beépíteni a város kronológiájába. A fehér foltok eltüntetése természetesen nem sikerülhet egyik napról a másikra, ez további generációk feladata lehet; Sebestyén csupán a már feltárt adatok regisztrációjára és rendezésére szorítkozik...
Budapest az Athenaeum Irod. és Nyomdai Rt.Könyvnyomdája, 1900
Krassó vármegye korai történetének rövid feldolgozása.
Krassó megye történeti adatai a XIII. századtól kezdve csaknem mind együtt vannak Pesty Frigyesnek a megye helységeiről irt és gazdag okiratgyüjteménnyel ellátott művében, mely a nagyérdemü tudós elhalálozása következtében fájdalom befejezetlen maradt. (Krassó vármegye története, II. köt. első és második rész, III. es IV. köt.)...bővebben
Hasonmás kiadás – Zilah: Szilágy vármegye közönsége, 1902.
Szilágy vármegye közönségét már a hetvenes években élénken foglalkoztatta a terv, hogy a vármegye monographiáját megiratja. A meg-megújúló szándék határozott kifejezést nyert 1885-ben, a mikor a vármegye közönsége hazafias lelkesedéssel a következő határozatokat hozta: I. "közgy. 1885. 20. szám Tolna vármegye átirata, mely szerint a törvényhatóságok hazánk ezer éves fennállásának a közel jövőben eső évfordulóját azzal tehetnék különösen maradandóbb emlékűvé, ha ez ünnep fényének emeléséhez azzal járulnának, hogy akkorra monographiájokat mindannyian megíratnák s azt e nap emlékének szentelnék, megkeresi tehát e vármegye közönségét, hogy javaslatát magáévá tevén, vármegyénk monographiáját állíttassa össze és azzal a nagy nemzeti ünnep fényének emelését, emlékének maradandóságát segítse elő. - A vármegye monographiájának megírása ügyében...bővebben
A kosár üres
Rendeléseim követése:
A kosár üres
