Betöltés...

Zenta – Cehta (1216–2016)

Almási Tibor - Tari László

Ár: 3.000 Ft

Raktáron

Történelmi Levéltár, Zenta
170 x 240 mm, kötött, 160 oldal
Kiadás éve: 2016
ISBN: 978-86-89039-06-1

" ... nekünk zentaiaknak is vissza kell olykor-olykor tekinteni a multba, mert a mult nemcsak veteményes ágya a jelen virágainak, hanem magyarázója a jelen és irányadója a jövő eseményeknek. Ily szempontból tekintve városunk Árpádkori történetét, - minden hiányossága dacára is, - azon hosszú fejlődés egyik tekintélyes korszakául kell tartanunk, melyen városunk hat százados multja folyamán a mai napig átesett. A ködös régiség s az a -sacra vetustas- lengi át e kort, melyre e város minden fia nemcsak kegyelettel, de büszkeséggel tekinthet vissza." Dudás Gyula

A zentai Történelmi Levéltár legújabb kötete, a Zenta – Cehta (1216–2016) című kiadvány. A kötet Szűgyi Ferenc levéltárosnak, a kiadvány szerkesztőjének, dr. Almási Tibor, az SZTE-BTK Történeti Segédtudományok Tanszékének vezetőjének, Tari László helytörténésznek a munkája. Tari László úgy fogalmazott, hogy a kötet azzal a céllal jött létre, hogy a zentaiak megismerjék a város történetét, ezért a város legsikeresebb korszakait vették számba, azokat, amelyekre a zentaiak büszkék lehetnek. A könyv kétnyelvű, a benne található tanulmányok az elején magyarul, a könyv második részében pedig szerb nyelven szerepelnek. A könyv váza arra a II. András által 1216-ban kiadott oklevél átiratára/másolatára épül, amelyben Zenta első írásos említését találjuk.

Ezt a meghatározó dokumentumot dr. Almási Tibor professzor dolgozta föl, elolvasta, a latin szöveget újraírta, majd mai magyar nyelvre fordította, vagyis kutathatóvá, hozzáférhetővé tette a történészek, kutatók számára. Dr. Almási a kötetben arról értekezik, hogy az okirat mennyire valós tartalmú, hihetünk-e annak, hogy ez egy eredeti oklevél, nem pedig hamisítvány. Az okirat teljes szövege meg is található a könyvben.

Tari László ugyancsak ezzel az okirattal indít, ő a helytörténész szemével láttatja a dokumentumot. Tari következő témája a középkori helységek Zenta határában; foglalkozik továbbá az 1417-es, Zenta és Szeged közötti vámviszállyal, Zenta kiváltságlevelével 1506-ból és 1517-ből, majd 1751-gyel, a tiszai koronakerület kiváltságával. A könyv utolsó fejezetében Tari László Zenta történelmi címereit és pecsétjeit vonultatja föl, a városi közigazgatás, a tanács, a hivatal által használt pecsétek, bélyegzők lenyomatait gyűjtötte össze a korai időktől a huszadik század elejéig. A kötet legvégén színes mellékletek találhatók, a két fontos kiváltságlevél pedig két kihajtható lapon a belső borítón kapott helyet.

www.magyarszo.rs



Részletes keresés