Forum Könyvkiadó, Újvidék

A hetvenéves Kossuth-díjas költő 1968-ban írt versciklusának reprint kiadása a kötet, amely Bányai János, az egykori előszó-, ma pedig utószóíró szerint: „szövegei létező tárgyakra, létező képekre és tájakra, nagyon közvetlenül felismerhető világokra épülnek, szövegei – akár versek, akár prózák – alapján ismert térségek járhatók be, és ezek a térségek egyformán lehetnek földrajziak és lexikoniak, lehetnek festmények és idegen szövegek is”.

A kiadó Gemma sorozata (első kötetesek) negyvenedik köteteként látott napvilágot a fiatal szerző többnyire lírai hangvételű, a vers és az esszé mezsgyéjén született szövegei, amelyek azt is tükrözik, hogy esetünkben filozófia-magyar szakos hallgató írta.

A kötet a szerző 13, jórészt délvidéki vonatkozású, művelődéstörténeti tanulmányát tartalmazza. Szót ejt a vándortársulatokról és a színjátszásról, a tanítóképzésről, zenekultuszról, Rákócziról és a tárogatóról, József Attiláról és a Magyar Szóról.

A szerzőpáros igyekszik megoldást találni a matematika-tanítás és -tanulás problémáira a játék segítségével. Játszva tanulunk, matematikát is, mégpedig előkészítő játékok, majd strukturált játékok, végül gyakorló és elemző játékok segítségével, a gyermek korának, érettségének megfelelően. A tankönyv az ovónők és a tanítók munkáját kívánja segíteni.

A biológia-tanítás leghatásosabb módját, a problémamegoldó oktatást, megfigyelések és kísérletek végzését kívánja segíteni új ötletekkel kötetünk. A nagyszámú gyarkorlat a biológia minden területét érinti: a sejttant, az embertant, a botanikát és a zoológiát.

Az irodalom és a művészetközi kommunikáció régebbi és új vizsgálódásaiból áll össze a kötet, a szerkesztés két legfontosabb szempontja a sokrétűség és a vitára ösztönzés volt. A kötet elsősorban a felsőoktatásban kíván segítséget nyújtani, ám szüntelenül átjárhatóvá is teszi az ún. tananyag határait, hiszen az itt közölt tanulmányok - a szakirodalommal együtt olvasva - lehetőséget adnak a különböző elméleti "iskolák" stratégiáinak, módszereinek, problémakeresésének és a megváltozott kultúrafogyasztás/a mediális kultúrtechnikák megértésére, valamint a globalizációs trend vonatkozásában ugyancsak átalakuló regionális vagy magánmitológiai látásmódok érvényesítésére.

Bencsik Emese verseskötetének már a címében felrémlik, a kézirat versanyaga elé illesztett mottó pedig még egyértelműbbé teszi, hogy költeményei hangsúlyozottan mitikus világot határolnak be. Keresztény és hindu mítoszok elemei, allúziói, azaz az (ókori) európai kultúra mitikus hősei és jelenségei, valamint a távol-keleti mítoszok örök idejűsége és mitikus tere jelenik meg a versekben, s ez a mítoszi örök idejűség és tér alakítja a kert fogalomkörét is mitikussá. Mintha időn és téren vagy végtelenített időben és térben lennénk. A mitikus és intellektuális verstér azonban egyben szenzuális is, ugyanakkor erőteljesen közérzeti telítettségű.

Gedei Viktória 1985-ben született Belgrádban. Kisoroszon fejezte be az általános iskolát, Szabadkán az Egészségügyi Középiskolát. Abszolvens az Újvidéki Egyetem Magyar Nyelv és Irodalom Tanszékén. Jelenleg magyar nyelvet és irodalmat tanít a kisoroszi általános iskolában.

A 2012-ben első alkalommal meghirdetett novellapályázat szabályzata szerint a Gion Nándor Szépirodalmi Díj a Gion Nándor életművének szellemiségét teljesítményében, értékében folytató magyar nyelven írt pályamű szerzőjének adományozható. A szépirodalmi pályázat célja a magyar irodalom és szellemiség gazdagítása, új művek írásának serkentése, a gioni diskurzusok továbbéltetése. (Toldi Éva)

A Magyar Szó a Forum új könyvéről

Harkai Vass Éva Szív és nők, igen és nem című kötete Kukorelly Endre prózáit és verseit vizsgálja. A kötet címéül emelt szavak, a szív és nők a Kukorelly opus kulcsfontosságú kifejezései, motívumai. Ezeket felismerve írja a szerző elemzéseit, tanulmányait és kritikáit, úgy hogy az életmű egészét veszi alapul, és folyamatában szemléli/szemlélteti azt. Kukorelly sajátos eljárását, az újra és újra történő átírást, újraírást, a variálás „játékát” pedig a cím második fele, az igen és nem tükrözi. Harkai Vass Éva immár több évtizede élő érdeklődése a Kukorelly életmű iránt lankadatlan. Igyekszik minél részletesebben megismerni és az olvasókkal is megismertetni.

Az első világháború élményeit megörökítő népi kéziratos források összegyűjtésével és feldolgozásával eddig keveset foglalkozott a vajdasági magyar folklorisztika és a történészszakma, ezért félő, hogy az egykor virágzó írásos néphagyományaink rendkívül fontos rétege hullik ki az idő rostáján. A „nagy háború” centenáriumának köszönhetően Európa-szerte az érdeklődés középpontjába került a téma, a klasszikus, nagy memoárok, hadtörténeti összefoglalók és szépirodalmi értelmezések mellett kezdenek fontossá válni a harctereket és fogolytáborokat megjárt kisemberek külön szempontjai, az őszinte átéléssel és a szemtanúk tárgyilagosságával lejegyzett események...bővebben

Irodalmunk régi adósságát törleszti Bori Imre Szenteleky Kornélról írt könyvével. Az alkalom is illő az adósság törlesztésére. Nemrég ünnepeltük Szenteleky Kornél születésének századik és halálának hatvanadik évfordulóját, folyamatosan jelennek meg összes művei. És az sem elhanyagolható körülmény, hogy a jugoszláviai magyar irodalom ismét – mint 1918-ban és 1945-ben – a „fordulás” időszakát éli, és Szenteleky munkásságának feltárása és értékelése érvényesíthető szempontokat is adhat az irodalmi túl- és átéléshez....

…Ez volt kutakodásom eredménye, amelynek láttán apám azt mondta: fabella domi. A HÁZ regéje. Dehát ez fá-bé-lá-dó-mí egy dallamsor! És befejezetlen!, állapítottam meg. A világon semmi se befejezett, ez a HÁZ se, ez a kert se, mindennek van folytatása az állandó változásban, még annak is, amiről úgy gondoljuk, megszűnt. Csakhogy a folytatás más formában történik, válaszolta. A világ végéig?, kérdeztem. Addig, és még tovább, mert az idő végezete is valaminek a folytatása. És azután is van folytatás, csak nem tudjuk, milyen. De keress a mí után olyan hangot, ami a befejezettség érzetét kelti! A fá, válaszoltam. Igen, helyeselt apám, de akkor újra kezdődik a dallamsor, és sose lesz vége, tette hozzá.

Hasonmás kiadás

Jelen háromnyelvű kiadványunkat (A Tekijai Boldogasszony; Majka Božja Tekijska; Maria Schnee bei Peterwardein. Petrovaradin, 1938) Berti Johann német nyelven írta, s ebből készültek a fordítások. A könyveket az egyházi kánon szerint az egyházmegye testületei hagyták jóvá. E műveket a jövőben az egyháztörténet és a néprajz, illetve a folklór kutatói tanulmányozhatják. Most csak azt említem meg, hogy Berti Johann zarándok kézikönyvének megjelenési éve – 1938 – nem köthető semmilyen évfordulóhoz. A többnyelvű kiadványoknak az adott időszerűséget, hogy a királyi Jugoszláviában ekkor tetőzött a konkordátumválság. (Pastyik László)

Kivételesen fontos feladatot vállalt és teljesít Bori Imre a jugoszláviai magyar irodalomban és kultúrában. Érdeklődési köre rendkívül széles: az irodalomtörténet és a kritika, a szerkesztés és a publicisztika, az egyetemi oktatás és a nemzetiségi kultúra kérdése egyformán érdeklődésének homlokterében áll. Szerteágazó tevékenységének belső motorja az a szenvedélyesen elkötelezett szellemi alapállás, mely a közösséginek és objektívnek tűnő kérdéseket személyes kérdésekké minősíti át, és így az irodalmat és a kultúrát komplex emberi-társadalmi jelenségnek tekinti. Ugyanez a szenvedélyes személyesség határozza meg irodalmi, irodalomtörténészi munkásságát is...bővebben

Lapozgatva ebben a kiadványban, feltárulnak előttünk 35 év küzdelmei, sikerei, csalódásai, a vajdasági magyar televíziózás három és fél évtizedének története. Szűkebb pátriánkban a magyar szerkesztőség volt a "képes beszéd, avagy beszédes kép" úttörője, és büszkén állíthatom, hogy az Újvidéki Televízió hét szerkesztősége közül ma is a mi kis, megtépázott közösségünk a legfogékonyabb az újra, a szebbre, a jobbra, a korszerűbbre, az elektronikus hírközlés terén jelentkező újdonságokra. Egyéni és közösségi óhajaink, törekvéseink jócskán túlmutatnak azokon a nyomorúságos anyagi-műszaki korlátokon, amelyek könyörtelenül körülhatárolják lehetőségeinket...bővebben

A könyv szerencsésen megfogalmazott címe sokatmondóan utal szerzőnk gazdag, 19. századi irodalmi tapasztalataira, a tárgyalt anyag küzdelmes, egyben azonban módszeres, állhatatos és szívós meghódításának folyamatára, a hozzá fűződő viszony személyi eseményeire is, amire vonatkozóan tudnunk kell, hogy a táj embere nem afféle hitbizományként jut azok birtokába, hogy aztán örök időkre kisajátíthatatlan és elidegeníthetetlen tulajdona maradhassanak, hanem fáradságos munkával, meg és visszahódításukkal...bővebben

Ha olyan helyen élünk, ahol egy meghatározott nyelven beszélünk, de a mindennapok során, az iskolán kívül egy másikat is hallunk és gyakran használunk, a meglevő nyelvnek kialakul egy új formája, amelyhez meglehetősen körülményes bárminemű lingvisztikai kvalitást társítani. Jelen szótárfüzet igyekszik áthidalni azokat a megértési és megértetési problémákat, amelyek ebből a – mindennapjainkat érintő – „szimpatikus” nyelvi sokszínűségből adódnak. Annál is inkább hasznos a jelen kiadvány, mert a nyelvek által összefűződnek szenzibilitásaink.