Irodalmi Jelen (Concord Media), Arad

Lehet-e bolond egy lepedő, gonosz egy asztal, kopasz egy város?

Pongrácz P. Mária finom rajzú, sejtelmes szálakkal átszőtt történeteiben sokszor különös, fenyegető jelentést kapnak egyszerű használati tárgyak, egzisztenciális csapdává változik a megszokott környezet.

Kisemberek vergődnek könyörtelen élethelyzetükben, birkóznak a múlt és a jelen árnyaival – önmagukkal. A temesvári írónő modern, prózai balladáiban hol a valóság elviselhetetlenül abszurd, hol a viaskodó lélek káprázata írja felül a realitást.

E borzongató villódzás lidérces fényében kel életre a bolond lepedő, a gonosz asztal, a kopasz város.

Paul Sohar was student and a closet poet when he fled his native Hungary in 1956. He was given refuge in he US where he got a degree in philosophy and a day job in pharmaceutical research. He also continued his literary pursuits in every genre, eventually publishing eight books of translation and two volumes of his own poetry: Homing Poems (2006) and The Wayward Orchard (2011). Translation though remains central to his work and best suited o his eclectic style. He concentrated on Kányádi in response to the editors of literary magazines who liked him best of all Hungarian poets.

A magyar színháztörténet szempontjából Arad az egyik legfontosabb városunk, nem volt véletlen, hogy színháza 1902-ben Nemzeti színház rangot kapott, és a város hírnevét öregbítette az állandósult színészet, valamint a pesti színpadokra került színészek népes tábora. Ebben az első kötetben Piroska Katalin segítségével az olvasó majd könnyen eligazodhat a színházi múlt 1905-ig bemutatott tanulságos eseményeiben, s a színházi szakemberek számára pedig rendelkezésre áll majd Piroska István gondosan összeállított repertóriuma, amelyből bárki megtudhatja, hogy évadonként milyen színdaraboknak és kiknek tapsolhatott az egykori néző. (Dr. Enyedi Sándor színháztörténész)

Válogatás az Irodalmi Jelen Verstörténés rovata számára született lírai alkotásokból – 45 szerző versei olvashatók az antológiában. „A vers ma, úgy érezzük, kissé eltávolodott az élet lüktető, pulzáló mindennapjaitól (hogy a 'valóság' szó értelmezése ne adjon okot szofisztikus polémiára: ezért ez a körmönfont megfogalmazás). Nem a kortárs líra 'értékességét' akarjuk kétségbe vonni, azt vitatni sem áll szándékunkban, mindössze arra kértük föl a magyar költőket, hogy vezessenek versnaplót; az általuk megélt külső-belső impulzusokról pedig ezeken az oldalakon számoljanak be minden héten...bővebben

Több mint száz éve lappanganak e remekművek elsárgult újságlapokon, hogy most felébredjenek Csipkerózsika-álmukból: e harminchét írás csoda és varázslat. Jelentések a lélek legbelső tájairól, elfeledett hegedűszonáták és lírai hangulatok felidézése, életteli pillanatképek és hétköznapi apróságok, amikre tragédiák árnya vetül. De sohasem lehangolósak vagy reményvesztettek – biztos erkölcsi világrend pillérein nyugszanak. Az egyetemes magyar szépirodalom legértékesebb és legmodernebb hagyományaihoz kapcsolódik az életmű, mely megérdemli az újrafelfedézést. Tegyük hozzá: szórakoztató felfedezőútra indul olvasónk...bővebben

A Róma ír szemmel tényregénynek is nevezhető. Tény benne Róma valóságos rajza, történelmi adalékai és igazi részlet-elemei, élő legendái. Ebből a szempontból a könyv vázlatos útikalauznak is tekinthető. Egy fiatal ír szerelmespár regényes történetét is megismerhetjük, kalandjaikkal, viszontagságaikkal az Örök Városban, és azon innen és túl. Róma számukra egyszerre felfedezendő táj, megélhetési alap és az a színtér, ahol vonzalmuk kilombosodik. A kötet közvetíti a kelták ragaszkodását a művészetekhez, talpraesett tájékozottsági képességüket, azt ahogyan ellenállnak a modern élet kísértéseinek, vagy olykor éppen a csapdájába esnek, ahogyan keresik és feltalálják ír gyökereket.

A tanulmánykötet hiánypótló műként, tudományos alapossággal és élvezetes, eleven stílusban tesz kísérletet arra, hogy megteremtse kortárs irodalmunk egyik legkiemelkedőbb nagyepikai alkotásának méltó recepcióját. Kabdebó Tamás Danubius Danubia című, egy kötetben elsőként 1988-ban közreadott regénytrilógiáját megjelenésekor az irodalmi élet és az olvasók egyöntetű elismeréssel fogadták. Okkal s joggal. Az Írországban élő író nyolcszázegynéhány oldalas alkotásával ugyanis végre megszületett a világirodalmi színvonalú magyar ’56-os regény...bővebben

Válogatott tárcák. Kihez szólnak a néhol iróniától, humortól sem mentes, a mindennapok fonákságait boncolgató írások? Mindenkihez – aki hajlandó a kötetet kézbe venni, elolvasni. Boldog Zoltán 1984-ben született, Élete jelentős részét egy Békés megyei faluban, Kunágotán töltötte. Ez szerencsére meglátszik rajta. Jelenleg Szegeden él. Ez az első kötete, amely az Irodalmi Jelen online felületén megjelent tárcáinak a válogatása.

A kötet a költő és újságíró Woroszylskit mutatja be a magyar olvasónak. A versek fordítója, Gömöri György főleg a költő magyar tárgyú verseit válogatta be a kötetbe. Gömöri György válogatása elsősorban Viktor Woroszylski költőt mutatja be, aki 1956-ban átlépte saját határait, majd folyamatosan kelt át a kommunista pártvezetés által kijelölt szimbolikus határokon. Ezt nemcsak „A határ átlépése” nyíltan vagy burkoltan politikai versei jelzik, hanem azok a már a nyolcvanas években írt hitet-kereső versek is, amelyekkel a korábban agnosztikus és élesen antiklerikális költő nagyon közel került a II. János Pál pápa nevével fémjelzett, nyitottabb, ökumenikusabb lengyel katolikus szellemiséghez...bővebben

Következetes, éretten építkező, érzékeny, a létet, mint érzéki tapasztalást megformáló, a formát inkább a textúrában, mint a lírai hagyományban kereső erdélyi költő kötete. A négy tételből (ciklusból) álló kompozíció az emberi itt-lét alaphelyzeteinek kibontása a költői nyelv és eszközrend kínálta, mindig személyes artikulációban. A Tavaszlassú az én-én viszonyt jeleníti meg, és árnyalja új és új színekkel, mindig más fénytörésben. Finom pasztell- és akvarell-technikák jellemzik, és néhol az érme, a medalion külső és belső, egyetlen szervező jelre épülő zártsága. A Férfibunda a szerelmes versek világa, az én kitágulása a másik én felé...bővebben

Kántás Balázs 1987-ben született Budapesten. Az ELTE BTK anglisztika BA-, majd irodalom- és kultúratudomány MA-szakán szerzett diplomát, jelenleg ugyanitt állami ösztöndíjas doktori hallgató az összehasonlító irodalomtudomány PhD-programon.

Költő, műfordító, irodalomkritikus, Paul Celan életművének kutatója és fordítója.

Ez a hetedik verseskötete.

Brendan Kennelly költő, novellista. 1936-ban született Ballylongfordban, a dél-írországi Kerry Megyében. Verseiben hol tréfamester, hol – mint a Martial Art című művében – a csúfondárosság tudora. 1983–2004 között a Trinity College Dublin angol tanszéken tanított modern irodalmat. Verseskötetei közül a legnagyobb sikert Cromwell című érte el. A Kennelly-versek csak látszólag egyszerűek. Szinte mindegyik mondanivalója mögött vannak másodlagos jelentések is, melyeket csak éreztetni lehet...bővebben

Az emlékezet olyan fotókat készített bennem, melyeknek egyes részei stabilak, szinte megváltoztathatatlanok, más részei azonban élénkek, nem is fotók, hanem filmek. Egyes részei ennek az emléknyomnak körbejárhatók, beszélgetni lehet velük, és válaszaik alkalmassá teszik őket, hogy alakuljanak. Más részek makacsok, ha mögéjük akarnál nézni, veled együtt fordulnak, hogy mindig ugyanazt az arcukat mutassák, miként a Hold a Földnek. Egyes részek hűtlenek. Lecserélődnek, átalakulnak. Szerelmed szeme színe. Szerelmed maga. Az ilyen részleteknek talán nem a tartalmuk, hanem a helyük fontos. Természetesen van olyan, amelyiknek éppen a helye nem fontos, ez a kis mozaik (ami megint lehet életlen fotó vagy mozgékony film) ide-oda siklik a képen, ő állandóan szem, az emlékezet előtt akar maradni. Emlékeim a szomorúságról vagy megszegett ígéreteimről ilyenek.

Munkásságomat nem akarom nagyképűen szépirodalmi alkotásnak nevezni, mert életem legnagyobb ajándékának tartom az olvasáshoz való kedvet, és nagyon is tisztában vagyok ezzel a fogalommal. Saját írásaim értékét – műkritikus létemre – nem tudom felmérni, mint ahogy az orvos sem kezeli szívesen családtagjait, de azzal tisztában vagyok, hogy sosem közelítem meg az igazán tehetséges írókat. Mégsem tudok ellenállni az írás kényszerének. (A szerző)

A szerző magáról: Székelyudvarhelyen születtem, Nagyváradon végeztem újságíró szakon, és ott indult költői pályafutásom is. Temesváron és Aradon újságíróskodtam, felelős szerkesztője voltam az Irodalmi Jelennek, majd a Temesvári Rádiónál dolgoztam, jelenleg az Udvarhelyi Híradó munkatársa vagyok. Jelen voltam az Erdélyi Magyar Írók Ligájának alapításánál, tagja vagyok a Romániai Írószövetségnek. Öt verseskötetem jelent meg, utóbbi kettő Panna lányomról, lányomnak szól. Bár még csak hétéves, serdülő éveit is szándékomban áll megénekelni.

Arany Tibor története szüleink nemzedékének története. Azoké, akik 1956-ban fiatalon találkoztak a szabadsággal,és egy életre elkötelezték magukat annak szolgálatában. Azoké, akik szembe mertek szállni a világtörténelem egyik legagresszívabb diktatúrájával;azoké, akik fegyvert fogtak az azt védelmező hazai zsoldosokkal és a világ legerősebb hadseregével szemben, hogy megpróbálják megvédeni a hazát,az emberi méltóságot és a szabadságot. Azoké, akik messze idegenben is őrizték azt, amire azokban az októberi napokban egyszer és mindenkorra feltették az életüket.

Laik Eszter beszámolója a Jött, mint vadvirág a réten című kötet bemutatójáról

„Mindenről meg akarok feledkezni, ami volt, ami van, és ami lehet. Csakhogy a világ nem ilyen. Érzem, hogy minden óraütéssel közelebb kerülünk a végső pillanathoz. Amitől csak még vadabbul kívánlak, most akarok elégni egészen, mert hát ki tudja mi lesz azután.” Bárdos József 1949-ben született Szegeden, író, irodalomtörténész, főiskolai tanár. Legutóbbi regénye: Kísértetregény (2012).

A lírával rokon, legszemélyesebb esszétípust közelítik meg Lászlóffy Csaba kötetbe foglalt újabb esszészövegei. A kötet monológjai jórészt egy más dimenzióban, más szabadságban teremtenek fegyelmet, szerkezetet, s közelítik meg a valóságot. Az idő- és térbeli síkokat metsző gondolati-filozófiai szövegeket és a rövidebb lírai mikroesszé-futamokat egységbe foglalja a szerző ama törekvése, hogy megkíséreljen kilépni önmagából, ahányszor csak lehet.

E mű második, bővített kiadása, elsősorban annak köszönhetően gazdagabb az előzőnél, hogy feldolgozhatta Simonyinak Márai Sándorral folytatott időközben megjelent izgalmas levelezését, illetve az első kiadás óta született Simonyi-irodalmat. Megjelent Simonyi Imre halálának 20. évfordulójára. Csibra István már az 1950-es években felfigyelt Simonyi Imre költészetére, és – gyulai barátai bíztatására – mindmáig egyedül ő írt kismonográfiát Simonyiról (2003).

Laik Eszter 1998 óta dolgozik könyvkiadóknak, lapoknak. Az Irodalmi Jelen munkatársa, e folyóiratnál kezdett el rendszeresen tárcát írni. A szépirodalom és a publicisztika határán egyensúlyozó tárcanovella műfajában „hazatalált”: ahhoz a hagyományhoz igyekszik visszanyúlni, amely többek között Jósika, Mikszáth, Kosztolányi, Karinthy műveiben érte el csúcsait. A magántörténésekre és a közélet eseményeire reflektáló szövegekben mindig a két szféra érintkezési pontjai izgatják – hogyan lesz a világ része és fordítva, miként áll össze az élet összhangzata a banális örömök apró-cseprő bosszúságok, nagy csapások és emlékezetes katarzisok kavalkádjából.