Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Társaság, Nagyvárad

Kazinczy Ferenc, a magyar nyelv megújítója, 250 évvel ezelőtt, 1759-ben született Érsemjénben. Ezért a 2009. évet hivatalosan is Kazinczy-évnek nevezték el. Közösen, a Kazinczy Ferenc Társasággal, már tavaly elhatároztuk, hogy méltó ünnepséget szervezünk szülőfalujában. 2009. január 23-án tartottuk a Kazinczy-év kárpát-medencei nyitó ünnepét, a Fráter Lóránd Művelődési Házban. Balázsi József polgármester köszöntése után Gémesi Ferenc, a magyar Miniszterelnöki Hivatal államtitkára üdvözletét Kuzmányi István, a minisztérium nemzetpolitikai osztályának vezetője tolmácsolta, majd Cseke Attila szenátor mondott ünnepi beszédet. Az ünnepi műsor után Fehér József, a Kazinczy Ferenc Társaság elnöke ismertette a széphalmi Magyar Nyelv Múzeuma létrejöttének történetét. Ezután három előadás hangzott el: Nagy Edit: Kazinczy Ferenc szülőfaluja Érsemjén, avagy a „szent bölcső" miként nevezhető kultikus helynek; Kupán Árpád: Kazinczy Ferenc, a magyar szabadkőművesség első nagy személyisége; Csorba Sándor: Az érsemjéni Kazinczy Ferenc-szobor története. 

A honismereti mozgalom gyökerei visszanyúlnak a múlt századig. Középpontjában a népi és nemzeti tudatnak, a nemzeti önismeretnek és identitástudatnak a szolgálata és erősítése áll. Olyan önkéntes, egyéni vagy közösségi tevékenység ez, amely a szülőföld, a haza történelmének, múltjának megismerését, tiszteletét és a nép önbecsülését szolgálja, segíti sorskérdéseink feltárását, hagyományaink ápolását, értékeink őrzését. Rendkívül fontos számunkra, főleg, hogy kisebbségi sorsban élünk, történelmi örökségünk megismerése, megismertetése, megóvása. Számunkra ez létkérdés. Dukrét Géza

Mielőtt egyházkerületünk székházának kilencéves peréről beszélhetnénk, elkerülhetetlennek tartom legalább nagyvonalakban felvázolni, hogy maga a Királyhágómelléki Református Egyházkerület, mint intézmény, mikor és milyen körülmények között jött létre - hiszen gyülekezeteink évszázadokon át a Debrecenben székelő Tiszántúli Református Egyházkerület alkotó részei voltak. Talán legjellemzőbben Áprily Lajos költőnk a Tetőn című versének kezdősoraival határozza meg az időpontot, anélkül, hogy évszámot használt volna: "Ősz nem sodort még annyi árva lombot, annyi riadt szót, minden összeomlott."

A honismereti mozgalom gyökerei visszanyúlnak a 19. századig. Középpontjában a népi és nemzeti tudatnak, a nemzeti önismeretnek és identitástudatnak a szolgálata és erősítése áll. Olyan önkéntes, egyéni vagy közösségi tevékenység ez, amely a szülőföld, a haza történelmének, múltjának megismerését, tiszteletét és a nép önbecsülését szolgálja, segíti sorskérdéseink feltárását, hagyományaink ápolását, értékeink őrzését. Elengedhetetlenül szükséges felkutatni, felmérni és megismerni műemlékeinket...bővebben

Régi vágyam vált valóra e kiadvány megjelenésével, melynek ötletét fiam adta. Amikor nemrég hozzáfogtam édesapám, Thurzó Sándor zenetörténész, muzikológusról szóló anyag összegyűjtéséhez és beírásához, még nem gondoltam, milyen hatalmas munkára vállalkozom. E könyvanyag összeállításával a kedves olvasók átfogó képet alkotnak munkásságáról, emberségéről, s a visszaemlékezések által is bemutatva Őt, megtudva, hogy milyen Ember is volt valójában.

Hogy mit írjak Róla? - Minden, vagy majdnem minden válasz megtalálható e könyvben, bemutatva Őt több oldaláról is. Thurzó Margit Terézia

15 éves a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Társaság. Egy civil szervezet életében ez már komoly időszaknak számít, amely mérleg készítéséhez kötelez. Így ismertetni szeretném egyesületünk tevékenységét, kronológiai sorrendben. A tízéves évfordulónkra elkészült évkönyvünk eseménynaptára 2002 decemberében zárult, ezért e kötet eseménynaptára 2003 januárjától indul, amely felöleli az utolsó öt év tevékenységét. Legfontosabb rendezvényeinket, mint a Partiumi Honismereti Találkozások, a Partiumi Honismereti Konferenciák, pályázati díjkiosztó ünnepségeink, külön fejezetekben követhetők. Kötetünk külön foglalkozik a könyvkiadásunkról, Fényes Elek-díjazottjainkról, legjelentősebb rendezvényeinkről; tábla-avatásokról. Végül kutatóink legutóbbi tanulmányaiból, dolgozataiból nyújtunk egy csokrot. Dukrét Géza ...bővebben

A Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Társaság és a Varadinum Script Könyvkiadó közös kiadásában, a Partiumi füzetek sorozatban megjelenő könyv az oral history műfajában idézi fel Nagyvárad közelmúltbeli történelmét egy család sorsán keresztül. Az olvasó megismerkedhet a szerző apjának és felmenőinek rövid történetével, majd Ványai Károly gyermek- és ifjúkora tárul fel a kötet lapjain, azt követően pedig a család bukaresti éveivel ismerteti meg az olvasót a szerző...bővebben

Rendhagyó kötetet tart a kezében a kedves olvasó. Könyvünk továbbra is a Jubileumi Rákóczi Évek keretében jelenik meg, mint a sorozat harmadik kötete. Mivel 2004-ben a Bocskai-szabadságharc 400., Bethlen Gábor fejedelem halálának 375. évfordulója alkalmából jubileumi ünnepségeket szerveztünk, az itt elhangzott előadásokat is közzé tesszük...bővebben

A 2003. március 14-én Kolozsváron megtartott Márciusi Fórum, Tőkés László püspök javaslatára, Határozatban hirdette meg a Jubileumi Rákóczi Éveket (2003-2011). A Fórum egy történészekből álló szakbizottságot kért fel az eseménynaptár kidolgozására. Ennek elvégzését a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Bizottság munkatársai vállalták, akik kidolgozták a nyolcéves keretprogramot. Ennek alapján különböző helyszíneken tudományos ülésszakokat szerveztünk, emlékkirándulásokat emléküléssel egybekötve. Az elhangzott előadások alapján megjelent a Jubileumi Rákóczi Évek című könyvsorozatunkban eddig négy kötet, s elkészült az ötödik, a záró kötet.

A Jubileumi Rákóczi Évek könyvsorozatának immár negyedik kötetét tartja a kezében a kedves olvasó. Bár e kötet egy többéves adósságot próbál helyrehozni - anyagi okok miatt -, a kötet tartalma most is aktuális, hisz még a Jubileumi Rákóczi Évek keretében vagyunk. Célunk továbbra is a Rákóczi-szabadságharc megismerése és megismertetése. Hagyományainkhoz híven, az előző évek eseményeit és elhangzott előadásait tesszük közzé. Kötetünkben most is megemlékezünk Bocskai Istvánról.

A Királyhágómelléki Református Egyházkerülethez tartozó Érmelléki Református Egyházmegye ma harminchat gyülekezetből áll. Az orgonáknak, harmóniumoknak és az egyházmegye gyülekezeteiben működő kórusoknak a számbavétele a XI. Érmelléki Egyházmegyei Kórustalálkozó alkalmával merült fel Székelyhídon, 2002-ben, amikor tizenkét kórus szolgált Isten dicsőségére. Ez a kötet az egyházmegye templomainak történetét, valamint az orgonák és harmóniumok leírását tartalmazza. 

A megye iparosodása révén, ott lehettem több nagy létesítmény megszületésénél, mint a nagyváradi timföldüzem, a berettyószéplaki kőolajkitermelő, az élesdi cementgyár és sorolhatnám a létesítményeket. Tanúja voltam a nagy hőerőművek és vízerőművek üzembe helyezésénél is. Lassan felkeltette figyelmemet az áramszolgáltatás kezdeteinek a története. Ebbe a témakörbe Bolcas Victor mérnök kolléga, igazi polihisztor vezetett be. Ő volt az, aki mindig hangoztatta, műszaki múltunk megismerésének szükségességét...bővebben