Betöltés...

Etnikai és felekezeti viszonyok a történelmi Torontál vármegye Törökbecsei járásában

Gyémánt Richárd

Ár: 2.900 Ft

Raktáron

Históriaantik Könyvkiadó, Budapest
145 x 205 mm,kötött, 54 oldal
Kiadás éve: 2017
ISBN: 978-615-5613-78-4

Torontál vármegye a történelmi Magyarország 63 vármegyéje közül - az egykori törvényhatósági jogú városok területét is beleszámítva - 1910-ben az ötödik legnagyobb kiterjedésű közigazgatási egységnek számított. Határai Szegedtől a mai szerb fővárosig, Belgrádig, hosszasan elnyúló Iapályos, síkvidéken húzódtak, ahol csak a Deliblát homokbuckai képeztek jelentősebb „magaslatot". A táj egyhangúsága ellenére, a történelmi Torontál vármegye az ország egyik "éléstára" volt. Gabonanövények (búza, zab, árpa), de különösen kukorica ("tengeri") termesztésére kiválóan alkalmas vidék. Az egykori vármegye székhelye Nagybecskerek rendezett tanácsú város volt. Nagybecskerek mellett rendezett tanácsú városi ranggal rendelkezett még Nagykikinda is, azonban a vármegye - ,,közigazgatási rangban" legjelentősebb városának, a Belgrádhoz közeli Pancsova törvényhatósági jogú város számított. Torontál vármegye területe - Pancsova törvényhatósági jogú várossal (113 km2) - 10 016 km2 volt. A történelmi Torontál vármegye az 1910. évi magyar népszámlálás idején egy törvényhatósági jogú városra (Pancsova), két rendezett tanácsú városra (Nagybecskerek, Nagykikinda) és 14 járásra - ezeken belül 210 településre - tagolódott. A járások közül az egyik volt a nyolc településnek otthont adó Törökbecsei járás. A Törökbecsei járás nyolc települése mind „nagyközség” titulussal bírt, ezek Aracs, Beodra, Karlova, Kumán, Melence, Tiszatarros, Torontáltorda és Törökbecse. Az 1910. évi magyar népszámlálás szerint a járás településeinek jelentős része szerb többségű volt.  Mindössze a magyar ajkú Torontáltorda, illetve a magyar többségű járási székhely, Törökbecse képzett kivételt. Felekezeti téren a szerb ortodox egyház volt a domináns, de jelentős számú – jobbára magyar – római katolikus hívőközösség is élt a járás területén.

Jelen tanulmány szerzője arra tesz kísérletet, hogy - egyedülálló módon a magyar, szerb (jugoszláv) népszámlálások településsoros adatai segítségével - bemutassa a történelmi Torontál vármegye egykori Törökbecsei járásának etnikai (anyanyelvi-nemzetiségi), illetve felekezeti statisztikai adatait. Továbbá feladatául tűzte ki, hogy vázlatos áttekintést adjon az egyes "történelmi" települések népesedéstörténetéről is. A járás szerbek, magyarok által lakott térség volt, ezért a tanulmány jobbára e két népcsoport betelepedését, statisztikai adatait taglalja. Jelen munka nyomon követi az egyes helységek népesség-, illetve népesedésstatisztikai sajátosságait, valamint egyéb "aktualitásait" is. A hiánypótló mű megírását hosszú, többéves kutatómunka előzte meg, mely által sikerült beszerezni néhány, ma már nehezen fellelhető könyvritkaságot a 18., de különösen a 19. századból. A tanulmány megírását többszöri helyszíni kutatómunka is megelőzte. 

Ajánljuk még: 

Etnikai és felekezeti viszonyok a történelmi Torontál vármegye Párdányi járásában

Etnikai és felekezeti viszonyok a történelmi Torontál vármegye Csenei járásában

Etnikai és felekezeti viszonyok a történelmi Torontál vármegye Nagykikindai járásában

Etnikai és felekezeti viszonyok a történelmi Torontál vármegye Zsombolyai járásában



Részletes keresés