Bihar, Szilágyság

Mielőtt egyházkerületünk székházának kilencéves peréről beszélhetnénk, elkerülhetetlennek tartom legalább nagyvonalakban felvázolni, hogy maga a Királyhágómelléki Református Egyházkerület, mint intézmény, mikor és milyen körülmények között jött létre - hiszen gyülekezeteink évszázadokon át a Debrecenben székelő Tiszántúli Református Egyházkerület alkotó részei voltak. Talán legjellemzőbben Áprily Lajos költőnk a Tetőn című versének kezdősoraival határozza meg az időpontot, anélkül, hogy évszámot használt volna: "Ősz nem sodort még annyi árva lombot, annyi riadt szót, minden összeomlott."

Tapasztaljuk, hogy midőn Isten kimutat nekünk egy-egy helyet, ahol a közért, egyházunkért, népünkért munkálkodnunk kell, annak a helynek hagyományos szelleme - a Genius loci - hova tovább egyre ellenállhatatlanabb erővel ragadja magához lelkünket. Kényszerít minket, hogy ne elégedjünk meg csak a ma dolgainak számbavételével, hanem kutassuk fel a múltat is, ismerkedjünk meg azokkal az eseményekkel, amelyek valaha ott játszódtak le, ahol most életünk folyik. Mindezt pedig ne pusztán valami ismeretszerzés végett cselekedjük, hanem hogy a múlt tanulságai épülésére szolgáljanak a mának és a jövendőnek...bővebben

A történelmi Magyarország egyik legkülönlegesebb, mégis viszonylag kevéssé ismert tájegysége, az Erdély és a Partium határán elterülő Szilágyság epikus folklórhagyományait tárja az olvasók elé a kötet. A szerző a sorozat korábbi táji gyűjteményeihez (Torna vármegye, Gyimes, Kalotaszeg) hasonlóan a vidék minden magyarlakta települését bejárva, túlnyomórészt az utóbbi évek friss gyűjtéseinek tükrében, átfogó igénnyel mutatja be és elemzi a tájegységre jellemző gazdag népköltészetet, a legnagyobb hangsúllyal a mondavilágot.

ennek az albumnak (maradjunk most is ennél a műfaji megnevezésnél, hiszen jobbat tavaly óta sem találtam ki) a tárgya ugyanaz, amelyről az is szólt: a Nagyvárad egyik főterén, a város polgárságának akaratából 1899-1900-ban emelt színház. Ez az épület, amely születésének pillanatában a Szigligeti Színház elnevezést kapta, azóta - és ennek éppen most 100 esztendeje - Nagyvárad egyik, a városképet is döntő módon meghatározó remekműve...

Egy éve törzsvendégi lehettünk a békebeli Nagyvárad kávéházainak, cukrászdáinak (Főúr, fizetek! Kávéházi élet Nagyváradon a Monarchia idején), ezúttal a szerző, Péter I. Zoltán a város egykori vendéglőibe, éttermeibe, bodegáiba kalauzolja el az olvasót, a 19. század második felétől az 1919-es impériumváltásig. A vendéglátóhelyek históriája a korabeli sajtó közlései alapján rajzolódik ki, egyidejűleg képet adva a Pece-parti Párizs elképesztő gyorsaságú fejlődéséről, a kor emberének életviteléről...bővebben

Hasonmás kiadás - Nyomatott Hűgel Ottónál - Nagyvárad, 1880.

Bihar megyében a 13-14. században létezett apátság története Bunyitay Vincze tollából....

Az orgonatájak kutatása a kulturális örökség megismerésének része, ugyanakkor orgonisták és orgonaépítők számára is nagyon hasznos információ, hogy hol találhatók egy bizonyos építő művei, vagy egy bizonyos történelmi stílusra jellemző hangszerek. A kutatott régió a mai Kolozs, Szilágy és Beszterce-Naszód megyékre terjedt ki, mivel az egyes felekezetek területi-igazgatási beosztásai nem fedik egymást. A szakirodalomban található adatok összegzésével, levéltári kutatással és helyszíni szemlékkel sikerült a régió egykori orgonaépítőinek munkásságáról alkotott eddigi képet kiegészíteni. A hangsúly az eddig kevésbé kutatott helyi mesterekre esik.

1901-ben az akkor már Nagyváradon „újságíróskodó” Ady Endre kritikus hangú jegyzetet írt az úgynevezett kanonok sor épületeiben elzárkózó és ott dőzsölő katolikus papok életviteléről, életmódjáról, de valójában a „klérus” ellen. Az egyház, az egyház nevében, ezt követően őt beperelte. Több mint két év telt el, amikor is végrehajtható ítélet született, amely Adyt háromnapos elzárásra ítélte. Bevonult. Éttermek versengtek azért, hogy ellátását biztosítsák...

A Transylvania Trust Alapítvány és a Kriterion Könyvkiadó közös kiadásában megjelenő Erdélyi műemlékek sorozat az épített örökség tájainkon még fellelhető legértékesebb emlékeit kívánja megismertetni a szélesebb körű olvasóközönséggel. A lassan negyvenedik számához közeledő füzetsorozat egyben történelmi-földrajzi turistakalauzként is szolgál az országjáróknak, hazai és külföldi turistáknak, ráébreszti a fiatalokat értékeinkre, arra, hogy mindnyájunk kötelessége ezeket megőrizni, védeni, és akár áldozatok árán is felújítani, rekonstruálni.

Az Osztrák– Magyar Monarchia egyik legszebb hátrahagyott emléke a kávéház. A kávéház szónak nem lenne ekkora kisugárzása, ha nem a Habsburg-uralom kései korszakában, a dualista monarchia megalakulásakor nyerte volna el jelentésének teljességét. Azzal, hogy megalkotta a kávéházat a maga klasszikus formájában, az Osztrák– Magyar Monarchia létrehozta azt, amit politikailag már nem sikerült megteremtenie: a lehető legellentmondásosabb elemek életképes integrációját...bővebben

Esszék, dokumentumriportok, tanulmányok debreceni és nagyváradi, illetve a két várost összekötő bihari táj irodalmi témáiról. Ezt kínálja odaadó, de elfogulatlan szemlélettel a Hajdú-Bihari Napló egykori főszerkesztőjének, az Alföld folyóirat korábbi rovatvezetőjének új kötete a Várad folyóirat és a Méliusz könyvtár közös gondozásában...bővebben

2014-ben, az első világháború kitörésének századik évfordulója táján folytatásban közöltünk [Várad folyóirat] több részletet egy nagyváradi postamester frontélményeit megörökítő, torzóban maradt emlékirataiból. (Fújnak a fák, Ides 2012/8., 2013/4.; Gyöngyélet a katonaélet 2014/6., 7., 8., 10., 11., 12.) Újabb sorozatunkat a hadikórházak - háborús memoárokban ritkán megörökített - világából válogattuk, a halálos fejsebét csodával határos módon túlélő fiatalember emlékeiből. Érmellék, azon belül Albis szülötte 1892. október 8-án látta meg a napvilágot, egy föld nélküli zsellércsalád sokadik gyermekeként. Félbemaradt önéletírása gyermek- és ifjúkorát, az első világháború előtti "boldog"? békeidőket, frontélményeit, kései tanulmányait és Trianon után váradi polgárként megélt éveit tartalmazza, 1924-ig. A két világháború között nagyváradi, erdélyi lapokban cikkeket, verseket közlő, vitathatatlan íráskészséggel, humorral, végzettségénél magasabb műveltséggel rendelkező tollforgató hagyatéka hiteles dokumentum és lebilincselő olvasmány. (Szilágyi Aladár)

Kovách Géza (1925-2004) történész, néprajzkutató. Életében öt önálló kötete jelent meg. Több száz monografikus igényű tanulmány, ismeretterjesztő cikk, közéleti publicisztika szerzője. Jelen kötetének eddig sehol nem publikált anyagát jórészt egyetemistaként gyűjtötte.

Kétnyelvű album az alkotótáborban készült jelentősebb munkákból.

A nagy sikerű, díjazott Kincses Képeskönyv sorozat ötödik kötete Partium fővárosába, Nagyváradra kalauzol el téged. Ha végiglapozod a könyvet, Szent László városának kilencszáz éves története számos elbűvölő illusztráció segítségével fog megelevenedni előtted. Megtudhatod, hogy miért volt különleges az egykori székesegyház előtt felállított Szent László-lovasszobor és miért gyalogolt Debrecenből Váradra Ulászló lengyel király 1412 húsvétján. Olvashatsz arról is, hogyan sikerült megmenekíteni a törökök kezéből a Váradi Bibliát, és hogyan próbálták fegyelmezni Váradon a csínytevő diákokat a XVII. században...bővebben

A Theatron - Varázshegy Színházi Műhellyel együtt az első magyar Hamlet, Kótsi Patkó János (1763-1842) nyomába eredünk. Felkeresünk kortársakat, színész-kollégákat, írókat, patrónusokat, akkori és kicsit későbbi krónikásokat, a nem ismert tartományba távozott szakértőket. 1794 legelején belenézünk a Kazinczy Ferenc fordításában játszott Hamlet második előadásába Kolozsváron, miközben nagy vonalakban megismerkedünk a 18. századvég különböző nemzeteinek Hamlet-játszásával. S nem utolsó sorban: elutazunk Váradra, ahol az erdélyi színész-csillagot nyugodtabb körülmények között faggathatom az egyemetes színjátszás és a színészi mesterség titkairól...bővebben

A Folklore Fellows magyar osztálya nagyszalontai gyűjtőszövetségének hagyatékából összegyűjtötte, szerkesztette, bevezető tanulmánnyal és jegyzetekkel közzéteszi Olosz Katalin.

Címével ellentétben nem csupán a nagyszalontai nyomdákról és hírlapokról szól, hanem magáról a városról és lakóiról. A szerző - Nagyszalonta történetének elkötelezett kutatója - szemlét tart a városban megjelent hírlapok és nyomdatermékek fölött és lajstromba szedi azokat. Közben szerét ejti, hogy történelmi leckét tartson - kicsiknek, nagyoknak egyaránt.

A megye iparosodása révén, ott lehettem több nagy létesítmény megszületésénél, mint a nagyváradi timföldüzem, a berettyószéplaki kőolajkitermelő, az élesdi cementgyár és sorolhatnám a létesítményeket. Tanúja voltam a nagy hőerőművek és vízerőművek üzembe helyezésénél is. Lassan felkeltette figyelmemet az áramszolgáltatás kezdeteinek a története. Ebbe a témakörbe Bolcas Victor mérnök kolléga, igazi polihisztor vezetett be. Ő volt az, aki mindig hangoztatta, műszaki múltunk megismerésének szükségességét...bővebben