Monográfiák határon túli írókról, színészekről, tudósokról, művészekről. Riportkönyvek egy-egy emberről, kisközösségekről. Emlékkönyvek születésnapokra, évfordulókra egy-egy jeles személy tiszteletére.
A szerző igyekszik tárgyilagosan, mégis nagy empátiával megközelíteni a művészházaspár életének és tevékenységének jellemzőit, kiemelve mindenek előtt azt a megcáfolhatatlan tényt, hogy a zománcművész Nagy Enikő és az üvegművész Egri László a maguk területén meghatározó egyéniségei az erdélyi magyar képzőművészetnek.
Bodor Péter alakját ma is inkább a róla terjengő legendákból ismerjük. Kalandos életű, időnként erkölcsileg kétes tetteiről elhíresült emberként tartjuk számon. Főként a marosvásárhelyi zenélő kút, a Maroson átívelő fahíd és orgonák építőjeként került be a köztudatba, de sokan tudnak bankóhamisításairól is. Ki is volt, mi is volt végül is ez a zseniális elméjű székely? Tudós? Szélhámos? Egy szerencsétlen művész, ahogyan saját magát egy levelében jellemzi? Mi lehetett volna belőle, ha megadatik neki a tanulás lehetősége? Ezt igyekszik megválaszolni a szerző az eddig, többnyire saját kutatásainak eredményeként előkerült dokumentumok alapján. A kötet a maga egészében kész forgatókönyv: akár egy mozifilmen, képekben pereg el előttünk egy többre hivatott ember élete.
2002. október 5-én Dunaszerdahelyen első alkalommal bukkant fel Vámbéry Ármin öröksége és jelentek meg Vámbéry örökösei az I. Nemzetközi Vámbéry Konferencia előadóiként. Valamennyi résztvevő sejtette, hogy egy különleges és izgalmas vállalkozás veszi kezdetét, de remélni sem merte, hogy több mint egy évtized múlva a 'szerdahelyi Vámbéry Konferencia a kárpát-medencei keletkutatás egyetlen állandó, magyar nyelvű tudományos seregszemléjévé növi ki magát. Akkor és ott „megcsalt reményünk"! ...bővebben
Kazinczy Ferenc, a magyar nyelv megújítója, 250 évvel ezelőtt, 1759-ben született Érsemjénben. Ezért a 2009. évet hivatalosan is Kazinczy-évnek nevezték el. Közösen, a Kazinczy Ferenc Társasággal, már tavaly elhatároztuk, hogy méltó ünnepséget szervezünk szülőfalujában. 2009. január 23-án tartottuk a Kazinczy-év kárpát-medencei nyitó ünnepét, a Fráter Lóránd Művelődési Házban. Balázsi József polgármester köszöntése után Gémesi Ferenc, a magyar Miniszterelnöki Hivatal államtitkára üdvözletét Kuzmányi István, a minisztérium nemzetpolitikai osztályának vezetője tolmácsolta, majd Cseke Attila szenátor mondott ünnepi beszédet. Az ünnepi műsor után Fehér József, a Kazinczy Ferenc Társaság elnöke ismertette a széphalmi Magyar Nyelv Múzeuma létrejöttének történetét. Ezután három előadás hangzott el: Nagy Edit: Kazinczy Ferenc szülőfaluja Érsemjén, avagy a „szent bölcső" miként nevezhető kultikus helynek; Kupán Árpád: Kazinczy Ferenc, a magyar szabadkőművesség első nagy személyisége; Csorba Sándor: Az érsemjéni Kazinczy Ferenc-szobor története.
A szó tüze, a hang tüze, a szín tüze, a lélek és a szellem tüze - a halál és a vélt halhatatlanság tüze - még sok helynevet hív elő az emlékezetből, ilyeneket, mint Kisoroszi, Szentendre, Szatmárnémeti, Sepsiszentgyörgy, Tihany, Balatonfüred, Újvidék, Marosvásárhely. Tűz, nem tűz, máig hallatszó hangok Stockholmból, Münchenből, Freibourgból és Hévízről meg az óceánokon túlról, New York közeléből, San Diegóból, Sanghajból, Pekingből. Nagyon távol Közép-Európától, a Mikes Kelemen és a Farkas utcától. Mégis itt visszhangoznak, történetekhez tapadva, közös történeteinktől elszakíthatatlanul.
A Ki kicsoda Aradtól Csíkszeredáig c. kötet a Romániában élő magyarság életrajz-gyűjteménye. A kötet megjelenését kérdőíves gyűjtés előzte meg, ami 1990 és 1993 márciusa között zajlott. Az adatgyűjtést és a visszaérkezett kérdőívek alapján az életrajzi cikkek megírását a szekszárdi Babits Kiadó megbízásából erdélyi kollégák végezték. Lelkiismeretes munkájukért itt kívánunk köszönetet mondani Csiszár Zsuzsának, Mózes Magdának, Kovács Nemerének, Halász Györgynek, Seres Zsófiának, Szilágyi Gál Mihálynak. Külön köszönet illeti Hadházi Zsuzsát, aki az adatgyűjtés lebonyolításában és a szerzők munkájának összefogásában meghatározó szerepet játszott.
Sütő András könyvének keretét a Mezőség egyik falujában, Pusztakamaráson, a szüleinek otthonában készült feljegyzések adják, s ebben a keretben egy egész korszak – az ötvenes és hatvanas évek – társadalmi és emberi változásai megnyilatkoznak, nemcsak helyi érvénnyel, hanem országos, sőt európai távlatban...bővebben
Dsida Jenő világképe a keresztény hagyományokban és értékrendben gyökeredzett. Egész lényét és költészetét áthatotta az evangéliumok üzenete, az imitatio Christi eszméje. Már a szeme villanásában, a tollfogásában ott rejtőzött, és a természetesség, az egyszerűség evidenciájával szólalt meg mély keresztény hite. Assisi Szent Ferenc-i megragadottsággal és lényegességélménnyel szemlélte a világot, annak pompájában és gazdagságában Isten képmását fedezte föl. Nemcsak vágyaiban és álmaiban, a költészet és a bölcsészet elvontságaiban élt együtt Istennel, hanem mindennapjaiban is.
A tizedik konferencia - valamint az előadásokból készített tanulmánykötet - sem szakított a rendezvény hagyományaival. Az előadások szinte valamennyi, Vámbéry Ármin által érintett tudományterület aktuális kérdéseibe betekintést engednek a magyar őstörténettől az orosz kolonizációig, a mongol posta hálózat fejlődésétől a kulturális markerekig. Jelen kötet külön értéke, hogy lehetőséget nyújt a Pozsonyi Egyetemi Könyvtár arab, török, perzsa kéziratainak és nyomtatványainak megismerésére, bepillantást enged a középkori arab költészet világába, Mikes Kelemen nagyszerű levelein keresztül bemutatja a műfordítás különleges világát, és nem feledkezik meg Vámbéry Ármin személyéről, családjáról és magánéletének kevésbé ismert fejezeteiről sem...bővebben
Cselényi László (1938) a jelenkori magyar költészet "fekete lova". Ahhoz, hogy izgalmas, robusztus, valóban a szó minden értelmében monumentális költészete végre „befusson", azaz szélesebb körökben is ismertté váljon, először is ki kellene szabadítani a költőt abból a fámából, amelybe makacs avantgárd ars poeticáival elsősorban ő maga kötözte be magát, holott olyan értelemben, ahogy a klasszikus avantgárd hirdette meg a radikális tagadás költészetét, régen nem tiszta avantgárd költészet már az övé...bővebben
2016. január 29–30-án Szabó T. Attila születésének 110. évfordulójára rendezett konferenciát az Erdélyi Múzeum-Egyesület Kutatóintézetének nyelvészcsoportja, társszervezésben a Szabó T. Attila Nyelvi Intézettel. A kétnapos konferencián olyan előadások hangzottak el, melyek tematikájukban kötődnek a nagy erdélyi nyelvész munkásságához. Ezen szövegek szerkesztett változatát tartalmazza ez a kötet, amellyel tisztelegni kívánunk Szabó T. Attila emlékének...bővebben
Sorozatunk 14. kötetének bevezetőjét György Lajos (1890-1950) szavaival indítjuk. A 'népi demokrácia' első éveiben félre állított hajdani irodalomtörténész, egyetemi tanár, bibliográfus és könyvtáros a harmincas évek elejétől volt Márton Áron munka- és szerkesztőtársa (hirtelenjében csak az 1933 őszén együtt indított Erdélyi Iskola c. folyóiratot említjük). György Lajos jól ismerte Márton Áron nem mindennapi tehetséget, munkásságát és szellemi-lelki habitusát, hisz - kisebb megszakítással - közel két évtizedig voltak küzdősegítő bajtársai egymásnak a kisebbségi létben...bővebben
Peéry Rezső 1910. március 27 -én született - az akkor még Magyarországhoz tartozó - Pozsonyban, és 1977. november l l-én halt meg - az ugyancsak akkor még nyugat-németországi Stuttgartban. A huszadik század első felének szlovákiai magyar irodalmának, irodalmi életének egyik legjelesebb, legmeghatározóbb képviselője volt Peéry Rezső. Írásai, jegyzetei révén betekintést kapunk Peéry Rezső munkásságába, gondolkodásába, jelentős képet kapunk életművéről... bővebben
A Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Társaság és a Varadinum Script Könyvkiadó közös kiadásában, a Partiumi füzetek sorozatban megjelenő könyv az oral history műfajában idézi fel Nagyvárad közelmúltbeli történelmét egy család sorsán keresztül. Az olvasó megismerkedhet a szerző apjának és felmenőinek rövid történetével, majd Ványai Károly gyermek- és ifjúkora tárul fel a kötet lapjain, azt követően pedig a család bukaresti éveivel ismerteti meg az olvasót a szerző...bővebben
Régi vágyam vált valóra e kiadvány megjelenésével, melynek ötletét fiam adta. Amikor nemrég hozzáfogtam édesapám, Thurzó Sándor zenetörténész, muzikológusról szóló anyag összegyűjtéséhez és beírásához, még nem gondoltam, milyen hatalmas munkára vállalkozom. E könyvanyag összeállításával a kedves olvasók átfogó képet alkotnak munkásságáról, emberségéről, s a visszaemlékezések által is bemutatva Őt, megtudva, hogy milyen Ember is volt valójában.
Hogy mit írjak Róla? - Minden, vagy majdnem minden válasz megtalálható e könyvben, bemutatva Őt több oldaláról is. Thurzó Margit Terézia
„… hiszem, hogy Erdélyben nagyobb szükség lesz reám, mint Budapesten…”
Hogy kerül egy kötetbe Bánffy Miklós és Móricz Zsigmond? Kolozsvár és Konstantinápoly? A budapesti Állatkert és körösfői fatemplom? A 20. századi erdélyi emlékirat-irodalom hallatlanul izgalmas opusza a polihisztor Kós Károly önéletrajzi írása, mely a századelőtől a világháború végéig mutatja be Erdély hétköznapjait...bővebben
Nagy emberekre emlékezünk. Olyan magyar alkotókra és közéleti személyiségekre, akik képvisel(het)ik a bánsági magyarságot. Megidézzük őket, bemutatjuk életútjukat, munkásságukat. Keressük meg mindazt, és mutassuk is fel, ami számunkra meghatározó fontosságú abban, hogy otthon érezzük magunkat ott, ahol rajtunk kívül más közösségek is élnek...bővebben
A Nouveau Petit Larousse évről évre újranyomtatott szólásmondás-gyűjteménye idézi a közjegyzők párizsi testületének jelmondatát: „Lex est quod notamus.” (Az a törvény, amit mi írásba foglalunk.) Ennél tömörebben mi sem határozhatnók meg Váczy Kálmán itt közreadott „műhelyforgácsainak” rendeltetését, melyeket több évtizedes búvárkodása során szedegetett össze...bővebben
A kosár üres
Rendeléseim követése:
A kosár üres
