Egy-egy falu, város, kisrégió, tájegység bemutatása. A könyvekben történeti feldolgozás, néprajz, kultúrtörténet és egyéb tudományterületek egyaránt találhatóak.
B. Kovács István munkáját ezúttal negyedszer vehetjük kézbe, hiszen a töretlen népszerűségnek örvendő kiadvány negyedik bővített kiadását olvashatjuk. A gömöriek az egykori vármegyéjüket egy külön kis országnak tartották, ahol a megye magyar, német és szlovák lakossága békés harmóniában élt együtt. A szerző alapos tudományossággal, mégis a nagyközönségnek szánva, közérhető nyelven mutatja be a tájegység múltját az első régészeti leletektől kezdve egészen a huszadik század viharos évtizedeig...bővebben
A gyűjtemény a város történetének rövid bemutatását követően elénk tárja hetven év képanyagát Kézdivásárhely életéből, tereket, intézményeket, műemlékeket. A szerző régi képeslapok révén mutatja be Kézdivásárhelyet és környékét. A saját gyűjteményből származó, közel 500 darab 1944 előtti képes levelezőlap reprodukciójával illusztrált kötet kísérőszövegében Kisgyörgy Zoltán közíró eleveníti fel Kézdivásárhely és a kézdiszéki települések történelmét. Beke Ernő érdekesen építette fel a kiadványt: a különböző időszakokból származó képeslapok révén megismerhetjük a város különböző részeit, és így az album lapozgatása közben valóságos időutazást tehetünk...bővebben
A temesvári Bega-hidak krónikája (átd. kiad.) (angol)...bővebben
Az eredetileg 1874-ben megjelent mű hasonmás kiadása. A Fehér Ipoly szerkesztette vaskos kötet a Magyar Orvosok és Természetvizsgálók sorozatában jelent meg, Győr megye és város történetét, földrajzát, vízrajzát, állat és növényvilágát adja közre.
Az izgalmas, de sajnálatos módon ma is keveseket foglalkoztató kérdésre - mit rejt múltunk - akkor adható hiteles válasz, ha egy-egy vállalkozó szellemmel is megáldott kutató hajlandó leásni az évszázados mélységekbe és felszínre hozza, közkinccsé teszi a megtalált értékeket...
Nemesbori község a történelmi Bars és Hont megye határán, Lévától délkeletre, Ipolyságtól északnyugatra fekvő, ma már kevert, magyar-szlovák lakosságú kis település, de ahogy a történelmi neve mutatja, valaha (a második világháború előtt) még magyar volt, és többnyire színmagyar kisnemesek lakták, akiknek aztán a háború után menekülniük kellett származásuk miatt a szülőhelyükről. Nemesbori - cseppben a szlovákiai magyar tenger. Ennek a tengernek a történelmi hullámait írja le Csáky Károly a történész, a szociográfus, az etnográfus szakértelmével és a szépíró "finom érzékével".
Sárközi Ferenc (1929–1999) bácsfeketehegyi helytörténész majd fél évszázadon keresztül kutatta szülőfalujának szellemi és anyagi múltját, amelynek csak egy részét publikálta. Gyűjtésének zöme máig kéziratos hagyatékként maradt fenn. Ezeket rendezte és bocsájtotta a Kiadó rendelkezésére a helytörténész lánya, az ugyancsak néprajzzal is foglalkozó Sárközi Otília, s adtuk közre – számos dokumentum és gazdag fényképanyag kíséretében – egy három-négy részes sorozat első részeként.
Hasonmás kiadás - Pápa : Debreczeny Ny., 1879.
A barsi esperesség régi s ujabb naplóinak ösmertetése....
Hasonmás kiadás – Pozsony, Eder István kny., 1897.
A kegyes tanítórend, másnéven a piaristák 1685-ben alapítottak rendházat a Pozsony melletti Szentgyörgyön. A kötet a rendház és templom történetét mutatja be...
Első ránézésre egy gyönyörű fotóalbumot vehet kézbe az olvasó, amely udvarhelyi pillanatokat örökít meg. Ha jobban belelapozunk, akkor egyszer csak megérint minket az élet, amit ábrázolni kíván a könyv, egy közösség élete – amitől a könyv többé válik egy fotóalbumnál. Hiszen a kötetben nem a híres látnivalókat nézhetjük meg, hanem a közösség mindennapjait, ünnepeit, egy-egy felemelő pillanatot, az embereket, hangulatokat, tájakat, amelyek valóban közel hozzák olvasójához az udvahelyszéki közösséget. A képek mellé történeteket olvashatunk (magyarul és angolul), melyeket udvarhelyi emberek meséltek, lóról, házról, ünnepről, diógyűjtésről. Így valóban lelket melengető élményben lehet részünk – bárhonnan is jöttünk.
Hasonmás kiadás - Nyomatott Hűgel Ottónál - Nagyvárad, 1880.
Bihar megyében a 13-14. században létezett apátság története Bunyitay Vincze tollából....
A könyv az 1953 és 1955 közötti hirdetések szövegeit dolgozza fel. Bár három évet ölel fel, a benne foglaltak több generáció életét mutatják be...
Célom: minél teljesebben bemutatni a gyergyószentmiklósi halottas és temetkezési szokásokat, elsősorban a település zömét alkotó, hagyományőrző, római katolikus vallású székelyeknél, de párhuzamokat hozok más felekezetű, illetve más etnikumbeli szokásokból is. (...) A kultúraváltás folyamata Gyergyószentmiklóson is érzékelhető; a hagyományos szokásrend, a közösség és múlt tisztelete, valamint a társadalmi változásokból adódó új szokáselemek együtt élnek és hatnak az emberek tudatában. S bár a világkép változása jelentősen befolyásolja a halálkép változását, még élő az a hit, amelyet egyik idős adatközlőm így fogalmazott meg: "Eljön a drága Jézus értem!"
„Szép város, de nem a legszebb. Nemes város, de talán nem a legnemesebb. Ősi város, de semmiképp sem a legősibb. A részek nem tökéletesek, s az egész együtt mégis tökéletes s olyan sírnivalóan szép, mint az az asszony, akit legjobban szerettem ezen a világon...
Györ királyi várossá válásának 750. évfordulója alkalmából megjelent három kötetből álló sorozat második kötete.
Győr királyi várossá válásának 750. évfordulója alkalmából megjelent három kötetből álló sorozat második kötete.
Hiánypótló művet tart a kezében az olvasó, egy korszerű monográfiát, mely a fennmaradt erdélyi vármegyei jegyzőkönyvek feltárását tűzte ki célul. A vármegye nemcsak törvényhatóság, hanem a területen élő emberek összessége is, akiknek mindennapjaik elevenednek meg a jegyzőkönyvek lapjain, olyan mélyrétegekbe engedve betekintést, s olyan sokrétű, az élet szinte minden területére kiterjedő adatokat hordozva, amelyeknek bármilyen szempontú feldolgozása ezeknek csupán korlátozott hasznosítását jelentheti.
A 2007. évi Évkönyv természettudományi, történettudományi és néprajzi tanulmányokat közöl. A kötet mintegy félszáz tanulmánya a Székelyföldhöz kötődik. A Székely Nemzeti Múzeum Acta Siculica 2007 évkönyve
Előzékoldalak
Vargha Mihály: A Székely Nemzeti Múzeum igazgatói jelentése 2006–2007
Muzeológia
Demeter Éva: Múzeumok határok nélkül. Természettudományos muzeológiai kapcsolatok a Kárpát-medencében
Természettudományok
Kis Boglárka – Szász Árpád – Pál Zoltán: Ásványvíz-definíciók és besorolások fejlődése. A TDS-alapú jelenlegi besorolás problémái egy észak-erdővidéki vizsgálat tükrében
Pál Zoltán – Bálint Kinga: Települési talajvíz-szennyezési mintázatok erdővidéki falvak példáján
Székely Viorica: Catalogul colecţiei de plante „Nyárády Erazmus Gyula” de la Muzeul „Haáz Rezső” din Odorheiu Secuiesc
Csata Zoltán – Váncsa Éva: Didymosphenia geminata, o diatomee invazivă care periclitează ecosistemele de ape de suprafaţă
Csata Zoltán – Váncsa Éva: Contribuţii la cunoaşterea faunei de macrozoobentos din apele curgătoare din judeţul Covasna (România)...bővebben
A kötet a nagymultú főgimnázium történetének kutatási eredményeit közli. A bevezető rész elmeséli az iskola történetét, majd a tanárok életrajzai, névsoruk, az iskolaigazgatók névsora és a tanárok írásainak listája következik. Mindezt számtalan kordokumentum, régi fényképek, tankönyvek, naplók, tablóképek teszik átélhetővé.
Szerzőnk neve jól ismert a Szabadság és kötetei olvasóinak körében. Írásaiból ezúttal Pillantás a Fellegvárról címmel, a Stúdium Kiadó gondozásában nyújt nekünk csokorra valót. A város fölé emelkedő magaslatról szép a kilátás. De mit lát, mit láttat velünk onnét Tatár Zoltán? A XIX. század második felében alapított, ma Botanikusnak mondott Füvészkertet. Az 1918 végéig a Deák Ferenc utca elején állt Kárpátok őrét. Az ember hűséges négylábú társát, a lovat. Megjeleníti a Méhes utcát. Melyet tenyereként ismer. Az ott lakók életének egy-egy derűs vagy tragikus pillanatát. A Méhes utcából nyíló Zsolt vezér utca 1942-ben épült ONCSA-telepét. De pillantást vet a kétvízközi Lupsára is...bővebben
A kosár üres
Rendeléseim követése:
A kosár üres
