2012 kora őszén immár tizedik alkalommal adott otthont Dunaszerdahely a Nemzetközi Vámbéry Konferenciának. Egy-egy tudományos seregszemle életében a kerek évfordulók nem csak fontos események, amelyek alkalmat adnak a visszatekintésre, hanem a rendezvény értékét is megmutatják. Az a konferenciasorozat, amely immár egy évtizede képes megmozgatni a tudomány művelőinek széles táborát, minden kétséget kizáróan bizonyította életképességét és létjogosultságát. Az a város, intézmény és magánszemély pedig, amelyek és aki tizedik alkalommal képes megrendezni egy ilyen jellegű tudományos összejövetelt, elkötelezettségéről és rátermettségéről tesz évről évre tanúbizonyságot . A dunaszerdahelyi Nemzetközi Vámbéry Konferencia mára nem csak történetével, hanem jelenével is kiemelkedik a magyar nyelvű, orientalisztikai konferenciák közül. Egyedülálló, mert jelenleg az egyetlen, magyar nyelven zajló, állandó időpontú és helyszínű konferenciasorozat, amelynek előadásai kötetbe rendezve minden alkalommal megjelennek, és az érdeklődők rendelkezésére állnak. Különleges, mert a keletkutatás olyan széles spektrumát fogja át a régészettől a jelenkori politikatudományig, a magyar őstörténettől az újkori művelődéstörténetig, amelyre egyetlen hasonló, tudományspecifikus rendezvény sem vállalkozik. A Nemzetközi Vámbéry Konferenciát névadója munkássága determinálja arra, hogy gyakorlatilag a keletkutatás és rokontudományainak művelőit felsorakoztatva interdiszciplinális megközelítéssel emlékezzen évről évre Vámbéry Árminra, a nagybetűs Keletkutatóra, aki egy személyben volt nyelvész, történész, felfedező útleíró, művelődéstörténész és politológus.
A tizedik konferencia - valamint az előadásokból készített tanulmánykötet - sem szakított a rendezvény hagyományaival. Az előadások szinte valamennyi, Vámbéry Ármin által érintett tudományterület aktuális kérdéseibe betekintést engednek a magyar őstörténettől az orosz kolonizációig, a mongol posta hálózat fejlődésétől a kulturális markerekig. Jelen kötet külön értéke, hogy lehetőséget nyújt a Pozsonyi Egyetemi Könyvtár arab, török, perzsa kéziratainak és nyomtatványainak megismerésére, bepillantást enged a középkori arab költészet világába, Mikes Kelemen nagyszerű levelein keresztül bemutatja a műfordítás különleges világát, és nem feledkezik meg Vámbéry Ármin személyéről, családjáról és magánéletének kevésbé ismert fejezeteiről sem. A kötet szerzői tanulmányaikkal tisztelegnek Vámbéry Ármin életpályája előtt, és emlékeznek a tudós keletkutató halálának századik évfordulójára.
Tartalom
Darkó Jenő: A Priskos probléma
Madaras László: Honfoglalás kori temető Nagykörűből
Uhrman Iván: Sarolt – Történelem és/vagy mítosz
Kovács Szilvia: A peremisli csata (1099)
Vér Márton: A Mongol Birodalom postahálózatának kutatástörténete
Sinkovics Balázs: Vámbéry Ármin nézetei a nyelvrokonságról
Sárközy Miklós: Vámbéry Ármin felnőttkori családi viszonyai
Németh Pál: Iszlám-keresztyén párbeszéd a Krisztus utáni nyolcadik századból
Tüske László: Egy középkori arab költemény világa
Csirkés Ferenc: Millenarizmus, birodalmiság és irodalmi nyelv a 16. századi Közel-Keleten
Mészáros Klára: A Pozsonyi Egyetemi Könyvtár arab, török, perzsa kéziratai és nyomtatványai
Kiss László: A mekkai zarándoklat első magyar nyelvű leírásai
Tasnádi Edit: Mikes Kelemen Törökországi leveleinek három törökországi kiadásáról
Szálkai Kinga: Vas-út a hatalomba: Az orosz birodalmi vasúthálózat 19. század végi fejlesztésének hatásai Közép-Ázsiában
Kovács Attila: Huran Yahya nyomában
Piricky Gabriel: A vallás és kultúra kölcsönhatása a jelenkori törökök között
Keller László: Közoktatási reform az Erdogan-i Török Köztársaságban
A kosár üres
