Fórum Kisebbségkutató Intézet, Somorja

A fából faragott, gazdagon díszített, egykor csupán temetőinkben előforduló protestáns sírjel, a kopjafa az idők folyamán felekezeti hovatartozástól független magyar nemzeti szimbólummá vált, és fontos helyet foglalt el mind Magyarországon, mind a környező országokban élő magyarok életében. A mai Szlovákia területén talán még nagyobb népszerűségre tett szert, mint Magyarországon: a nemzeti identitás kifejezésének szinte egyik legfontosabb eszközévé vált, amit a Dél-Szlovákiai szerte felállított több mint 300 kopjafa-szerű emlékmű bizonyít. Mikor tűnt fel e jelenség tájainkon, s minek köszönheti nagy népszerűségét?...bővebben

Meggyőződésem, hogy a két világháború közti időszaknak, illetve ezen belül is e kötet fókuszában álló magyar ifjúsági mozgalmak történetének még számos olyan kiaknázatlan, értékekben gazdag lelőhelye van, mely mindenképp rászolgál a kutatói, történészi feltáró munkára. A (cseh)szlovákiai magyarság történetének olyan, nagyrészt a feledés homályába elmerült Atlantiszáról van szó ugyanis, mely számos jó példával, tanulsággal tudna szolgálni a napjainkban élő, és a saját identitásából fakadó felelősséget komolyan venni kívánó kortársaink számára is. A kötet immár valóságosan is történelmi szereplői sokféle utat jártak be életükben, de történeteik egy dologban mégis megegyeznek egymással, ez pedig az a fontos tény, hogy valamennyien a (Cseh)Szlovákiába szakadt magyar nemzetrész szolgálatának szentelték életüket. S ezen ifjúkori elhatározásuk mellett jószerével életük végéig kitartottak. Nagyszerű példát hagytak ezzel örökségül az utókornak emberségből, a szülőföldhöz kötő hűségből és hazaszeretetből egyaránt...bővebben

A hadifogságból visszaérkezőkkel kapcsolatban elterjedt egy félig viccnek vehető mondás: amikor a foglyok a szabadulásuk után Pesten leszálltak a pályaudvaron, a nyugati fogságból visszatérők hordárt kértek, míg a volt szovjet hadifoglyok hordágyat. Mint minden valóság, a hadifoglyoké sem volt ilyen fekete-fehér. A nyugatosok is mondtak hátborzongató történeteket, de a legszörnyűbb esetek – egy visszaemlékezőm szavaival élve – a „Keleti Egyetemen” ....bővebben

A somorjai Fórum Kisebbségkutató Intézet gondozásában megjelent mű az Elbeszélt történelem sorozat egyik legfrissebb darabja. (http://www.mixonline.hu/)

Ajánljuk még: Nyugati fogságban

Két tanulmányt olvashatunk Varjú Katalin és Hizsnyai Zoltán tollából, illetve számos mai történetet ismerhetünk meg a romákról. Furcsa helyzet kisebbségben élve többségiként megnyilatkozni – merthogy mind a fönti, mind az alábbi oldalakon kétségtelenül ez történik –, de még furcsább lehet a nemzeti kisebbség kisebbségének szerepkörét felvállalva betagozódni a társadalomba. Ez a könyv ezen betagozódás segítésének a céljából született, és bár igaz, hogy elsősorban a Szlovákia déli régióiban többségi szerepet játszó kisebbségiekhez – tehát a szlovákiai magyarokhoz – szól, valószínűleg a kétszeres kisebbségben – vagyis magyar környezetben – élő roma etnikum számára sem tanulságok nélkül való...bővebben

A közzétett 150 dokumentum túlnyomó többsége a magyar kisebbség érdekvédelmét a prágai tavasz idején nyíltan felvállaló és nemzetiségpolitikai célkitűzéseket is megfogalmazó Csemadok tevékenységéhez kapcsolódik. Emellett átfogó képet nyújt a Magyar Ifjúsági Szövetség megalakulásának folyamatáról, a nemzetiségi kérdésrol a sajtó hasábjain folytatott szlovák-magyar vitáról, az állami és pártszervek nemzetiségekkel kapcsolatos döntéseirol, a magyar lakosságnak az augusztusi katonai megszállás elleni tiltakozásáról, a nemzetiségi alkotmánytörvény megalkotásának folyamatáról, a reformfolyamat eredményeként létrejött ún. nemzetiségi szervek tevékenységének kezdeti szakaszáról, végül pedig a visszarendezodésrol, a reformfolyamatban aktív szerepet vállalt személyeknek a közéletbol való eltávolításáról...bővebben 

Konferencia az irodalomoktatásról, Nyitrán, 2006. szeptember 29-én. E kötet az irodalmi-oktatásügyi konferencia előadásanyagát tartalmazza. A szervezők - a nyitrai Konstantin Egyetem Közép-európai Tanulmányok Karának Magyar Nyelv és Irodalom Tanszéke és a Fórum Kisebbségkutató Intézet - azt a célt tűzték maguk elé, hogy megvizsgálják a szlovákiai magyar irodalomnak az oktatásban betöltött szerepét, ezen belül ennek az irodalomnak az esélyeit és lehetőségeit a régióhoz való kötődés erősítésében, az identitás megőrzésében, a tantárgyhoz való olvasóbarát viszony kialakításában.

A budapesti Nemzeti Emlékezet Bizottsága és a somorjai Fórum Kisebbségkutató Intézet együttműködésének eredményeként megszületett kötet célja, hogy a kutatás mai állása szerint a lehető legteljesebb módon bemutassa a Csehszlovákiai Magyar Demokratikus Népi Szövetségnek mint földalatti szervezetnek a szlovákiai magyar közösség érdekében kifejtett jogvédő tevékenységét, leírja a köré szerveződött értelmiségiek kiállását, az 1949-es koncepciós per előzményeit, a vizsgálat lefolyását és magát a megtorlást...bővebben

A könyv célja az, hogy bemutassa a történeti Gömör (és Kis-Hont) vármegyében az utóbbi három évszázadban lezajlott etnikai változásokat. A vármegye etnikai struktúrájának tér- és időbeli dinamikáját azonban nem egy-egy időpont kiragadásával, hanem folyamatában, a társadalmi-történeti eseményekbe ágyazva, sőt napjaink közigazgatási változásainak tükrében is vizsgálja.

L. Juhász Ilona könyve egy mély történeti gyökerekkel rendelkező, ám tömegesen mégis a 20. század második felétől, az autózás általános térhódításától és fölgyorsulásától kezdve elterjedt jelenséggel, a közúti balesetek áldozatainak az emlékére állított jelekkel foglalkozik. Csaknem két évtizedes gondos kutatómunkája eredményeként a jelenség dél-szlovákiai előfordulásainak formáit mutatja be egy komplex történeti és közép-európai összefüggésrendszerbe helyezve.

A kötet a Magyar Tudomány ünnepe alkalmából készült. Célja a határon túli magyar nyelvű tudományos könyvkiadás állapotának felmérése volt, Burgenland (Ausztria) kivételével hat ország magyar nyelvű, a társadalomtudományok témakörében megjelent tudományos könyvkiadását vizsgálja...

E kötet történelmi betekintést kíván nyújtani az első világháborút követően Csehszlovákiához került, ma Dél-Szlovákia részét képező magyarlakta területek nyelvhasználatának egy fontos szeletére, melyet nyilvános nyelvhasználatnak nevezhetünk. A köztéri feliratok, a közéleti és a hivatalos nyelv- használat dokumentumai beszédesen tükrözik a kisebbségben élő szlovákiai magyarok sorsát is. E több mint félmilliós közösség 1918-ban, egyik napról a másikra egy nyelvileg idegen állam határai közé került, és – az új szláv nemzetállam építésében időszakonként erőszakosabb, néha türelmesebb állami politika által – idegenné, gyakran veszélyforrásként kezelt kisebbséggé vált saját szülőföldjén...bővebben

A kötet Losonc legrégebbi temetőjét, a református temetőt mutatja be, amelyet ma már a köztemető részeként tartanak nyilván. A téma megértéhez szükséges adatok, helytörténeti ismeretek mellett a kötet gerincét a lejegyzett sírfeliratok és egyéb adatok feldolgozása képezi. " A református vallás kertnek, a zsidó vallás "az élők házának" nevezi a temetőt, s ez a megnevezés sok igazságot rejt magában. A temetőkről először szeretteink jutnak az eszünkbe, hiszen ők itt élnek tovább a számunkra. Sétát téve a sírhelyek között, beleolvasva a sírfeliratokba, a múlt idéződik fel számunkra. Akarva-akaratlanul is felidézzük azokat, akik egykor e vidéken éltek és dolgoztak, látjuk a társadalmi ranglétrákat, a személyiségeket, azt, hogy kit hogyan értékelnek a rokonok és barátok, kit hogyan értékel a társadalom. A temető: történelem." (részlet)

A rendszerváltást követően megkezdődött szellemi pezsgésnek köszönhető, hogy 1990-től a magyarországi, de a szlovákiai szakfolyóiratokban is egyre gyakrabban kapott helyet a szlovákiai magyar kisebbség történetének témája, s a korábban tabunak számító események és korszakok publikussá váltak. Ez motiválta e abibliográfia összeállítóját is akkor, amikor úgy döntött, hogy a szlovákiai magyar kisebbség történetével kapcsolatban első lépésként a rendszerváltást követő 12 esztendő termését dolgozza fel.

A 20. században létrejött közép-európai soknemzetiségű nemzetállamok társadalmai 1918 és 1989 között – az egymást váltogató politikai rendszerek, valamint a modernizációs kihívások hatására – radikálisan átalakultak. Mindez nemcsak országos szinten éreztette hatását, de kihatott a lokális közösségek gazdasági, társadalmi, kulturális életére, etnikai, nyelvi viszonyaira is. A dél-szlovákiai magyar többségű kisrégiókat különösen érzékenyen érintették ezek a folyamatok...bővebben

Az első világháború ideje alatt a mai Szlovákia területére érkező erdélyi menekültek kapcsán olyan kérdésekre kerestem a választ, mint például hová érkeztek menekültek, miképpen oldották meg a helyiek az ennek kapcsán felmerült különféle problémákat/feladatokat, hogyan készítették fel a lakosságot a menekültek érkezésére, hogyan szervezték meg a fogadásukat, elszállásolásukat, étkeztetésüket, az ifjúság iskoláztatását, a magukkal hozott állatok elhelyezését, hogyan és mikor utaztak vissza otthonukba, s nem utolsósorban: mindez milyen gazdasági terheket rótt ismét a kutatott terület lakosságára és így tovább...bővebben

A kettős állampolgárságról tartott népszavazás még láthatóbbá tette a magyarországi politika egyik, a rendszerváltás óta feltöro konfliktusát, azt, hogy a határon túli magyarok vonatkozásában nincs egyetértés a magyarországi politikai erők között. Ugyanakkor a rendszerváltás elején még olyan mértékű egyetértés alakult ki a legjelentősebb politikai irányzatok között, hogy a magyar kisebbségek kérdésköre az ország írott alkotmányába kerülhetett. A magyar kisebbségek ügye ennek ellenére rendszeresen megjeleno mély feszültségeket, megoldatlan konfliktusokat okoz Magyarország politikai életében.

„…aktivista magyar az, aki eladta magát a cseheknek, avagy a szlovákoknak, esetleg mind a kettőnek. Aktivista magyar az, aki nem a Turulban, hanem a Sokolban tiszteli a szent madarat és aki agyisten jónapot helyett nazdart és mauctát köszönt, aki Szent István helyett Szent Vencelt tetováltatja a jobb karjára. Szóval: aktivista magyar az, aki elfajzott a magyarságtól, nemzeti öntudatát júdáspénzre váltotta át, de még a júdáspénzen is az a körírás: nyelvében magyar, lélekben csehszlovák”, - írta önironikusan az aktivizmusra hulló vádakat visszhangozva a Magyar Újság 1938-ban...bővebben

A 20. század a legtöbb közép-európai település történetében visszafordíthatatlan változásokat hozott. Az apró falvak népességét különösen érzékenyen érintette a közelükben fekvő nagyobb városok vonzása. A folyamatszerű összhatás némely falu életében elöregedést, máshol elnéptelenedést, néha pedig a népesség szinte teljes kicserélődését okozta. Baraca az utóbbiak közé tartozik. A falu lakosságának száma az utóbbi száz évben lényegében nem változott, de a parasztok 10%-os kisebbségbe, a cigányok pedig 90%-os többségbe kerültek...bővebben

Az évkönyv a szakrális néprajz szerteágazó kérdéskörével, az interetnikus kapcsolatok kutatási eredményeivel, valamint a jelenkutatási és változásvizsgálatok prezentálásával foglalkozik.

Évkönyvünk - amellett, hogy elsősorban a szlovákiai magyar tájak népi kultúrájának kutatási eredményeiről ad számot - nyitva áll a Duna-medence népeinek népi kultúráit bemutatni kívánók előtt is. A komáromi Etnológiai Központ kutatási prioritásaival összhangban kiemelten foglalkozunk a szakrális néprajz szerteágazó kérdéskörével, hiszen a néprajznak ez az ága mind magyar, mind szlovák vonatkozásban az egyik legelhanyagoltabb területnek számít. Hangsúlyos szerepet szánunk továbbá az interetnikus kapcsolatok kutatási eredményeinek a bemutatására, valamint a különféle jelenkutatási és változásvizsgálatok prezentálásának is.