Egy-egy falu, város, kisrégió, tájegység bemutatása. A könyvekben történeti feldolgozás, néprajz, kultúrtörténet és egyéb tudományterületek egyaránt találhatóak.
Hasonmás kiadás - Lőcse, 1884.
Demkó Kálmán (Görömböly, 1852. október 3. – Budapest, 1918. február 13.) gimnáziumi igazgató, történetíró.
„A középkor rég letűnt századainak megkövesedett emlékeként áll hazánknak éjszaki határszélén Lőcse, Szepesmegye székvárosa. Alig van hazánknak városa, mely oly ép állapotban tartotta volna meg középkori jellegét. Körfalai, bástyáinak egy része, két kapuja napjainkig fennállanak. Utcáinak felosztása változatlan, templomai a XIII- XV -ik századok styljeiben építvék, lakóházai közűl sok fenntartotta az említett századok épitészetének nyomait. Tudós műrégészünk Henszlmann Imre „Lőcsének régiségei” című művében érdemük szerint méltányolta ezen megtekintésre méltó város nevezetességeit s itten csak az idézett jeles műnek a város erődítésére vonatkozó adatait kell kiegészítenem, hogy az erődítésnek és védelmi rendszernek teljes képét nyerjük.”
Mi történt Szabadka zenei életében a két világháború között? Erre a kérdésre ad választ Pekár Tibor legújabb könyve. A zenei eseményeket nem is csak évről évre, hanem szinte napról napra sorakoztatja fel a szerző, a tőle már megszokott alapossággal. Korábbi műveihez képest egy kicsit többet foglalkozik a történelmi háttérrel, ami érthető is, hiszen az első világháború után az impériumváltás következtében jelentős változás történt a város életében, s a következő két évtized politikai és gazdasági viharai Szabadkát sem kerülték el...bővebben
Hasonmás kiadás – Budapest : Pesti Könyvnyomda-Részvénytársaság, 1902.
„A Csik elnevezés eredete inkább szájhagyományokon és nyelvetimologiai találgatásokon alapszik. Némely irók az itt található csikféle (acanthopsides) halak nevétől, mások az Olt folyó mellett elterülő sikság (fensík ) elnevezéséből származtatják nevét. Vannak, kik Csik nevét, melyet a régi irók Csittiának, Csikiának irnak, Csita vagy Dtsitából, valamint a Verbőczyben is előforduló Sythuli név után Ázsiából kihozott névnek tartják...bővebben
A mintegy másfél évszázados múltra visszatekintő gyűjtőmunkának köszönhetően a hazai magyar néprajzi tájak szóbeli költészetének számos értékét sikerült megmenteni. Ennek az anyagnak nem csekély hányada azonban nehezen hozzáférhető kiadványokban található, más része máig közöletlen. Az összegyűjtött értékek javának meghatározására és egy csokorba rendezésére Kósa László vállalkozott. Rozmaringkoszorú című kötetének megjelenése óta (1979) azonban immár csaknem két évtized telt el, s közben az ismertté vált anyag is számottevően bővült...
A Kárpát-medencei történeti családnévatlasz egyszerre kíván társa és folytatása lenni a Kalligram Kiadónál 2014-ben megjelent Kis magyar családnévatlasznak. A kézikönyv 452 színes térképlapja az 1720-as országos összeírásra támaszkodva dolgozza fel a korabeli Magyar Királyság adóköteles személyeinek családneveit. A lexikális típusok közül a 176 leggyakoribbak nyelvföldrajzát tanulmányozhatjuk...bővebben
A szovjet birodalomban található gyűjtőtáborok mellett 400 kárpátaljai település adatait tüntették fel, tételesen felsorolva, hogy a szovjet hatóságok ezekről a településekről hány embert hurcoltak el...
Az eredetileg 1874-ben megjelent mű hasonmás kiadása. A Fehér Ipoly szerkesztette vaskos kötet a Magyar Orvosok és Természetvizsgálók sorozatában jelent meg, Győr megye és város történetét, földrajzát, vízrajzát, állat és növényvilágát adja közre.
Aracs nem csak ódon téglák és kőtömbök gondos tervezéssel egymásra helyezett halmaza. Nem csak egy egyházi épület a Vajdaságban, a bánsági síkságon, mely sok száz évvel ezelőtt egy olyan térség központja volt, mely gazdag kereskedelemmel rendelkezett, s budai kövekből építkezett, és ahol művészeti műhelyek faragómesterei napszámosok százaival dolgoztak kitartó munkával Isten házának felépítésén...
Az első katonai felvételnek az egyik legnehezebben kutatható vármegyére, Ungra vonatkozó leírása segítségével elénk tárul a táj 18. század végi állapota. Ung vármegye jelentős része ma már az országhatáron túlra esik, és a rávonatkozó források nehezen hozzáférhetőek, így különös figyelmet érdemel ez a leírás...
A letűnt kommunista rendszert kiszolgáló, népszerűsítő író-újságíró, Simon Magda 1959-ben Borsi krónika címmel írt riportkönyvet, amely a jeles erdélyi író, Sütő András méltató elő szavával jelent meg. A szerző a borsi kollektív gazdaság megalakulását, fejlődését, gyarapodását mutatta be könyvében, természetesen kora ideológiai elvárásainak megfelelően, "osztályharcos" szellemben, de nagy empátiával a szorgalmas, igyekvő, jobb életre törekvő borsi lakosok iránt.
Azóta a világ sokat változott s vele együtt az emberek gondolkodásmódja, életfelfogása is. Nem változtak viszont az alapvető emberi értékek: a munkaszeretet, a becsület, az összetartás, a nemzettudat, múltunkhoz való kötődésünk, a boldogabb jövőbe vetett hitünk. Ebben az új borsi krónikában arra törekszünk, hogy a község múltjának feltárásával ezeket az erkölcsi, szellemi értékeket erősítsük a mai és az eljövendő nemzedékekben is.
Hasonmás kiadás – Győrött, nyomtatott Gross Gusztáv és társainál, 1882.
A helytörténeti kiadvány forrásokra alapozva mutatja be a vár és a város változását a győri főkapitányság kialakulása után. Közöl házstatisztikákat, telekkönyveket...bővebben
Hasonmás kiadás - Komárom Ziegler Károly, 1885
„Általánosan elismert követelménye a historiának, hogy a történetíró eredeti kútfőket használjon a kutatásoknál és semmit se állítson, ami hitelt érdemlő kútfők alapján nem igazolható; mert csak az érdemel hitelt, ami a forrásokból bebizonyítható...bővebben
„A helyi közösség egyértelműen kinyilvánította a Népkerthez való ragaszkodását, amikor elutasította az ott létesítendő új élményfürdő tervét annak ellenére, hogy a létesítmény bizonyára új lehetőségeket jelenthetett volna a helyiek számára. Úgy tűnik, két különböző közérdek feszült itt egymásnak: a gazdasági fejlődés és a közösségi identitás megtartása. A kanizsaiak tehát választás elé kerültek, így sok mindent elárulhat róluk, hogy a kettő közül az identitásukat képező örökséget választották. Az örökség ilyen felértékelődése jelezheti, hogy abban egy közösség a további fejlődés lehetőségét látja, de jelezheti a problémákkal teli jelen és a kilátások nélküli jövő helyett a múltba fordulást, az elvágyódást...
A kötet a Kemény Zsigmond és Sütő András személye és neve által nagy ismertségre emelkedett faluval kapcsolatos írásokat tömöríti, három csoportra tagolva a különböző műfaji írásokat. Az első ciklus (Sziget a Holttengerben) a települést mutatja be, különös tekintettel református magyar lakosságára, múltját, a falu életében meghatározó szerepet vivő báró Kemény családot. A népi kultúrájáról Faragó József két, kevésbé ismert dolgozata nyújt képet, és Székely Ferenc összefoglalása...bővebben
Hasonmás kiadás – Trencsén: Gansel Lipót, 1893.
Jelen művem világgá bocsátásakor a t. olvasó talán azt kérdi tőlem : mi indított engem a jelen könyvecske megírására, miután már többek által itt-ott, de szétszórtan megjelent és töredékben közölve volt a város és vár leírása? Őszintén bevallva, e lépésre egyedül a jelen könyv t. kiadója buzdított és birt reá, - kinek nyomdájából évtizedekkel ez előtt kikerült az u. n. " Wegweiser in der Trencsiner Burg-Ruine und Umrisse der Geschichte der kön. Freistadt und Burg Trencsin" czimű mű, de német nyelven!
Hasonmás kiadás
Ami a nedv a növény életére, az a munka az ember szervezetre és társadalmi életünkre vonatkozólag. Nedv nélkül elsatnyul, elhervad a növény: szellemi és anyagi munka nélkül tespedésnek indul a lélek a testtel egyaránt. A munka az emberiség kulturai fejlődésének elengedhetlen tényezője; a becsületes munka által szerzett közvagyonosság természetes feltétele anyagi és szellemi haladásunknak, ugyannyira, hogy bizvást elmondhatjuk, miszerint a munka körül forog az emberiség egész fejlődés-története. /részlet/
Wagner Péter programszerűen járja Erdély jellegzetes tájait, jó néhány album készült már e barangolásain készült grafikáiból (Gyimes, Szászföld, Szék). Színes grafikai lapjai a nagyközönség számára kevésbé ismert szilágysági falvakba, városokba kalauzol el, elsősorban az ember alakította táj, falukép, szép, jellegzetes épület vagy éppen épületbelső jelenik meg lapjain. Alkotójuk tudniillik építész, s ekként természetesen sokkal fogékonyabb az ember alkotta építményekre, és érzékenyebb is a bennük megtestesülő harmóniákra. A mappa önálló lapokat tartalmaz, így könnyűszerrel lehet akár rögtönzött kiállítást is összerakni a segítségükkel, vélhetően nagy haszonnal szolgálja majd a szilágysági civil szervezetek munkáját, programjait. Az évek során – Szilágy megyében és egyebütt – szervezett bemutatók látogatottsága, sikere híven jelezte a közönség igényét Wagner Péter megközelítésmódjára.
Egy falumonográfiát tart kezében az olvasó, amely a vegyes népességű bácskai település, Pacsér történelméről és magyar lakosainak népi műveltségéről, elsősorban nyelvéről, népdal- és néprajzi ismereteiről szándékozik számot adni. A kötet sajátossága az emlékezés és a mentés. A sorok közül azonban az is kiviláglik, hogy a holnapért mindig - és olykor igen keservesen - meg kellett küzdeni...
" ... nekünk zentaiaknak is vissza kell olykor-olykor tekinteni a multba, mert a mult nemcsak veteményes ágya a jelen virágainak, hanem magyarázója a jelen és irányadója a jövő eseményeknek. Ily szempontból tekintve városunk Árpádkori történetét, - minden hiányossága dacára is, - azon hosszú fejlődés egyik tekintélyes korszakául kell tartanunk, melyen városunk hat százados multja folyamán a mai napig átesett. A ködös régiség s az a -sacra vetustas- lengi át e kort, melyre e város minden fia nemcsak kegyelettel, de büszkeséggel tekinthet vissza." Dudás Gyula
Hasonmás kiadás – Nyomtatott: Seiler Henrik - Szombathely, 1878.
Chernel Kálmán kétkötetes Kőszeg monográfiája, a város történetének feldolgozása a kezdetektől a XIX. század végéig...bővebben
A kosár üres
Rendeléseim követése:
A kosár üres
